Algoritmikus pénz, avagy a trendi bitcoin

Szerző: Amir Taaki (genjix)

A jelek szerint a diszruptív technológiákhoz előbb-utóbb mindig kerül valamilyen leíró jellegű plusz kifejezés, amit aztán unalomig lehet emlegetni és ismételni. A BitTorrent esetében például P2P-fájlmegosztásról beszélünk, a Facebook kapcsán pedig közösségi médiáról. Hogy ezek a kifejezések pontosan mennyire is hasznosak, az most mellékes – lényeg az, hogy egyfelől tökéletesen jellemzik is a szóban forgó technológiát, másfelől pedig önmagukban használva teljesen márkasemlegesek is. Így például a BitTorrent valóban a P2P-fájlmegosztás egy eszköze, de messze nem az egyetlen – számos más szoftverrel és más hálózaton keresztül is lehet P2P-fájlmegosztást lebonyolítani.

Személy szerint én, ha P2P-rendszerekre gondolok, egyrészt mindig az egyes emberek közti személyes kapcsolatok jutnak eszembe, másrészt pedig az egyes emberek személyes lehetőségeinek kiterjesztése. Mi több, kellően “látványos” is: másokkal való összekapcsolódás, egymás megsegítésének és megerősítésének, a vagyon, a tudás és az ismeretek egymás közti megosztásának képét idézi fel a lelki szemeim előtt. Míg ellenben a BitTorrent számomra csupán egy protokoll, és semmi különösebb érzést nem vált ki belőlem. De ami még rosszabb, a brazil kulturális miniszter nemrégiben a BitTorrent-vállalatról beszélt (természetesen a BitTorrent Inc.-re utalva. Márpedig a vállalatok a legkevésbé sem közkedveltek. Sőt, épp ellenkezőleg.

Mindössze az elmúlt két hónap során nem kevesebb, mint öt alkalommal tették fel nekem azt a kérdést, hogy a Bitcoinnak dolgozom-e? Nos… bizonyos értelemben igen… de nem úgy, ahogyan ők gondolják, és ezért minden egyes alkalommal részletesen ki kell fejtenem, hogy a Bitcoin nem egy vállalat, hanem egy közösség, amelynek a fejlesztésén számos különböző csoport munkálkodik együtt.

Lábat az ajtóba

Nincs menekvés a vállalati propaganda elől; a reklámok nyilvánvaló pszichológiai trükkökkel igyekeznek a felülírni a természetes, racionális döntéseinket, néha rendkívül rosszindulatúés erőteljes eszközökkel, amelyek gyakran még egyébként értelmes és intelligens embereket is képesek birkamód terelgetni a szupermarketben. Hányszor mentünk már be “csak tejért”, amit persze módfelett bosszantóan valahol hátul helyeztek el, hogy így előbb több tucatnyi “AKCIÓ” tábla mellett haladjunk el, és a végén tejjel plusz egy tucatnyi más egyéb holmival álljunk be a kasszához?

Ez a folyamatos támadás a tudatunk ellen végül azt eredményezte, hogy egyre többen építenek fel magukban mentális tűzfalakat a reklámok és hirdetések kizárására; egyre többen válnak óvátossá, szkeptikussá és gyanakvóvá – teljes joggal. Ez egy biológiai reflex, válaszul az értékeinkkel szembeni támadásra. Amire pedig a hirdetők a maguk részéről azzal viszontválaszoltak, hogy egyre inkább átálltak a netes (közösségi médiás) megosztáson alapuló, vírusként terjedő hirdetés gerilla-taktikájára.

Ha csak egy technikai koncepcióról beszélünk, azt senki sem hessegetheti el olyasféle tévhitekkel, miszerint “ellopták a pénzt” vagy hogy “a bitcoin halott”. Egy eszme iránt mindig fogékonyabbak az emberek, mint egy termék iránt. A leíró eufemizmus így “trendi” szóvá válik, amely egyből közvetít minden értéket anélkül, hogy egyben beindítaná a zsigeri gyalázkodást is.

Ezért egy ideig “demokratikus pénz”-ként aposztrofáltam a bitcoint. Minden normális ember szereti a demokráciát – amely szó ráadásul kellőképpen általános (olyannyira, hogy szinte nem is jelent semmit) és jó érzéseket is kelt (a maga közhasználatú, hétköznapi formájában) az emberben. Még maga Satoshi is hasonló megfogalmazással írt a bányászatról a bitcoin technikai leírásában: “egy CPU, egy szavazat”.

Ezután aztán már el lehet ejteni a közönségnek azt is, hogy ennek egy megvalósítása például a bitcoin. A baj csak az, hogy a “demokratikus pénz”, mint kifejezés, nem mond túl sokat a dolog lényegéről. Ezért ajánlom helyette inkább a következőt:

algoritmikus pénz – szembeállítva a jogi pénzzel.

Az algoritmikus pénzrendszerek matematikára és kriptográfiára épülnek, míg a jogi pénzek törvényekre és jogszabályokra. Ebből következően az algoritmikus pénz természeténél fogva immunis a korrupcióra, mivel az emberi gyarlóságnak és kapzsiságnak kitett emberi törvényekkel ellentétben a matematika törvényei univerzálisak, megbonthatatlanok és határtalanok.

“Á, igen, és az algoritmikus pénz egy példája a bitcoin, de vannak mások is.”

És egy kis félrevezetéssel máris sikeresen megkerülted az ügynökök és marketingesek ellen felhúzott mentális pajzsot.

A “trendi” bitcoin: saját stílus és nyelvezet

Valószínűsíthető továbbá, hogy ezzel az eszmével Hu Csin-Tao egyben a hatalmi pozícióját is igyekezett megerősíteni. Kínában ugyanis minden nagy vezérhez kapcsolódott valamilyen eszmeiség: Mao Ce-Tunghoz a gondolkodás, Teng Hsziao-Pinghez az elmélet, Csiang Cö-Minhez pedig a három irány.

A hivatalba lépő vezetők gyakran vezetnek be valamilyen új politikai eszmeiségét annak érdekében, hogy rögzítsék a nézeteiket az emberek fejében. Ezt megfigyelhetjük az Egyesült Királyság politikai életében is: Tony Blair az “új munká”-val diadalmaskodott a választásokon, David Cameron pedig egyre csak az újsütetű “nagy társadalom” eszméjéről beszél – ami valójában nem több egyszerű politikai szószemétnél, amivel azonban az Etont végzett, kiváltságos helyzetű, a valós élettel soha még csak érintőlegesen sem találkozott Cameron (aki a privilegizált magánoktatást követően azonnal politikai pályára lépett) mégis olyan színben tüntetheti fel magát, mintha mégis lenne valami köze a társadalom széles rétegeihez.

A választások közeledtével minden politikus felpörgeti a maga úttörő új, kreatív és fantasztikusan egyedi mottó-repertoárját (“REMÉNY”), aminek gyakran része az általuk képviselt újsütetű politika is. Peron harmadik útként hivatkozott a maga fasiszta politikájára.

Ahhoz tehát, hogy a bitcoin sikeres lehessen, trendivé kell válnia. Ez a gólhelyzet az, amit a Linux kapitálisan elbaltázott, és amit az Apple rúgott be helyette. Hiába jobb tízszer is a Linux, mint az Apple, ha egyszerűen nem állnak rendelkezésre ezt valóban hűen lefestő és mindenki számára egyértelműen közvetítő szavak, kifejezések, stílus és kultúra.

És bár jómagam is jobban összerándulok az ilyen divatszavaktól, mint egy iskolai táblán csikorgatott körmöktől, mégis tény, hogy a széles nyilvánosság imádja a maga közösségi médiáját, a számítási felhőt és minden más úttörő, kreatív, innovatív divatszót. Ezek által ugyanis az egyéni kreativitást nélkülöző emberek is úgy érezhetik, hogy lépést tartanak az élvonallal (nem vagyok elitista; ez egy sokkal messzebbre nyúló társadalmi probléma egy tünete, ami köszönhető egyebek mellett a stagnáló oktatási rendszernek, a tanárok befeketítésének és az alkotók piedesztálra emelésének – és ez már egy teljesen más téma.

A BlackBerry azzal hódította meg a PDA-piacot, hogy hosszabb üzenetek küldésére is képes csipogókként hirdette a készülékeit, nem pedig a világ első, vezeték nélküli e-mail-küldésre képes eszközeiként (amik azok valójában voltak). Akkoriban ugyanis, a ’90-es években a legtöbben még azt sem tudták, hogy mi fán terem az az e-mail, és eszik-e vagy isszák…?

A TiVo forradalmian új, merevlemezzel felszerelt digitális videófelvevőkként reklámozta a termékeit, melyek forradalmasítani fogják a tévézési szokásainkat az adások digitális rögzítésével és az élő adások időváltásának lehetőségével. Mivel azonban a legtöbben azt sem tudták, mi is az az időváltó digitális videófelvevő, ezért a TiVo is egyre csak haldoklik – míg ha egyszerűen digitális videómagnókként hirdették volna a termékeiket, amelyekben nem kell kazettatekercseléssel bajlódni, úgy nagy valószínűséggel egészen másképp alakultak volna a dolgok.

Ezt a fejlesztési és marketing-leckét a Bitcoinnak is meg KELL tanulnia, ha bármit is el akar érni a világban.
– Rassah a BitcoinTalkról

Kezdjük hát el igenként használni a bitcoint, ha már úgyis ráguglizunk a dolgokra, tweetelünk és skypeolunk. Ha tetszett ez a cikk, kérlek bitcoinozz felém valamennyit.

Forrás: Bitcoin Media

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

empower(ment)