Felszabadítaná a pénzt egy amerikai politikus

Szerző: Vitalik Buterin

Ron Paul republikánus képviselő idén március 15-én újra az amerikai törvényhozás elé terjesztette a pénz felszabadítását célzó, avagy a pénzek szabad versenyét engedélyező törvénytervezetét (Free Competition in Currency Act), mely hatályon kívül helyezné a törvényes fizetőeszköz-szabályozó törvényeket, valamint egyben megtiltaná az arany, az ezüst és más nemesfémek adásvételének megadóztatását. Ron Paul korábban is beterjesztette már ezt a tervezetet, de mindannyiszor csak halogatták a tárgyalását, majd lesöpörték az asztalról. Mivel azonban a közelmúltban jelentősen megnőtt az érdeklődés az arany és az ezüst, valamint ezek pénzként való felhasználása iránt, ezért ezúttal lényegesen több esélye lehet a tervezetnek. És hogy mit is jelent ez a bitcoin számára?

Lássuk Ron Paul beszédének idevágó részét:

Egy csereeszköznek meg kell felelnie bizonyos feltételeknek: tartósnak és ellenállónak kell lennie; hordozhatónak, könnyen szállíthatónak kell lennie; hétköznapi tranzakciók lebonyolítására alkalmas egységekre feloszthatónak kell lennie; felismerhetőnek és uniformizáltnak kell lennie, hogy minden egyes egysége ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezzen, mint az összes többi; gazdasági értelemben annyira ritkának kell lennie, hogy ne álljon rendelkezésre belőle annyi, amennyi egyszerre kielégítené az irányában fennálló összes keresletet; stabilnak kell lennie, hogy ne ingadozzon vadul a vásárlóértéke; és reprodukálhatónak kell lennie, hogy elegendő mennyiséget lehessen előállítani belőle a cserék lebonyolítására.

A bitcoin szinte maradéktalanul megfelel Ron Paul követelményeinek: digitális lévén abszolút tartós, és egyben hordozhatóbb is, mint bármelyik hagyományos valuta. Akár százmilliomodokra is felosztható, így még akkor is lenne belőle mindig nagyjából a mai amerikai egycentesnek megfelelő értékű rész, ha teljes egészében bitcoinra épülne az egész világgazdaság (az ezzel járó plusz deflációs hatással együtt is). Jól felismerhető és uniformizált, a ritkaságát pedig matematikai szabályok garantálják (bár az aranytól eltérően a bitcoin mögött nem áll hatezer évnyi értékőrző történelem). Az a tény, hogy Ron Paul még csak említést sem tett róla, is jól rávilágít tehát a bitcoin útjában álló egyik legnagyobb nehézségre: a széleskörű ismeretség hiányára.

Az FCiCA célja tehát az előbbi tulajdonságoknak – tartósság, feloszthatóság, kényelem, uniformizáltság és ritkaság – megfelelő pénznemek szabad versenyének biztosítása. A tervezet első, az amerikai dollárt támogató “törvényes fizetőeszköz” státuszt semlegesítő része biztosítaná a pénznemek egyenrangúságát, elhárítva így a jelenlegi akadályokat az alternatív valuták felvirágzásának az útjából. Ahogy Ron Paul fogalmazott, “ha az emberek elutasíthatják a leértékelt pénzeket és követelhetnek helyettük stabil pénzt, akkor a stabil pénz rövidesen vissza is fog térni a közhasználatba.”

A tervezet második része pedig azért szükséges, mert a nemesfémek adásvételét jelenleg olyan adók terhelik, amelyeket eredetileg nem pénzekre, hanem egyéb árukra terveztek – így például értékesítési és nyereségadó. Ez azonban nyilvánvalóan ésszerűtlen, tekintve, hogy a pénz épphogy a tökéletes ellentéte a rajta vehető áruknak. Definíció szerint is épp az a lényege, hogy soha nem fogyasztják; ugyanígy, az egyik péznem másikra váltásának középpontjában sem a nyerészkedésnek kellene állnia, hanem a kereskedelem zökkenőmentességének biztosításának. Mi több, a tőkenyereség megadóztatása – legalábbis elméletben – rövidesen igen problémássá válhat, mivel ez eleve csak akkor lehetséges, van egy pénznem, amit mértékként lehet használni ehhez. Ha azonban az amerikai dollár hiperinflációba kerül, az emberek pedig alternatív valutákhoz, például nemesfémekhez és bitcoinhoz fordulnak a vagyonuk megmentése érdekében, egy napon akár azt is láthatják, hogy az eredeti, más valutákra váltott 1.400$-juk már 7.000$-t ér. Ezt a 400%-os, látszólagos “nyereséget” azonban egyrészt 35%-os adó terheli, másrészt pedig a pénzük tényleges vásárlóértékét tekintve egyáltalán semmit nem nyertek, csak elkerültek egy 80%-os veszteséget.

Az elsővel ellentétben azonban a törvénytervezet második része kizárólag a nemesfémek pénzként való használatával foglalkozik, így a bitcoint már nem érinti. Ettől függetlenül azonban ez a tervezet a bitcoin ügyét is nagyban előmozdíthatja, ha valaha is megszavazzák. Nem csak közvetetten azáltal, hogy megfosztja eddigi kiváltságos “törvényes fizetőeszköz”-státuszától az amerikai dollárt, de közvetlenül is azáltal, hogy alternatív pénzként legitimálja a bitcoint. Ha pedig a pénzpiac felszabadul, a bitcoin immár a széles nyilvánosság előtt is bizonyíthat a pénzek szabad versenyében.

Forrás: Bitcoin Weekly

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.