A Bitcoin a pénzügyi adatvédelem csúcsa… valószínűleg

Szerző: Bill Rounds

A pénzügyi adatvédelemhez való jog alapvető fontosságú, de a törvények ezt mégis alig szavatolják számunkra. Mi több, bármely jegybankkal és erőteljes banki szabályozásokkal rendelkező ország törvényei kifejezetten megnehezítik a pénzügyi adatvédelemhez való jogunk gyakorlását.

Jegybankok és szabadság

Az elmúlt évek során egyre csak nőtt az elégedetlenség a jegybankokkal szemben, és ezt híven tükrözte Dr. Ron Paulnak a FED ellenőrzésére vonatkozó törvényjavaslatának kiemelkedő támogatottsága is. A FED ellenőrzése azonban csak az első lépés a gazdasági szabadság és a pénzügyi adatvédelem felé; ez a cél még igen messze van, hosszú az út odáig. Mivel pedig a törvény nem tudja garantálni számunkra a pénzügyi adataink védelmét, ezért magunknak kell békés alternatív megoldásokat találnunk a jogaink védelmére. Bármennyire elégedetlenek is vagyunk azonban a jegybankokkal, csak viszonylag kevés törvényes alternatíva közül választhatunk.

Arany és ezüst

A legnépszerűbb alternatívát már jó ideje az arany- és az ezüstvásárlás jelenti, vagyis a megtakarítások és a befektetések e két nemesfémbe való áramoltatása – ettől azonban a hétköznapi tranzakciók lebonyolításának eszköze még mindig a hagyományos, nemzeti pénz marad. Gyanítom, ennek részben az is az oka, hogy csak nagyon kevés kereskedő és szolgáltató fogad el fizetségül arany- vagy ezüstérméket – és persze a nevezett érmék előállításának plusz költségei sem segítik különösebben a használatuk szélesebb körű elterjedését.

Digitális pénzek

Számos, a világ hagyományos nemzeti pénzeitől független digitális pénzt indítottak már be a ’90-es évek óta, részben az egyszerűbb és könnyebben kezelhető online fizetőrendszerek iránti állandó piaci igényre adott válaszként. Néhányuk arra is törekedett, amit a törvények és szabályozások nem tudtak megvalósítani, vagyis az igazi pénzügyi adatvédelemre. E kezdeményezések legtöbbje azonban vagy eltűnt a süllyesztőben, mint az E-Gold, vagy bedarálták a szabályozások, mint a GoldMoney-t, vagy pedig egyszerűen beolvadtak a hagyományos rendszerbe, mint a PayPal. A Pecunix és a WebMoney egyelőre elkerülte még az ilyesféle végzeteket, de a veszély őket is éppúgy fenyegeti, mivel éppen olyan sebezhetőek, mint a testvéreik, és ezért nincs is rá esélyük, hogy valódi alternatíváját kínálhassák a hagyományos nemzeti pénzeknek bármilyen tranzakciók lebonyolításához is. Ettől függetlenül azonban sokan állítják, hogy a digitális pénzek előbb-utóbb mégis versenyre fognak kelni majd a hagyományos, nemzeti pénzekkel.

Központosítottság

Az előbb említett, korábbi digitális pénzek legfőbb közös sebezhetősége a központosítottságuk: vagy központilag ellenőrzik a rendszereik minden tranzakcióját (mint a WebMoney esetében), vagy ha kézzelfogható fedezettel rendelkeznek, mint például a GoldMoney, akkor azt valahol fizikailag tárolniuk is kell. Ha pedig van központ, akkor máris tudják a bürokraták is, hogy ki(ke)t kell szabályozni, korlátozni, perelni, üldözni, zsarolni, fenyegetni vagy politikai nyomást gyakorolni rájuk. Emellett a fizikai eszközök egyéb szempontból is veszélyeztetettek, például természeti katasztrófák, a fizikai helyszín bármiféle fenyegetettsége vagy épp a készletek bármikori lefoglalhatósága miatt.

Az E-Goldot és a Liberty Dollart üldözték, a GoldMoney pedig megadta magát a szabályozásoknak. A UBS-bankfiók-tulajdonsok sorsa jól mutatja, milyen kockázatokkal jár az, ha az ember a kormányokra bízza a pénzügyi adatvédelem és szabadság védelmét. A UBS ugyanis több évszázados alkotmányos törvényi hagyományokat vett semmibe és rúgott fel, amikor megadta magát a politikai nyomásnak és felfedte a számlatulajdonosainak az adatait. Ezért tehát hiába van a WebMoney és a Pecunix központja is az USA-n kívül, attól még nem védettek a központosítottság veszélyeivel szemben – amelyek egyébként nem csak a digitális pénzeket fenyegetik. Annak idején a Napstert is éppen azért tudták lezárni, mert egy központi adatbázissal dolgozott. Ugyanígy, a Wikileaks-et is azért tudták átmenetileg lekapcsolni, mert egyetlen központi szerveren tárolták a weboldalukat.

A legjobb talán egy 100%-ban aranyfedezetű digitális pénz lenne – mint amilyen például a GoldMoney. Annyira azonban még egyetlen digitális pénz sem terjedt el, hogy bárki lebonyolíthassa vele az olyan hétköznapi ügyleteit is, mint amilyen például a napi bevásárlás, a kocsi feltankolása, mozizás, vagy egy kávé egy kávézóban. A jelenlegi világméretű monetáris diktatúra és a pénzügyi adatvédelem és szabadság eljövendő világa közti szakadék áthidalásához vélhetőleg egy egészen másfajta modellre lesz szükség.

Bitcoin – az első decentralizált digitális pénz

Az egyik legújabb digitális pénz, a Bitcoin, sikeresen megoldotta a központosítottság problémáját, lévén teljesen decentralizált. És bár még elég új, rohamosan terjed, idővel pedig akár a jegybankokat is felválthatja, megszabadítva így az emberiséget attól a pénzügyi kényszerzubbonytól, amit már jó száz éve ráerőltettek.

A Bitcoinról

Ellenőrizhető, értékőrző, P2P és decentralizált, tehát a bitcoinok kibocsátást és ellenőrzését sem egy központ végzi. A szoftver szabad és nyílt forráskódú, így bárki ellnőrizheti és biztonsággal használhatja. A rendszer az inflációt is előre kódoltan, szigorúan korlátozza.

A rendszer technikai hátterébe most inkább nem mennék bele mélyebben, hanem inkább valami olyasmire összpontosítanék, amit másutt még eddig nem igazán fejtettek ki bővebben. A bitcoin-használatnak vannak előnyei és kockázatai is, ám az előbbiek messze túlsúlyban vannak az utóbbiakkal szemben. Még ha végül nem is a Bitcoin bizonyul majd a végső válasznak, csak remélhetjük, hogy egy ahhoz igen hasonló utódja már valóban elhozza nekünk a pénzügyi szabadságot és adatvédelmet.

A Bitcoin legnagyobb kockázata

A Bitcoin rendszerében a legnagyobb kockázatot a hagyományos banki gazdaság és a Bitcoin gazdasága közti átjárók jelentik, mivel ezeket az átjárókat – a váltókat – támadhatják meg a legkönnyebben a kormányok különböző szabályozásokkal vagy törvényekkel. Ez pedig azért jelent különösen nagy veszélyt, mert sokakat már önmagában az elriasztana a bitcoin használatától, ha az törvénybe ütköző lenne. Márpedig minél kevesebben használják a Bitcoint, annál kevesebbet is érhet csak el.

Mi több, a váltók már csak azért is jelentenek kézenfekvő célpontot, mivel náluk fokozottan átláthatóak a tranzakciók – ellentétben a már a Bitcoin rendszerén belül lebonyolított tranzakciókkal, amelyek bár teljesen nyilvánosak, az általuk biztosított névtelenségi lehetőség miatt mégis csak igen nehezen követhetőek nyomon, szabályozhatóak, ellenőrizhetőek vagy támadhatóak jogi úton.

Legalábbis eddig azonban még sehol nem tettek kísérletet a Bitcoin szabályozására, és szabadon válthatja az ember a pénzét bitcoinra vagy abból bármilyen másik valutára, tehát jelenleg minimálisak a kockázatok. Jelenleg is számos alternatív pénz van forgalomban az USA-ban, és azokat sem szabályozzák különösebben keményen.

Példának okáért a Disney sem egy regisztrált pénzügyi szolgáltató, de mégis minden további nélkül árusíthatja a Disney Dollarjait. Washington D.C.-ben bizonyos Potomac nevezetű helyi pénzzel támogatják a helyi üzleteket, de ehhez sem kellett senkinek pénzügyi szolgáltatóként regisztrálnia magát. Hasonló a helyzet az olyan virtuális pénzekkel is, mint amilyet például a World of Warcraft és a Second Life világában használnak, és amelyeket szintén rendszeresen váltanak valós pénzekre. Ezek azonban nem is jelentenek akkora veszélyt a jegybankok (és a pénznyomdáik) hatalmára, mint a Bitcoin.

Még ha valamikor a jövőben úgy is döntene a kormány, hogy rákényszeríti a bitcoin-váltókat a regisztrálásra, akkor is számos jogi kiskapu marad majd a rendelkezés megkerülésére és a pénzváltás további, zavartalan lebonyolítására.

A Bitcoin előnyei

Íme csak néhány példa a Bitcoin előnyeire, melyek révén számos tranzakciós helyzetben könnyedén felválthatja a hagyományos pénzeket és valódi pénzügyi adatvédelmet biztosíthat.

Nyílt forráskódú – Ez annyit tesz, hogy bárki átnézheti a program forráskódját és pontról pontra ellenőrizheti, hogy valóban azt és úgy csinálja-e, amit és ahogyan az alkotói állítanak róla. Ennek még Dr. Ron Paulnak a FED ellenőrzésére vonatkozó törvényjavaslata sem érhet a nyomába.

Erős kódolás – A Bitcoin keményebb kriptográfiai eljárásokkal dolgozik, mint a világ bankrendszerei, így sokkal védettebb is mindenféle hackerek, támadók, csalók és tolvajok ellen, mint a bankok.

Ingyenes – Bárki könnyen és ingyen nyithat magának bitcoin-számlát (vagy többet, amennyit csak akar), és ingyen is használhatja azokat. Ez már önmagában is egy óriási előny a PayPallel, a hitelkártya-vállalatokkal, banki átutalásokkal, de még a legtöbb másik digitális pénzzel szemben is.

Könnyű – A Bitcoin rendkívül könnyen kezelhető. Ha emailezni tudsz, akkor a bitcoin sem fog zavarba hozni.

P2P – Minden tranzakció közvetlenül az abban érintett másik féllel kerül lebonyolításra, így nem kell bizalmas harmadik felekre (pl. egy bankra) hagyatkoznod a pénzügyeid intézéséhez. Még csak nem is fog tudni senki a tranzakcióidról, ha nem akarod.

Könnyen váltható – Egyre több weboldal és magánszemély kínál bitcoin-váltást világszerte, mindenféle szóba jöhető módon, megegyezés szerint. Még akár egy névtelen hitelkártyát is feltölthetsz bitcoinnal.

Elfogadottság – Világszerte egyre több kereskedő és szolgáltató fogad el bitcoinos fizetéseket. A kereskedőknek is rendelkezésükre állnak már azok az egyszerű eszközök, amelyek segítségével könnyedén beilleszthetik a Bitcoint a rendszerükbe, és fogadhatnak bitcoinos fizetéseket, így egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel.

Nehezen szabályozható – Jogilag a bitcoin eléggé kézzelfoghatatlan. Minősülhet amolyan játékpénznek, mint a Disney Dollarok, a Chuck E. Cheese Tokenek, a Linden Dollarok, a Monopoly Money vagy a Potomac-ek. Nem emlékeztetnek az USA hivatalos pénzére sem, így a pénzhamisítás-ellenes törvényekkel sem lehet megfogni őket (ellentétben például a Liberty Dollarokkal). Mi több, Alan Greenspan már 1997 szeptember 8-án felszólalt a Forbes hasábjain a digitális magánpénzek szabályozására irányuló kísérletek ellen.

Irányíthatatlan – Mivel a Bitcoin egy egyszerű, nyílt forráskódú, kódolható és proxy szervereken keresztül megközelíthető program, ezért amíg a net létezik, addig a Bitcoin is létezni fog. Ha egy autoriter kormány, például Kuba vagy Kína megtiltaná a használatát az állampolgárai számára, attól azoknak a Bitcoin-fiókjai még mindig sértetlenek és az országon kívülről bármikor hozzáférhetőek maradnának. Mi több, egy ilyesféle tiltást nagyjából lehetetlen is lenne betartatni, mivel a fájlmegosztáshoz hasonlóan a bitcoin-használatot is igen nehéz leleplezni és lenyomozni.

Adatvédelem – Természetesen a bitcoinos bevételeid után is kell adóznod, de senki nem járhat utána a bevallott bevételeidnek, mivel a Bitcoin rendszere lehetőséget biztosít a számlák és a tranzakciók teljesen névtelenné tételére. Ez és a rendszer által alkalmazott erőteljes kódoló eljárások biztosítják számodra azt, amit a törvény nem: a teljes pénzügyi adatvédelmet.

Offline fizetés – Ha egy tranzakciót offline kell lebonyolítanod, úgy létrehozhatsz egy új számlát direkt erre a célra, átutalhatod rá a kívánt összeget, majd offline átadhatod a számát, titkos kulcsát és jelszavát annak, akinek csak akarod.

Mikrotranzakciók – Mivel minden tranzakció ingyenes (vagy csak mikroszkopikus költségekkel jár), ezért zöld utat nyit a valóban kis összegű (akár töredékcentnyi értékű) fizetések – mikrotranzakciók – előtt is.

Kényelmes alkalmazások – Okostelefonos alkalmazásokkal is egyre jobban és könnyebben ki lehet aknázni a bitcoin előnyeit, egyre jobban leegyszerűsítve így a hétköznapi tranzakciók lebonyolítását is. A QR-kódos bitcoin-küldés már adott, és csak idő kérdése az SMS-es és a mailes megoldás is. Mi több, a bitcoin-elfogadás költségei cégek és magánszemélyek esetében is erősen konvergálnak a nullához.

Szinte nulla inflácókockázat – A bitcoin egy fedezetlen pénz. Azonban a hagyományos fedezetlen pénzekkel ellentétben nem nyomtatható orrba-szájba, igény szerint; a valaha is kibocsátható összes bitcoin-mennyiség felső határa magában a szoftverben van rögzítve (21 millión). Ezen pedig csak akkor lehet változtatni, ha a felhasználók többsége kollektíven megegyezik erről és elfogadja a tervezett változtatást; e többségi támogatás hiányában egész egyszerűen nem lehet önkényesen növelni a rendszer pénzkészletét.

(Mi több, ha valami csoda folytán mégis sor kerülhetne ilyesmire, a kibocsátott plusz pénz akkor is közel egyenlően oszlana el a bitcoin-kibocsátók hálózatában; mivel pedig bárki beállhat a kibocsátók soraiba, ezért az inflációs rablás hatásai majdhogynem teljesen érzékelhetetlenné válnának.)

Bitcoin-kibocsátás – Lásd feljebb, magad is termelhetsz magadnak bitcoinokat, ha a hálózat üzemeltetésére fordítod a géped számítókapacitásának egy részét – ezért cserébe pedig bitcoint kapsz jutalmul. Ezt nevezik bányászatnak.

Azonnali tranzakciók – A bitcoin-tranzakciók azonnal lezajlanak. Nem kell munka-, ünnep- és szabadnapok vagy a bankok nyitvatartási ideje miatt aggódnod, sem időzóna-eltérésekkel foglalkoznod, és főleg nem kell napokat vagy heteket várnod az egyes tranzakciók lebonyolítására.

Decentralizáltság – Ez különbözteti meg a leginkább a bitcoint az összes többi digitális pénz-elődjétől; ezért veheti fel a versenyt a hagyományos pénzekkel, és ezért végezheti ki a FED-et. A Bitcoin nem egy szervezet, nincs központi szervere és úgy általában semmije, amit meg lehetne támadni. Lekapcsolhatnak akár több ezer gépet is, a hálózatban akkor is még sokkal több fog maradni, és így az is tovább fog működni. Ha bárkinek is történik bármi a gépével, vagy akár ha kompromittálódik is egy vagy több számlája, akkor is letöltheti, telepítheti és beindíthatja a programot újra, létrehozhat új számlákat vagy használhatja tovább a nem kompromittálódottakat. És itt megint csak elővehetjük a fájlmegosztásos párhuzamot: a központosított Napstert könnyedén lezárhatták, de az elosztott, decentralizált fájlcserélő hálózatokkal a mai napig sem tudtak mit kezdeni, így azok továbbra is élnek és virulnak, és óriási hatást gyakorolnak a világra. Hasonló a helyzet a Bitcoinnal is, és annak is hasonló hatása lesz.

Világszintű kriptográfia – Ez a Bitcoin forradalmi jelentőségének második eleme: a Bitcoin hálózatát létrehozó, üzemeltető, kezelő, ellenőrző és végő, nyílt forráskódú program fejlesztésében a világ legjobb kriptográfusainak némelyike is közreműködik.

Legális Hawala – A Bitcoin hálózata egy világméretű hawala-hálózat, amelyhez bárki hozzáférhet, és amelyet semmilyen kulturális és földrajzi határ sem köt.

Aranyszerű pénzkészlet – A bitcoin-készlet bővülésének folyamata az aranykitermelés menetét képezi le.

Nincs visszatérítés – A PayPal és a hitelkártya-vállalatok gyakran engedélyeznek visszatérítéseket, tájékoztatás vagy magyarázat nélkül húzva ki a pénzt a zsebedből. A Bitcoin rendszerében ez teljességgel elképzelhetetlen, mivel technikai lehetőség sincs az ilyesmire.

A Bitcoin kockázatai

Ezeket is érdemes figyelembe venni:

Újdonság – A Bitcoin még nagyon új, adódhatnak váratlan problémák, így egyelőre kezeld óvatosan, túl sok pénzt még ne fektess bele. Ahogy azonban az a kockázatosabb befektetések esetében mindig lenni is szokott, úgy a bitcoinok értéke is drámai emelkedésnek indulhat, amennyiben valóban befut a rendszer.

Elterjedtség – Ha a Bitcoin mégsem terjed el eléggé, úgy eléggé likviddé sem válhat, ez pedig a hétköznapi felhasználási lehetőségeit is erősen korlátozhatja. Minél kevesebben fogadják el, annál ritkábban élhetsz vele, és annál többször maradsz továbbra is a hagyományos, jegybanki pénzrendszerre utalva.

Illegalitásba is kényszeríthetik – Eddig minden újdonságra lecsaptak a fennálló hatalmak, amint azok kellőképpen elterjedtek ahhoz, hogy már valóban és komolyabban veszélyeztethessék az érdekeltségeiket. Ha a Bitcoin is jobban elterjed, úgy fennállhat a veszélye annak, hogy jogi támadásokat indítanak a felhasználói ellen. Megkövetelhetik a bitcoin-váltók regisztrálását vagy a felhasználóktól a bitcoin-tranzakcióik folyamatos jelentését. Még akár be is tilthatják az egészet. Másfelől azonban hozhatnak ugyan ilyen törvényeket, de betartatniuk már sokkal nehezebb lesz azokat; éppen olyan nehézségekbe ütközhetnek e téren, mint a fájlcserélők üldözésénél. A rendszer nagy egészének működését komolyan nem veszélyeztethetik, viszont annál jobban tönkretehetik az ilyesféle fellépésekkel a saját nyilvános megítélésüket.

Fedezetlen pénz – Hiába digitális, a bitcoin még mindig fedezetlen. Nem azért, mert az értékét egy kormány határozta meg, hanem azért, mert sem saját, belső értékkel nem rendelkezik, sem pedig semmilyen külső, fizikai értékhez nem kötődik. A bitcoin árfolyama kizárólag annak a függvénye, hogy az emberek hogyan viszonyulnak hozzá, mit tartanak róla, mennyire fogadják el.

A tranzakciók véglegesek – Ha valamiféle hibát vétesz egy tranzakció elindításánál, akkor így jártál. Ha elgépelted a címet vagy túl sok pénzt küldtél, azt már sehogyan sem törölheted, semlegesítheted vagy fordíttathatod vissza – csak akkor, ha valahogy megtalálod a másik felet és megkéred, hogy küldje vissza neked a tévesen elküldött pénzedet, és ő ténylegesen eleget is tesz a kérésednek. Ezért tehát nagyon oda kell figyelned.

Bizalom – Mivel nincsenek külső könyvvizsgálók, ezért a felhasználóknak egymásban kell megbízniuk – a gátlástalan csalóktól pedig szinte lehetetlen visszaszerezni az egyszer már kifizetett összegeket.

Adóköteles – A bitcoin is adóköteles. Minél nagyobb forgalmat bonyolítanak le a váltók, annál valószínűbb, hogy kitalálnak majd erre is valamiféle külön adónemet.

A bankrendszer – A bankrendszer sok ezermilliárd dollárt lophatott el az adófizetőktől büntetlenül, így igen mélyek a zsebeik és nagy a befolyásuk; ha veszélyeztetve érzik magukat a Bitcoin által, úgy meg is próbálhatnak fellépni ellene. A magam részéről ennek a kockázatát sem becsülném le.

Szabályozhatják – Valószínűleg csak idő kérdése, hogy mikor kezdik el szabályozni a Bitcoin rendszerének használatát is. Ez a bankrendszer egyik legfőbb fegyvere a vetélytársai megtizedelésére. Nem lennék meglepve, ha Alan Greenspan intelmei ellenére is megpróbálnának valamiféle szabályozást rákényszeríteni a rendszerre, amennyiben az jobban elterjed.

Infláció/defláció – Jelenleg a bitcoin még az inflációs fázisában tart, de csak idő kérdése a defláció; és bár az egyes bitcoinok gond nélkül oszthatóak igen kis részekre is, kérdés, hogy mennyire lesz majd könnyen kezelhető az egyre kisebb egységekben való fizetés.

Kicsi gazdaság – A Bitcoin gazdasága még mindig meglehetősen kicsi, és ezért viszonylag könnyen manipulálható a kellőképpen gazdagok által.

Stigma – A diktátori hajlamú egyének papagájként szajkózhatják, hogy a bitcoin nyújtotta biztonságra és adatvédelemre csak bűnözőknek van szüksége, ezzel pedig könnyen át is verhetnek egyébként tisztességes és becsületes embereket is. Ha pedig elég sok embert vernek át, úgy a közvéleménynek a rendszer ellen fordításával meggátolhatják annak a szélesebb körű elterjedését és a kellően hatékonnyá válását.

Konklúzió

Mindaddig nem is álmodhatunk a pénzügyi adatvédelemről, mint alapjogról, amíg jegybankok diktálják a pénzünk értékét és a tranzakcióink adatainak folyamatos felfedésére kényszerítenek. A Bitcoin jelenleg is gyerekcipőben jár ugyan, de mégis ez az első igazi esélyünk a pénzügyi szabadságra. Egyelőre kockázatos lehet ugyan a használata, viszont minél többen ismerik meg, és kezdik szintén használni és elfogadni a saját áruikért és szolgáltatásaikért, úgy válik majd egyre biztonságosabbá. Egyesek akár kedvezményeket is felajánlhatnak bitcoinos vásárlás esetén – és az is csak segít az ügynek, ha az ember folyamatosan jelzi mindazon árusuknál és szolgáltatóknál, amelyeknél vásárol, hogy szeretne bitcoinnal fizetni. A Függetlenségi Nyilatkozat aláírói az egész vagyonukat és az életüket tették kockára a szabadságért – tehát talán én is kockára tehetek néhány dollárt egy hasonlóan nemes célért. Ne habozz megosztani a bitcoinnal kapcsolatos élményeidet vagy gondolataidat kommentként vagy a fórumon.

Forrás: How To Vanish.com

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.