A Bitcoin mint nyilvános azonosítórendszer

Szerző: GoWest

Bár a Bitcoin híveinek egyik kedvenc témája a névtelenség, minél többet kutakodik a témában az ember, annál inkább azt veszi észre, hogy a tranzakciók névtelensége messze nem nevezhető a Bitcoin legnagyobb erősségének. Tehetsz persze ezt-azt a Bitcoinos személyazonosságod védelme érdekében, de azt messze nem állíthatjuk, hogy már eleve és alapból abszolút névtelen lennél a rendszerben.

Tekintve, hogy milyen széles körben reklámozzák a névtelenséget a rendszer egyik nagy előnyeként, eléggé ironikus, hogy valójában a Bitcoin sokkal hatékonyabban alkalmazható valaki személyazonosságának az ellenőrzésére, mint annak az elrejtésére.

Amikor először hallottam a Bitcoinról, az első vásárlásaimat a Bitcoin-OTC IRC-csatornán keresztül bonyolítottam le. Bár elég jól kiismerem magam a számítógépekkel, a személyazonosságom hitelesítése (megalapozandó a megbízhatóságomat) még így is meglehetősen nehézkesnek bizonyult – finoman szólva. Az alapját azonban ennek a rendszernek is egy, a Bitcoinéhoz hasonló nyilvános/titkos kulcspár alkotja: itt is azzal bizonyíthatja az ember a személyazonosságát, hogy egyedül ő ismeri az állítása szerint hozzá tartozó titkos kulcs jelszavát.

Szép és jó, hogy egy virtuális személyazonosságot össze tudunk kötni egy nyilvános kulccsal, de hogyan hidaljuk át a virtuális teret a valós világtól elválasztó szakadékot?

A Reddit közösségének tagjaként mindig jókat szórakozom a a többiek önmaguk azonosítására kitalált és alkalmazott különféle módszerein. A legtöbb esetben egyszerűen lefényképezik magukat egy papírcetlivel a kezükben, amire előzőleg felírták a “Reddit” nevét. Most őszintén, nem kínos egy kissé, hogy még a 21. században is úgy igazoljuk a személyazonosságunkat, hogy lefényképezzük magunkat egy cetlivel a kezünkben?

Persze ha van az embernek bejáratott Twitter- vagy nyilvános Facebook-profilja, úgy valamivel egyszerűbb a dolga, és korszerűbben is intézkedhet: elég csak megemlítenie a nevezett helyeken, hogy ő az a bizonyos ember, aki a Redditen ténykedik, és máris bárkinek megmutathatja az erre a hozzászólására mutató linket, igazolva így saját magát. Ez esetben már viszonylag biztosak lehetünk abban, hogy valóban csak az az ember fér hozzá a mondott fiókokhoz, aki a magáénak vallja azokat – bár persze ez a módszer sem teljesen bolondbiztos. (Bár nyilvános szereplőknél a Twitter még külön is ellenőrzi a fiók tulajdonosát.)

Szóval miért is nem teszünk végre pontot erre az egész kérdésre, és használjuk a Bitcoint a probléma megoldására? Semmi egyébre nem lenne szükség ehhez, mint egy akár államilag, akár egy bizalmas szervezet által fenntartott online adatbázisra, amely a következő adatokat teszi nyilvánosan hozzáférhetővé:

Név, város, ország, Bitcoin-cím és egy fénykép.

Ezeket az információkat össze lehetne gyűjteni például akkor, amikor regisztrálja magát az ember egy választásra, vagy megújítja valamelyik, már egy ideje használt állami személyazonosító okmányát. Csak egyszer kellene megcsinálni, és hirtelenjében máris sokkal könnyebben elintézhetővé válna egy csomó minden mindenki számára.

A kriptográfiailag hitelesíthető személyazonosságunkkal pillanatok alatt alá lehetne írni szerződéseket (sohaviszlát, fax), regisztálni szavazásra, ellenőrizni netes személyazonosságokat. Kisebb klubok és szervezetek, így például egyetemi tanácsok, öröklakás-tulajdonosi szervezetek, stb., ahol nem szükséges a szavazás névtelensége, könnyen lebonyolíthatnának netes szavazásokat, azonnali szavazatösszesítéssel és eredményhirdetéssel. És persze a Reediten is elhagyhatnánk végre a Twitteres és Facebookos hivatkozásokat.

És mindezek a példák még csak a jéghegy csúcsa, de azt már így is jól szemléltetik, hogy mennyiféleképpen és módon teheti még könnyebbé és egyszerűbbé az életünket a Bitcoin a pénzügyi felhasználásán túl. Kíváncsi volnék, még milyen ötletekkel áll majd még elő a közösség.

Irdial kommentje: “Semmi egyébre nem lenne szükség ehhez, mint egy akár államilag…” – hoppá.

Nagy-Britanniában épp most számoltak le végleg egy személyazonosítást célzó állami adatbázis létrehozására irányuló törekvésekkel.

Eleinte ugyan támogatták az emberek az elképzelést, de a támogatottság úgy csökkent folyamatosan és egyre drámaiabban, ahogy egyre jobban megértette a nyilvánosság, hogy milyen hatása lenne egy államilag felügyelt személyazonsító rendszernek a személyes szabadságra. Köszönhető volt ez az ébredés részben egy titkos tájékoztató irat (a “Frances Stonor Saunders”-dokumentum) kiszivárgásának és futótűz-szerű elterjedésének is, amely részletesen bemutatta, hogy miről is szólnak valójában az államilag felügyelt személyazonosító rendszerek.

Egyáltalán nincs szükség az államra a “biztonságos személyazonosításhoz”.

Digitális elismervényrendszerként a Bitcoin könnyen kiegészíthető egy önkéntes digitális aláírással is minden egyes klienshez. Ezekre aztán fel lehetne építeni egy PGP-szerű “bizalomhálózatot” – egy decentralizált, bolondbiztos és abszolút állammentes, szabad személyazonosság-ellenőrző rendszert, hogy vásárló és eladó is könnyen ellenőrizhesse egymás kilétét a neten keresztül egy pillanat alatt és teljes bizonyossággal.

Egyáltalán semmi szükség nincs az államra sem a pénzkészlet, sem pedig a személyazonosság kezeléséhez. Ha az állam beavatkozik e területek bármelyikébe is, annak mindig zsarnokság lesz a vége. Ékes bizonyítékát láthatjuk ennek az Európa-szerte terjedő készpénzbetiltási őrületben és abban, hogy személyazonosító okmányok nélkül már semmit nem tud elintézni az ember. Előbb teljesen elértéktelenítették a fedezetlen pénzeiket a gazdasági dilettantizmusukkal, most pedig még súlyosbítanák is a bűnüket azzal, hogy mindenkit belekényszerítenek a készpénzmentes társadalmukba. Azt hiszem, mindannyiunknak bőven elegünk van már az államból, nemde?

Mindig gyanakodj, ha az “állam” szóval találkozol ilyen szövegkörnyezetben. A Bitcoin újra bebizonyítja, hogy nincs szükségünk arra, hogy az állam kezelje helyettünk az ügyeinket. Csupán egy kellően kreatív, hosszú távon gondolkodó látnokra.

Forrás: Bitcoin Trader

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.