Javaslat egy váltó-decentralizáló protokollra

Szerző: Szergej Kurcev (előadás)

1. DIA:

1.) Hogyan látjuk a Bitcoin helyzetét a világban?
2.) Bizalomhálózat és együttműködés a közösség tagjai között.

Először is arról szeretnék beszélni, hogyan látom én és a partnereink a Bitcoin jelenlegi helyzetét a világban, másodszor pedig az arra vonatkozó elképzeléseimről, hogy mit is tehetnénk a helyzet javítása érdekében.

2. DIA:

A Bitcoin veleje a decentralizálás:
1.) Maga a Bitcoin is decentralizált
2.) A P2P-hálózatok is decentralizáltak
3.) A decentralizálás elmélete a gyakorlatban is bizonyította a hatékonyságát

Mint tudjuk, a Bitcoin veleje a decentralizálás. Ez teszi lehetővé és biztosítja a rendszer zavartalan működését minden esetlegesen felmerülő kellemetlenség ellenére is. És mint tudjuk, a P2P-hálózatok is decentralizáltak, amelyek szintén bizonyítottak az idők során, így ez az elmélet minden tekintetben kiállta a gyakorlat próbáját.

3. DIA:

A jó:
– A közösség hisz a Bitcoinban
– Sokan fektettek bele pénzt, időt és energiát
– Itt vagyunk 🙂

A rossz:
– Politikai hatalmak
– Pénzintézetek
– Hétköznapi emberek

Ahogy minden más érmének, úgy a bitcoinnak is két oldala van – egy jó és egy rossz. A jó egyrészt az, hogy a közösség hisz a Bitcoinban, és ez igazán nagyszerű. Rengetegen fektetik bele az erőforrásaikat, a pénzüket és a bizalmukat. Szolgáltatásokat indítanak be, új dolgokkal próbálkoznak, és ez mind igazán csodálatos és nagyon jó. És persze az sem utolsó, hogy ennyien összegyűltünk ma itt. Ez is nagyon jó.

Aztán persze, ahogy az általában lenni szokott, ott van még a rossz is. Mert vannak ott egyesek a háttérben, feketébe öltözve, és így tovább. Ezek a politikai hatalmak, a pénzintézetek és a hétköznapi emberek. Utóbbiak nem kifejezetten ellenségei a bitcoinnak, csak egyszerűen nem ismerik, tehát ezzel a tényezővel is foglalkoznunk kell majd.

4. DIA:

Bizalom:
– Politikusok
– Pénzintézetek
– Vállalkozók
– Hétköznapi emberek <- kezdjük velük.

Amennyire én látom, a legnagyobb gondot itt a bizalom kérdése jelenti – ez pedig egy többrétegű dolog. Egymásra épülő szintek egy egész kupaca. A legfelső szint a politikusok bizalma. Ahogy azt bizonyára ti is tudjátok, a politikusok vagy nem ismerik a Bitcoint, vagy ha ismerik, akkor nem bíznak benne, és nyilván meg is van rá az okuk, mivel a Bitcoin egész politikai intézményeket semmisíthet meg. Ugyanez a helyzet a pénzintézetekkel is. Nem úgy tűnik, mintha túlságosan illenének egymáshoz a bankok és a bitcoin. Feltehetőleg a vállalkozók fogadják majd el következőként a bitcoint, ám az még nem elég, ha egyszerűen elfogadják. Hétköznapi emberekre van szükségünk, akik hajlandóak bitcoinnal fizetni. Ezért úgy gondolom, velük kellene kezdenünk.

5. DIA:

A Bitcoin az emberekért van.
Az embereknek pedig egyszerűség és széleskörű elfogadás kell.

Beszéljünk tehát az emberekről. Mi kell az embereknek? Egyszerűség. Egyszerű ablak, egyszerű gomb, egyetlen kattintás és fizetés. És semmi rágódás azon, hogy hogyan is élhetnek meg bitcoinból, hol válthatják be azokat, meg ilyesmi.

6. DIA:

Váltóköziség és bizalmi hálók
Decentralizálás?
– A legtöbb bitcoint néhány nagy váltón váltják.
– Több váltóra van szükségünk!

És erre az egyik megoldási lehetőség az, ha olyan sok váltót, szolgáltatót és miegyebet indítunk be, amennyit csak tudunk. Javaslom, hogy terjesszük el a decentralizálás eszméjét minden olyan személy és szolgáltató körében, aki csak hajlandó bitcoinnal foglalkozni. Jelenleg ugyanis a Bitcoin nem kifejezetten decentralizált, mivel amint azt ti is jól tudjátok mindannyian, alig néhány váltó bonyolítja le az összes forgalom oroszlánrészét. És persze vannak olyan szolgáltatók is, amelyek begyűjtik a felhasználóik bitcoinjait, és egy helyen, együtt tárolják azokat. És ez jelenti az igazi problémát, mivel eredetileg a bitcoint arra tervezték, hogy szerte az egész világban szétszórva tárolja a tárcákat, de most a különböző szolgáltatók épp ellenkezőleg, összegyűjtik azokat. Ez pedig, gondolom, azért történik, mert néha egyszerűbb vagy kifizetődőbb valamilyen szolgáltatóval fizetnie az embernek, mint közvetlenül a saját tárcájából. És ezért is van szükségünk több váltóra.

7. DIA:

A decentralizálás önmagában nem elég a sikerhez:
– A névtelenséget félreértik.
– A bitcoin jogi helyzete tisztázatlan.
– Nincsenek bizalmi mechanizmusok a Bitcoin hálózatában.

Ezzel együtt azt is gondolom azonban, hogy önmagában a decentralizáció nem elég a sikerhez. Ha visszanézünk két, vagy akár harminc hónapra is a múltba, elég sok olyan esetet láthatunk, hogy felbukkannak ilyen-olyan szolgáltatók, csinálnak ezt-azt, begyűjtik az emberek pénzét, majd eltűnnek. És azt hiszem, ezen a ponton értik félre sokan a névtelenséget. A Bitcoin névtelensége tényleg egy jó dolog, de a hétköznapi embereknek erre nem igazán van szükségük. Ahogy azt már említettem korábban is, a hétköznapi embereknek csak egyszerűségre és használhatóságra van szükségük. Aztán, jogi tekintetben a Bitcoin jelenleg valahol az ég és a föld között lebeg, valahogy úgy beragadva középre. És azt hiszem, ez szintén egy komoly gond, mivel a kormányok jelenleg csak azért nem foglalkoznak a Bitcoinnal, mert még túl jelentéktelen. De amint megerősödik és elterjed, máris fel fognak figyelni rá, és kétlem, hogy bármi jó is származna a figyelmükből a Bitcoinnak. Továbbá, a Bitcoin hálózatában nincsenek beépített bizalmi mechanizmusok. Ahogy azt említettem az előbb a névtelenség kapcsán is, az újabb szolgáltatók egyszerűen felbukkannak, esetleg csinálnak valami jót is, begyűjtik az emberek pénzét, de aztán rövidesen el is tűnnek, és így soha nem tudhatjuk, hogy egy frissen indult újabb szolgáltatóban épp megbízhatunk-e vagy sem. Pontosan ezt tapasztaltuk mi magunk is az IMCEX beindításakor. Mindenki azt kérdezte, hogy megbízhat-e bennünk, mi pedig nem nagyon tudtunk mást mondani, mint hogy “érdemes lenne megpróbálnotok”. Mi nem bujkálunk. Nem lehetünk ugyan annyira nyitottak, amennyire szeretnénk azok lenni, de semmiképpen sem bujkálunk. Mindig jönnek az emberek és kérdezgetnek mindenféléről – ami pedig már a bizalomhálózatok témájához vezetne, de azokra majd csak egy kicsit később térünk ki.

8. DIA:

– Ijesztőnek tűnik? Igen.
– Kell valaki, aki kívülről szabályozza? Nem.
– Elég lehet az együttműködés és az önszabályozás? Tedd fel magadnak a kérdést.

Mindez egybevetve tehát ijesztőnek tűnik? A hétköznapi emberek számára nagyon is, azt hiszem. Akkor hát arra lenne vajon szükségünk, hogy kívülről szabályozza valaki az egészet? Például a kormány? Nem hinném. Az nem lenne jó. A szabályozás soha semmi igazán jót nem hoz senkinek. Azt hiszem azonban, hogy a Bitcoin közösségének nagyon is jól jönne egy kis felkészülés és önszabályozás.

9. DIA:

Váltóközi kommunikáció
Együttműködés a váltószolgáltatók és üzletek között
Cél: A bitcoin-váltás elősegítése
Mód: kommunikálhatnak egymással a váltók?

Tehát, együttműködés. Úgy egy hónappal ezelőtt, amikor összekészítettem ezt az előadást, itt elsősorban a váltókra gondoltam, mivel ez így tűnt jó ötletnek. Miután azonban tegnap volt szerencsém elbeszélgetni egyesekkel, rádöbbentem, hogy egyre több üzlet is próbálja használni a bitcoinokat – és hogy ez végső soron számukra is hasznos lehet. Szóval megpróbálom ezt most röviden összefoglalni. Néha, ha élőben fogadsz el bitcoint, előfordul, hogy gyorsan be kall váltanod őket hagyományos pénzre, vagy épp a sajátodtól eltérő, más valutákra vagy más virtuális pénzekre, hogy fizethess például külföldi szolgáltatóknak, és így tovább. És azt hiszem, a Bitcoin közösségének ezek a különböző pontjai egyeztethetnének egymással – alkothatnának egy afféle hálózatot, üzletelhetnének egymással. És ha feláll és beindul ez a kapcsolat, akkor azzal máris rendelkezésünkre fog állni az a váltó-decentralizáltság, ami jelenleg még hiányzik.

10. DIA:

Váltók:
– Nem tudják ellátni az ügyfeleiket olyan valutával, ami nem elég likvid náluk
Üzletek:
– Sürgősen át kell váltaniuk BTC-t valami másra (vagy vissza)

Tehát, ami a váltókat illeti, ennek a kommunikációs hálózatnak vagy váltóközi protokollnak a használatával teljesíthetnének olyan rendeléseket is, amelyekkel önmagukban nem tudnának mit kezdeni. Mi például egy kis váltó vagyunk, egyelőre elég csekély forgalommal, így ha valaki odajön hozzánk és azt mondja, hogy szeretne vásárolni mondjuk 10.000 BTC-t, akkor nem tudjuk teljesíteni a rendelését, mivel egyszerűen nem tudunk annyit felkínálni. Ezért tehát vagy egy másik nagy váltónál kell kopogtatnunk, vagy pedig keresnünk kell valakit, aki el tud adni nekünk annyit. És ez így nem túl jó. Ehelyett az kellene, hogy gyorsan elküldhessük ugyanazt a kérést egyszerre akár 10-15 másik szolgáltatóhoz is, jelezve, hogy 10.000 BTC-re lenne szükségünk, és ők válaszolhassanak, jelezve, hogy mennyi idő alatt, milyen áron és milyen feltételek mellett tudnák a rendelkezésünkre bocsátani ezt az összeget.

Ami pedig az üzleteket, nekik ez értelemszerűen akkor lenne különösen hasznos, ha sürgősen kell átváltaniuk bitcoinokat más valutákra, és így tovább. Nem mindig érdemes ténylegesen a váltókon lebonyolítani váltást, mivel az esetleg sokáig tart, vagy a díjak felborítják a számításokat, és így tovább.

11. DIA:

Lépésről lépésre:
– Nem tudunk mit kezdeni egy ügyfél rendelésével
– Megkérdezünk másokat, más váltókat, akikben megbízunk
– Ők válaszolnak garantált végrehajtási kerettel és feltételekkel (vagy épp jelzik, hogy ezzel most épp sajnos nem tudnak segíteni)
– Kiválasztjuk a legjobb ajánlatot a sok közül
– Az egymás közti fizetést az elfogadott feltételek szerint intézzük

Vessünk hát egy pillantást gyorsan erre a vázlatra, hogy lássuk, hogyan is működhetne ez a rendszer. Az ügyfél lead egy rendelést, amivel nem tudunk mit kezdeni; ahogy mondtam is az előbb, mondjuk 10.000 BTC-t akar beváltani, vagy ilyesmi. Ekkor mi gyorsan körbekérdezzük a partnereinket, hogy ti be tudnátok váltani? És ti? És ti? Ők válaszolnak, mi pedig kiválasztjuk magunknak a legkedvezőbb ajánlatot, és később rendezzük a fizetést.

12. DIA:

Előnyök:
– Mindenki jól jár
– A váltóközi megállapodások jobb feltételeket eredményezhetnek (hitel, dinamikus díjak)
– Az új váltók is könnyen csatlakozhatnak ehhez a váltóközi hálózathoz

Ezzel tehát tényleg mindenki jól jár: az ügyfél, mi és a többi váltó is, mivel a lehetőségeink összeadásával akkora likviditást érünk el, ami egyébként nem lenne lehetséges. És az új váltók is könnyen csatlakozhatnak a hálózathoz.

13. DIA:

A váltónak (üzletnek)…
…támogatnia kell a váltóközi protokollt;
…garantálnia kell és betartania a saját végrehajtási feltételeit és időkeretét;
…nyilvántartást kell vezetnie a partnereiről és azoknak a megbízhatóságáról.

14. DIA:

Bizalomhálózat
Szolgáltatások jönnek-mennek.
Kiben bízhatunk?
A decentralizált bizalomminősítés segíthet.

15. DIA:

Jelenleg: nincs visszajelzés a szolgáltatásoktól a Bitcoin-közösség felé.
Bizalomhálózat: folyamatos visszajelzés a hálózaton belül, folyamatosan újraszámolható bizalmi minősítések.

Végül, amiről még szeretnék beszélni – mivel már fogytán az idő -, az az, hogy egy ilyen bizalomhálózatnak valóban stabilnak kell lennie. A stabilitást pedig csak úgy biztosíthatjuk, ha megbízható feljegyzéseink vannak mindenkiről – afféle bizalmi minősítés a hálózat minden egyes tagjáról. És a hálózat minden egyes tagjának is megvan a saját bizalomminősítő nyilvántartása a többiekről. Így máris a rendelkezésünkre áll egy decentralizált bizalomminősítő hálózat. A többiekről vezetett értékeléseinket pedig folyamatosan frissíthetjük a velük kapcsolatos legújabb tapasztalataink alapján, hogy milyen gyorsan, milyen kényelmesen, stb., sikerült lebonyolítani velük az újabb ügyleteket.

16. DIA:

Előnyök:
– A hálózat minden tagja saját listát vezet a bizalmi minősítésekről (a többiek adatai alapján)
– Váltóközi kommunikáció + bizalomhálózat = gyors visszajelzés és fokozott likviditás
– nyitottság az új tagok iránt (váltók, üzletek)

Ez a sokszorosan redundáns bizalomminősítés pedig valóban nagyfokú – és nagyon életszagú – stabilitást is eredményez. A való életben is így működnek a dolgok.

17. DIA:

Gyakorlati példák:
– Torrent-hálózat
– Üzletek
– Emberi közösségek
Közös bennük: a partnerek megbízhatóságának nyilvántartása

Torrenthálózatok, üzletek és emberi közösségek – mind így működnek: mindenkiről tudunk valamit és eszerint viszonyulunk hozzá, és így tovább. Tehát a hálózat minden egyes tagja vezeti a saját bizalomminősítő nyilvántartását. Egy ilyen bizalomhálózat és a váltóközi kommunikáció gyorsabb visszajelzéseket, jobb közösséget és likvidebb pénzügyi műveleteket eredményez. És persze nyitott az új tagok előtt, mivel az új belépők is könnyen kivívhatják maguknak a többiek elismerését.

18. DIA:

Bitcoin-váltók és üzletek bizalmi minősítése:
– Már jól ismert partnerek
– Másoknál jó minősítést szerzett partnerek
Eredmény: bizalomhálózat

19. DIA:

Köszönöm a figyelmet!
Már készül a váltóközi kommunikációt és a bizalomhálózatot szolgáló nyílt forráskódú szoftver.
Feliratkozás a hírlevélre: imcex.com/projects

Ennyit akartam tehát mondani. Már próbálkozunk egy egyszerű, nyílt forráskódú, egyelőre természetesen kísérleti jellegű szoftver előállításával, ami a gyakorlatban is szemléltetné az itt vázolt elveket. Akit tehát érdekelnek a fejlemények, azt kérjük, hogy iratkozzon fel a hírlevelünkre az oldalunkon, hogy őt is tájékoztathassuk az eredményekről. Köszönöm a figyelmet!

Forrás: Bitcoin Conference – Sergey Kurtsev – Decentralising Bitcoin (videó)

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.