Virágzik a személyes bitcoin-váltás

Szerző: Jon Matonis

Bitcoin-kereskedők a New Yorkban hetente megrendezésre kerülő "Satoshi Square" személyes bitcoin-váltó-találkozón.

Valami elkezdődött: világszerte beindult és hódít a személyes bitcoin-váltás. Ami végső soron nem is csoda, hiszen ennek a módszernek is megvannak a maga előnyei a hagyományos váltókkal szemben: nincs például körülményes regisztrációs folyamat, érdekes új emberekkel ismerkedhetünk meg menet közben a saját környezetünkből – és természetesen ki is tárgyalhatjuk velük a Bitcoin világának éppen aktuális, égető kérdéseit.

Rendszeresen kérnek tőlem javaslatot kollégáim és barátaim is arra vonatkozóan, hogy honnan, hogyan és miképp érdemes a leginkább bitcoint venni vagy eladni. Erre a kérdésre azonban – főleg a jelenlegi, folyamatosan változó és alakuló szabályozói környezet és a rendelkezésre álló fizetési módok következetlenségei miatt – nem mindig lehet egyenes választ adni. Azoknak például, akiknek valóban komoly kereskedési szándékaik vannak, általában egy USA-béli ÉS egy nemzetközi váltó párhuzamos, egyidejű használatát ajánlom az egészséges diverzifikáció jegyében. Mindkét színtéren több különböző lehetőség közül választhatnak, különböző mértékű személyazonosítási követelményekkel.

Azoknak azonban, akik csak alkalmilag adnának-vennének, és esetleg még a magánszférájuk védelmét is fontosnak érzik, legszívesebben a személyes kereskedést ajánlom a LocalBitcoins.com-on keresztül.

A LocalBitcoins alapítója a finn illetőségű szoftverfejlesztő, Jeremias Kangas – maga a LocalBitcoins pedig a személyes bitcoin-váltás vezető agorája, mely a világ minden táján összehozza az egymás közelében tartózkodó bitcoin-eladókat és -vásárlókat. Folyamatosan bővítik a lefedettségüket és a piacuk mélységét is. Kangas elmondta a Bitcoin Magazine-nak, hogy bár már most is 142 országot és 1700 várost szolgálnak ki, ez még természetesen messze nem elég. Céljuk, hogy legalább 170.000 várost lefedjenek, és hogy egymás után jöjjenek létre mindenfelé a franchise-rendszerű bitcoin-váltók a LocalBitcoin.com brandjének égisze alatt.

Ha a személyes modellen túlmenően még az online adásvételi lehetőségeket is beszámítjuk, úgy a vállalat már 244 országgal és 2.004 várossal büszkélkedhet. Az online adásvételi opció jellemzően az adott területen elterjedt és aktívan használt fizetési módokat támogatja. Mi több, ha egyszer az ember már kereskedett valakivel élőben, úgy utána általában már online is nyugodtabban üzletel vele a továbbiakban.

Kínál továbbá a LocalBitcoins.com zálogszolgáltatást és értékelőrendszert is, amelyek felbecsülhetetlen értékűnek bizonyulhatnak a teljesen frissen induló kereskedők számára. A listájukon való megjelenésért felszámított díjaik 0-tól 1%-ig terjednek, míg tárcaközti átutalások esetén 0,003 bitcoinos (ez nagyjából 31 centnek, ill. kb. 71 forintnak felel meg jelen állás szerint) fix díjjal dolgoznak. A vállalat adatai szerint mostanában mintegy 1.000-1.500 bitcoinra rúgó forgalmat bonyolítanak le nap mint nap, a felhasználói táboruk pedig átlagosan 300 új taggal bővül naponta. Összesen immár 45.000-nél is több felhasználóval büszkélkedhetnek (amelyből megközelítőleg 15.000-en nevezhetőek valóban aktívnak).

Mi több, egyes nagyobb városokban már olyan élénk a kereskedelem, hogy akár már kizárólag a LocalBitcoins.com-on keresztüli bitcoin-kereskedésből is minden további nélkül megélhet az ember. Az árszintet és az elfogadott fizetési módokat értelemszerűen az eladó határozza meg – innentől pedig már leginkább csak a készlet folyamatos utánpótlását kell biztosítani, valamint egy kényelmes és kezelhető találkozási időrendet összeállítani.

Érdekes lesz megfigyelni ennek az új üzletmodellnek a kibontakozását, mivel lényegében akkor is működhet bitcoin-váltóként az ember, ha egy hagyományos áru- vagy szolgáltatás-értékesítési folyamat során bitcoinban ad visszajárót a vásárlónak. Egy san francisco-i ínyenckonyha például két különleges bitcoin-szolgáltatást is kínál a vendégeinek: az előbb említett bitcoinban való visszaadást a készpénzes vásárlásokból, valamint ennek a fordítottját, a készpénzes visszaadást bitcoinos vásárlásokból – mindkettőt a hagyományos fizetéskezelő rendszerükbe integrálva. És bár jelenleg ezek a szolgáltatásaik még erősen limitáltak (1 bitcoinos ill. 200$-os felső határ), így is kiváló ösztönzést biztosítanak a kereskedő termékeinek kipróbálására és ezzel egyidejűleg valamennyi bitcoin beszerzésére is egyben.

Tény persze ezzel együtt az is, hogy a bitcoin árfolyama továbbra is igen komoly ingadozásokra képes, és egyetlen állam sem biztosítja az értékét semmilyen törvénnyel vagy jogszabállyal; még maga a szoftver is kinyilvánítottan béta verziójú. Nemrégiben egy “elágazás” is keletkezett a blokkláncban – a decentralizált hálózat tranzakciónaplójában -, és leselkedhetnek még hasonló kellemetlen meglepetések a jövőben is. Valamilyen oknál fogva azonban egyes szabályozói testületek, így például FinCEN mégis úgy gondolják, hogy a bitcoin már éppen eléggé pénzszerű ahhoz, hogy arra is ki kelljen már terjeszteni bizonyos szabályozásokat. (Bár a ritka drágakövek és a Tide mosópor szintén árucikk-alapú kereskedelmét valamiért még nem akarták komolyabban szabályozni.)

Pedig a bitcoint is leginkább még mindig egyfajta önálló, birtokolható árucikként jellemezhetjük annak ellenére is, hogy fizikai, kézzelfogható fogmája nincs, és csak egy közmegegyezésen alapuló, elosztott számítógépes hálózat matematikai rendszerében létezik. Elvégre ha a szabályozó egy olyan kézzelfoghatatlan árucikket kíván szabályozni, aminek még a puszta létezése sem bizonyítható teljes mértékben, akkor először is pontosan ezt a bizonyítási problémát kell megoldania; tény ugyanis, hogy a rendszer bőven biztosít lehetőséget bárkinek arra, hogy bármikor letagadja, hogy bármennyi bitcoinnal is rendelkezne, vagy akár azt is, hogy egyáltalán hozzáférése lenne bármiféle (a bitcoinok egy adott hálózati címre való elküldéséhez szükséges) titkos kulccsal.

Az tehát még mindenképp a jövő zenéje, hogy pontosan hova vezet és mivel jár majd a szabályozók egyre fokozódó érdeklődése a bitcoin iránt – hogy megállnak-e például a hagyományos pénzügyi rendszer és a bitcoin ökoszisztémája közti átjáróknál, vagy azokon túlmenően is szándékukban áll-e majd ügyködni valamit. Minél jobban össze kell azonban kapniuk magukat a váltóknak, és minél inkább igyekeznek a hatóságok valós monetáris eszközökként kezelni a virtuális holmikat, annál inkább valószínűsíthető, hogy a felhasználók ennek nyomán inkább megtartják majd a virtuális eszközeiket a virtuális térben, és azon belül használják majd fel azokat ahelyett, hogy újra kihoznák a hagyományos pénz világába. Mindez pedig azt eredményezheti, hogy a kriptográfiai kulcsok átadását előíró törvények válhatnak a kriptográfiai pénzügyi termékek eljövendő nagy csatáinak legfőbb hadszínterévé.

Az a tény, hogy szabályozási szempontból mindenképp pénzügyi eszközként próbálják értelmezni a bitcoint, jól mutatja, hogy egész egyszerűen nem értik a matematikai alapokon nyugvó árucikkek természetét, amelyek újrahasznosítható “munkabizonyítékok” útján rögzítik és ellenőrzik a birtokviszony-átadásokat. Az árucikkek általános osztályozása szempontjából a bitcoin-kereskedelem éppen olyan, mint bármely más gyűjthető holmik – így például antik gyémántok, hírességek autógrammjai, holdkövek, Buddha-szobrocskák, baseball-kártyák, stb. – kereskedelme.

Egyesek adtak el már léggitárokat is online (feltehetőleg tok nélkül); ahogyan ennek, úgy a személyes “bitcoin-tulajdonjog-átruházásnak” sem lehet gátat vetni; amíg be nem tiltják a fizikai papírpénz használatát, addig a személyes bitcoin-kereskedelem is éppen olyan zavartalanul zajlik majd tovább, mint minden más árucikk kereskedelme.

Jon Matonis e-pénz-kutató és kripto-közgazdász, aki jelenleg elsősorban a politikamentes digitális pénzek használatának minél szélesebb körű elterjesztésére összpontosít. Dolgozott már rangidős pozíciókban a Sumitomo Banknál, a Visánál, a VeriSignnál és a Hushmailnél is. Jelenleg a The Bitcoin Foundation tanácsának egyik helyét tölti be. Twitteren itt követheted.

Forrás: American Banker

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.