A bitcoinok mint baseball-kártyák

Szerző: Irdial

Ahány tábor, annyiféle reakció a Bitcoinra; akárcsak maga az internet, a Bitcoin is visszatükrözi annak az embernek a személyes eszmeiségét és gondolatvilágát, aki beszél róla. A libertariánusok például a jelenlegi helyzetből kivezető utat látják benne, míg az állampártiak az állam áldásáinak közvetítőjét, és így tovább.

Külön elmélkedésre érdemes az a gondolatmenet, miszerint a Bitcoinba mindenhogyan bele kell vonni valahogyan az államot is. Egyesek ugyanis elszántan próbálnak ráhúzni bármilyen kézreeső törvényt, rendeletet vagy szabályozást a Bitcoinra – így például ezt:

Az USA Kincstárügyi Minisztériuma (“FinCEN”) végső határozatban vonta a Banki Titoktartási Rendeletnek a betéti intézetekéhez hasonló szabályozásainak hatálya alá az előre fizetett pénztári eszközök szolgáltatóit is.

De miért épp ezt a határozatot vették elő, és miért nem inkább az első alkotmánykiegészítést? Elvégre a kriptográfia is csak a beszéd egy formája – az első alkotmánykiegészítés pedig mindenkinek biztosítja a teljes írás- és szólásszabadság jogát. A Bitcoin ugyanis kriptográfiai aláírásokból áll, amelyek pedig szöveg formájában is kinyomtathatóak. Ebből következően ezek védett beszédnek/írásnak minősülnek, nem pedig pénzügyi eszközöknek.

Ugyan miért kellene a FinCENnek bármit is kezdenie a Bitcoinnal egyáltalán? Ha szabályozni akarnák a Bitcoint, akkor ennyi erővel szabályozhatnák a baseball-kártyákat, a YuGiOh-kártyákat, vagy épp a képregényeket is, mivel valaki valahol ezeket is értékeli, és így ezeket is lehetne pénzként használni. Be is lehetne zárni őket egy páncélszekrénybe, tanúsítványokat kiállítani róluk, majd online tőzsdéken kereskedni azokkal. És akkor ettől ezek a tanúsítványok máris pénznek számítanának? Máris lenne köze hozzájuk a FinCENnek? Hát persze, hogy nem. Teljesen helytelen és nevetséges lenne bármilyen FinCEN-regulát ráhúzni a Bitcoinra – a szóban forgó regulák erkölcstelenségéről nem is szólva.

Az eddig a “tárolt érték” megfogalmazást alkalmazó szabályozás most már az “előre fizetett” kifejezést használja, amely az előbbinél jóval átfogóbb és technológiasemleges is egyben. És bár a FinCEN hivatalosan nem jelentette ki, hogy az előre fizetett hozzáférés szabályozása alá kívánja-e vonni a Bitcoint is, a korábbiakban már hivatkoztak úgy a bitcoinra, mint egyfajta tárolt értékre. Ebből következően nem elképzelhetetlen az sem, hogy ez a végső határozat szabályozná az amerikai vásárlóknak történő bitcoin-eladás menetét is.
Az új szabályozás 2011. szeptember 27-étől lép életbe, 60 nappal a július 29-ei, a Szövetségi Nyilvántartásban való publikálása után.

Ez abszurd. Mégis ki lépett kapcsolatba a FinCENnel, és ugyan hol van ennek a kapcsolatfelvételnek az írásos jegyzőkönyve? Kit képviselt a kapcsolatfelvevő? Mert bárki is volt, a “Bitcoint” vagy annak bármely felhasználóját nem képviselte, csak a saját feje után ment. Bizony érdekes lehetett ez a “kapcsolatfelvétel”, jó lenne többet tudni róla.

A végső határozat értelmében az előre fizetett hozzáférést nyújtó szolgáltatók kötelesek regisztrálni magukat a FinCENnél – a Bitcoin decentralizáltságából adódóan azonban felmerül a kérdés, hogy itt kinek kellene regisztráltatnia magát, ki minősül szolgáltatónak? Talán minden egyes váltós, például, és mindenki, aki akár csak magánjelleggel, alkalmilag is ad el bitcoint?

Mindez azon a téves előfeltevésen alapul, miszerint a Bitcoin értéktároló lenne, és így a FinCEN hatáskörébe tartozna – de nem az.

A végső határozat kimondja továbbá azt is, hogy az előre fizetett hozzáférést árusítók kötelesek személyes adatokat gyűjteni a vásárlóiktól, naplózni a tranzakcióikat, jelenteni a gyanús tevékenységeket, és mindenben megfelelni a pénszolgáltató üzletekre (MSB) vonatkozó más előírásoknak is. A múlt hónapban a FinCEN kiadott egy, az MSB-k definícióját tisztázni hivatott rendeletet, amely utal egyebek mellett arra is, hogy még az USA területén kívüli üzletek is USA-béli MSB-knek minősülhetnek, amennyiben azok USA-béli ügyfelekkel is bonyolítanak netes pénzforgalmat. Mi több, a definíció értelmében már nem is csak üzletek minősülhetnek MSB-nek, hanem minden olyan magánszemély is, aki pénzt fogad el valamilyen tárolt értékért cserébe.

Újabb teljes abszurditás. Még ha meg is engednénk, hogy a FinCEN bármit is előírjon a bitcoinban üzletelő amerikai embereknek és vállalatoknak, az USÁn kívüli emberek és vállalatok FinCENnél való regisztrálásra kötelezése a hatáskör fogalmának alapvető félreértéséről tanúskodik.

Olyan ez, mint azoknak a szegény brit webmestereknek az esete, akik beadták a derekukat a DMCA-ra hivatkozó tartalomeltávolítási követeléseknek. A DMCA ugyanis az Amerikai Egyesült Államokon kívül sehol máshol nem érvényes a világon, és egyetlen webmester, kiadó, személy vagy vállalat sem köteles fejet hajtani az előírásai előtt, aki nem az USA-ban működik vagy nem használ ottani szervereket.

Ha a FinCEN valóban megpróbálná megtámadni a Bitcoint, majd pedig követelni kezdené, hogy az USA-n kívüli entitások is regisztrálják magukat nála, akkor nem is várhat mást, mint ilyesféle válaszokat.

És bár a rendelet tartalmaz bizonyos kivételeket – így nem vonatkozik például az élelmiszerüzletek klasszikus, előre fizetett kártyáira -, ezek a bitcoinra jó eséllyel nem fognak vonatkozni. A kivételezettséghez ugyanis a következő feltételeknek kell megfelelni:
* Ne legyen lehetőség a pénz nemzetközi átutalására.
* Ne legyen lehetőség a pénz egyik felhasználótól a másiknak való átadására.
* Plusz pénzzel való feltöltés csak és kizárólag betéti forrásból (így például egy bankból) legyen lehetséges.
Tekintve, hogy a bitcoin-utalás semmilyen formában nem korlátozható, és bárki bármikor könnyen utalhat bármennyit bárkinek, így meglehetősen esélytelennek tűnik a Bitcoinnak e szabályozás alól való kivétellé nyilvánítása.

Mivel a Bitcoin a beszéd egy formája, így senki nem is szabályozhatja. Éppúgy, ahogyan védelmet élvezel a csalókkal szemben is – ha például valaki hamisított baseball-kártyákat akar eladni neked valódiként, vagy ellopja a YuGiOh-kártyáidat -, úgy nincs ez másképp a Bitcoin esetében sem. Ha valaki átver vagy megszegi a veled kötött szerződést, akkor teljes joggal citálhatod bíróság elé.

Semmi szükség a Bitcoin állami felügyeletére, szabályozására, ellenőrzésére vagy bármilyen egyéb piszkálására. Teljesen magától lett egyre népszerűbb, éppúgy, ahogyan maga az internet is, és szintén ahhoz hasonlóan fog továbbra is egyre hasznosabbá válni a felhasználói által. Így pedig az ebbe való bármiféle beleavatkozás már eleve csak illegitim lehet.

A szabályozás jelentős terhet ró az eladókra. Az előírások között szerepelnek például a következő kitételek is:
Az azonosító információnak tartalmaznia kell a vásárló nevét, születési dátumát, lakcímét és személyazonosító számát. Az eladó ezeket az adatokat az eladástól számítva öt éven át köteles megőrizni.
Az adatokat könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni, és a FinCEN, rendvédelmi szervek vagy bírói végzés utasítására ki kell szolgáltatni.
A szabályozásnak való megfelelés költségei nem túl jelentősek, azonban az azoknak való megfelelés leglényegibb következménye nem is az anyagi vonzatuk lesz, hanem a bitcoin névtelenségének ezáltali megszűnése.

Elképzelhetetlen ezeknek a szabályozásoknak a betartása. Még ha el is fogadnánk, hogy mindez valamilyen rejtélyes módon hasznos lenne, akkor sem gátolhatna meg senkit abban, hogy privátban, egymás között cseréljenek bitcoinokat anélkül, hogy azonosítanák magukat egy külső, betolakodó parazitának.

Amint a bitcoin-felhasználás elér egy kritikus tömeget, úgy naponta már több ezermilliárd tranzakcióval kell majd számolnunk. A Bitcoin gazdaságának ki- és belépőpontjaiként szolgáló szolgáltatók teljesen feleslegesen jegyeznék fel bárkinek is az adatait, mivel azok teljesen használhatatlanná válnának attól a pillanattól fogva, hogy a vásárló megkapta a bitcoinjait.

Bármit is gondoljanak róla, a Bitcoin nem névtelen. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyek valóban teljesen névtelenné tehetik – ezek pedig csak egyre jobbá válnak az idő múlásával, és egyre több is lesz belőlük, ahogy az emberek egyre jobban megértik, hogy pontosan hogyan és milyen szinten is képes névtelenséget biztosítani a Bitcoin. Biztosra vehetjük, hogy ugyanazok a vállalkozók, akik létrehozták a The Anonymizert, a Hide My Ass-t és a többi proxy-szolgáltatót, hogy kielégítsék a névtelenségre vágyók igényeit, a Bitcoin teljes lenyomozhatatlanságának biztosítása érdekében is latba vetik majd a tapasztalataikat és a szakértelmüket.

Ami pedig e nevetséges szabályozásoknak való megfelelés költségeket illeti, azokat csak az amerikai vállalatok lesznek majd kénytelenek áthárítani a fogyasztóikra. Akik aztán a magas árak láttán egyszeren otthagyják majd az amerikai váltókat és továbbállnak a külföldiekhez, mivel azok olcsóbbak. Így végül megszülethet a közvetítők legújabb amerikai nemzedéke: azok, akik a külföldi váltókkal való zökkenőmentes összeköttetést biztosítják, hasonlóan a korábban már említett Dorian Grey-szolgáltatókhoz.

Ironikus módon azonban ez az új szabályozás még akár fel is gyorsíthatja a Bitcoin elterjedését. Ennek következtében ugyanis számos forgalmazó felhagyhat majd a világszerte bárhol beváltható, előre fizetett kártyák árusításával. Mivel azonban a világszerte legálisan felhasználható tárolt érték iránt nagy a kereslet (például utazás esetén), és mivel a bitcoin kiválóan alkalmazható is erre a célra, ezért a digitális valuta akár jelentős népszerűségnövekedésre is számíthat.

A nem kívánt mellékhatások!

És persze ahogy a Bitcoin tábora egyre gyarapodik, úgy lesz egyre kivitelezhetetlenebb a nemzetközi “pénzáramlás” megakasztása; elvégre a Bitcoin mégiscsak egy P2P-rendszer.

Ha pedig a globális gazdaság olyan szintű függőségbe kerül a Bitcointól, mint amilyenben jelenleg is van az SSL-től, úgy egyetlen politikus sem mer majd hozzányúlni éppúgy, ahogy jelenleg is teljességgel elképzelhetetlen az SSL alapjait adó kriptográfia bármiféle szabályozása. (Dominic Strauss-Khan véget vetett az ezirányú francia próbálkozásoknak is).

Végül, de nem utolsósorban örülhetnek az ügyvédek is, mert kétségkívül sokat fogadnak majd fel közülük csak azért, hogy részletekbe menően kivizsgálják, pontosan hogyan is érinti ez a végső határozat a bitcoint.

Talán. Az azonban biztos, hogy egyesek valóbna kezüket-lábukat törik, hogy valami módon összeforrasszák a Bitcoint az állammal. Ami azonban sehogyan sem fogja tudni ellenőrizni azt. Vagy azért, mert ez nem áll majd érdekében pénzügyileg (elvégre egy globális jelenségről van szó), vagy pedig azért, mert nem tudják feltartóztatni az eljövendő felhasználók százmillióit.

Jelenleg összesen 2.095.006.005 ember van a neten, ami mintegy 30,2%-a a Föld emberi össznépességének – és egyben nem kevesebb, mint 480,4%-os növekedést jelent tíz év alatt.

Ha az emberek csak tíz… nem is, mondjuk azt, hogy öt százaléka használná a Bitcoint, úgy az 104.750.300 jövőbeli felhasználót jelentene. Ezt a számot minden további nélkül el lehet érni, és akkor még csak a mai becslésekreől beszéltünk, és nem is sejthetjük, milyen újabb fejlesztések várnak még a blokkláncra vagy a kliensre. Képzeld csak el például a Chrome és a Firefox olyan változatait, amelyek nem csak böngészők, de Bitcoin-kliensek is egyben.

Vagyis ahány böngésző, annyi Bitcoin-kliens.

Gondolj csak bele ebbe egy pillanatra: egy HTML5-ös Bitcoin-kliens a Google vagy a Mozilla által tervezett interfésszel. Könnyen kezelhető és mindenütt használható, a világ minden számítógépén alapbeállítás szerint jelenlévő.

Egy dolog biztos: nincs visszaút.

Többen panaszkodtak már arra, hogy Nagy-Britanniában semmiképpen sem fejlődhet ki majd “a következő Google”, mert Nagy-Britannia megmérgezi az üzleteket.

Ha a Bitcoin valóban a legnagyobb forradalomnak bizonyul majd az internet óta, és ha a britek valóban minél több vállalatot akarnak magukhoz édesgetni, akkor a Bitcoin bárminemű szabályozása finoman szólva sem egy jó ötlet. Mi több, a legokosabb lépés egy Netes Szabadkereskedelmi Zóna kijelölése lenne Londonon belül, ami vagy 150 évig mentességet élvez mindennemű korlátozás, adóztatás és szabályozás alól.

Ez azonnal az Egyesült Királyságba vonzaná a világ minden netes üzletét. Páratlan pénz- és agyáramlás indulna London felé, ami így rövid úton a világ internetes fővárosává nőhetné ki magát.

De persze lehet szabályozni is a Bitcoint, és besorolni a vesztesek “futottak még” csapatába, miközben Hong Kong, Dubai és mások szívják fel az összes agyat, pénzt, tudást és vállalkozó kedvet.

Röviden és tömören, a Bitcoin úgy viszonyul a pénzhez, ahogyan a PDF-ek a keményfedeles könyvekhez. A Bitcoin beszéd, nem pénzügyi eszköz. Az államnak semmilyen formában nincs semmi köze a Bitcoinhoz, és semmilyen amerikai törvény és szabályozás nem vonatkozik a kontinentális USA területén kívül tartózkodók emberekre és vállalatokra.

Forrás: BLOGDIAL

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.