Támogatják a Bitcoint az arany ellenzői

2011-08-30

Szerző: Sakura Saunders

A rekordmagasságba szökő aranyárak nyomán a kizárólag önkéntesek alkotta ProtestBarrick (melynek legfőbb ellensége a világ legnagyobb aranybányász-vállalata) úgy döntött, hogy ezentúl bitcoint is elfogad. A Bitcoin egy elektromos fizetőrendszer – “decentralizált digitális pénz” -, melyben a hálózatot alkotó minden egyes számítógép ismeri a pénz minden egyes egységének pontos helyzetét. A rendszer egyik legvonzóbb eleme az, hogy a valaha is forgalomba hozható bitcoinok számát a rendszer – egyébként nyílt forráskódú – algoritmusa kezdettől fogva pontosan meghatározta előre, szemben a jegybankok pillanatnyi szeszélyen alapuló pénzkibocsátási gyakorlatával. A rendszert eredetileg 2009-ben hozták létre, azóta pedig már több, mint 7 millió bitcoin került kibocsátásra, amelyek jelenleg egyenként átlagosan 10$-t érnek.

Sakura Saunders, a ProtestBarrick.net társalapítója és szerkesztője szerint az arany ára a világ pénzeinek értékbizonytalansága miatt szökött az egekbe – az egyre értékesebbé váló arany miatt pedig világszerte egyre gyorsabban rombolják le az őslakos és vidéki közösségeket az aranykitermelők – főleg, hogy a hihetetlen nyereségessége miatt a bányászat még azokban a térségekben is zavartalanul folyhat, ahol pedig alaposan és kellő részletességgel dokumentáltak az ennek nyomán elkövetett atrocitások és az emberi jogok folyamatos sárba tiprása. Saunders szerint mindezek okán most már nagyobb szükségünk van egy alternatív valutára, mint korábban bármikor.

Az Arany Világtanács (World Gold Council) jelentése szerint a befektetési célú aranyvásárlás a 2005-ös 594,8 tonnás szintről 2010-re nem kevesebb, mint 250%-kal nőtt, 1.487 tonnára. A fokozott kereslet nyomán pedig természetesen fokozták a feltárást és a kitermelést is, és egyre durvább, zsarnokibb és embertelenebb módszerekkel lépnek fel az olyan közösségek ellen, akik nemet mondanak e természeténél fogva destruktív iparnak a környezetükben való megtelepedésére.

Idén nyáron lőtték fejbe Francisco Durán Ayala cabañas-i (El Salvador) aranybányászat-ellenes aktivistát – és ő már a negyedik volt a sorban csak az elmúlt két év során. Az indíték? A cabañas-i aktivistáknak sikerült elzavarniuk a területükről a kanadai illetőségű Pacific Rimet – amely azonban a Közép-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás vonatkozó passzusai értelmében jelenleg is több százmillió dollárra pereli El Salvador államot, amiért az nem volt hajlandó engedélyt adni a vállalatnak a kitermelésre.

Maga a ProtestBarrick is egy stratégia az egész ipar ellen.

Saunders elmondása szerint 750-nél is több cikkük dokumentálja a világ legnagyobb és egyben állítólag “társadalmilag legfelelősségteljesebb” aranybányász-vállalatának, a Barrick Goldnak a 10-nél is több országra kiterjedő aljas ügyleteit. Ezzel is azt szemléltetik, hogy nem csak egyes elszigetelt, “sajnálatos” esetekről van szó, hanem hogy a korrupció, a természetes környezet pusztítása és az emberi jogok sárba tiprása az aranybányászat szerves része, elválaszthatatlan velejárója világszerte mindenütt.

“1 uncia arany = 79 tonna hulladék”

A világ éves aranyfelhasználásának mintegy 89%-át az ékszerészet és a befektetési célú vásárlás teszi ki – az alapvető emberi jogokkal pedig (így például a szabad előzetes tájékozódás (FPIC) és a bányászat közösségi elutasításának jogával) senki nem törődik. Azokban az országokban pedig, ahol a legtöbb aranybányász-vállalat székel – így például Kanadában – nincsenek hatályos törvények a vállalatok külföldi visszaéléseinek megelőzésére.

Mi több, erősen megkérdőjelezhető a bányászat társadalmi értéke (főleg az ipar fent említett velejárói fényében) és szükségessége is, mivel a világ aranyfelhasználásának mintegy 40%-a a már meglévő aranykészletek újrahasznosításából származik.

Zavaros gazdasági időkben az arany egyebek mellett épp azért vonzza a befektetőket, mert a belőle rendelkezésre álló kínálat korlátozott, és mert senki és semmi nem manipulálhatja sem politikai sem egyéb megfontolásokból. Ugyanez a vonzereje megvan a bitcoinnak is – csak azzal a különbséggel, hogy nem tiporja sárba az emberi jogokat és a helyi, őslakos közösségek jogait, nem díjazza a korrupciót, nem ösztönzi a visszaéléseket és nem támogatja a militarizálódást sem sehol a világban.

Forrás: IndyBay

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.