Szerző: Jon

Június elején, a svájci Bitcoin-találkozó után futottam össze Pieter Wuille-vel, a Bitcoin egyik jelenlegi főfejlesztőjével, valamint Stefan Thomas-szel, a WeUseCoins és a BitcoinJS alapítójával. Az alábbiakban a Bitcoinnal kapcsolatos – kissé becsípett állapotban megfogalmazott – gondolataik, bölcsességük és félelmeik olvashatóak.

Jon: Kezdjük a könnyű kérdésekkel! Pieter, te hova valósi vagy, milyen a háttered?

Pieter: Pieter Wuille vagyok Belgiumból, informatikusnak tanultam. Hogy hogy ismerkedtem meg a számítógépekkel? Talán úgy ötéves lehettem. Beszélgettem az apukámmal és valami olyasmit mondtam, hogy “Apu, a számok nagyon szuperek, mert mindenféléket lehet csinálni velük, például összeadni őket. A betűkkel meg nem.” Erre ő írt egy kis programot, ami összefűzött két karaktersorozatot és kinyomtatta az eredményt. Azt hiszem, néhány évvel később, talán úgy tíz-tizenegyévesen kezdtem irogatni a saját programjaimat GW-BASIC-ben. Aztán idővel jött a QBasic, majd a Visual Basic, 16 éves korom körül pedig a C. Később, az egyetemen megismerkedtem a Javaval és még néhány más nyelvvel is. Végül le is PhD-ztem ott, de nagyon meg is könnyebbültem, amikor már végre túljutottam rajta.

Stefan: Imádom Pieter szerénységét! Tanult egy kis Javát, lePhD-zett… tudod, semmi különös, igazából!

Pieter: A Bitcoinról egy Haskelles IRC-csatornán hallottam. Mivel az akkori grafikai kártyám a jelek szerint elég jó volt bányászathoz, ezért meg is próbálkoztam vele. Néhány hónappal később titkos kulcsok importjára és exportjára próbáltam rávenni a Bitcoint, és úgy általában eljátszadoztam vele. Írtam hozzá egy ilyen patchet is. Aztán belefutottam pár problémába, és ezeket meg is írtam Gavin Andersennek, plusz felkínáltam pár fejlesztési lehetőséget, mire Gavin pedig megkérdezte, hogy lenne-e kedvem csatlakozni a fejlesztőkhöz.

Stefan: Hogy nézett ki ez a csatlakozási folyamat?

Pieter: Ahogy mondtam, Gavin megkérdezte mailben, hogy helló, lenne-e kedved csatlakozni, és írási jogosultságot adott a fejlesztői tárhoz.

Stefan: Gondolkodtál már azon, hogy tudnád módosítani a klienst úgy, hogy hozzád küldjön minden bitcoint?

Pieter: Nem. Vagyis hát… igen.

Stefan: Én ezért nem csatlakozhatok a fejlesztőkhöz, mert nekem tényleg ez lenne az első dolgom. (Csak viccelek!)

Jon: Szándékodban áll továbbra is közreműködni a Bitcoin fejlesztésében?

Pieter: Persze, legalábbis egyelőre mindenképp, bár persze a jövőre nézve leginkább azon múlik majd a dolog, hogy mennyire lesz rá időm. Jelenleg ugyan van bőven, de a későbbiekben még változhat a helyzet.

Pieter: 2010 decemberének közepén vágtam bele.

Stefan: Kis zöldfülű. Én már 2010 júniusában ott voltam! No persze Mike [Hearn, a Bitcoin Javás változatának megalkotója] meg a többiek meg már 2009-ben ott voltak, szóval végeredményben mindketten zöldfülűek vagyunk.

Pieter: Méltánytalanul kevesen ismerik a munkásságodat! Alig néhányan tudnak csak a BitcoinJS-ről egyáltalán.

Stefan: És részemről ez így teljesen rendben is van. Még elég friss fejlesztés, szóval nem is baj, ha van rá egy kis időm, hogy nyugiban kijavíthassam benne a bugokat, újraírhassam, amit kell, és általában véve gatyába rázhassam, mielőtt jobban elterjedne.

Stefan: Elég tekintélyes mennyiségű pénzt mozgatnak az eredeti klienssel. Milyen érzés egy ilyen kiemelten fontos, érzékeny valamin dolgozni?

Pieter: Néha, például amikor rádöbbenek, hogy egy patch pont az ellenkezőjét csinálja annak, mint amit kellene, komolyan elönt a felelősségtudat, és igyekszem is azonnal kijavítani. Ugyanakkor viszont csapat is vagyunk, és soha senki nem kezd mutogatni konkrétan valakire, mondván, hogy ezt te cseszted el, úgyhogy te is viszed el érte a balhét. És végső soron úgyis mindig Gavin szava esik a legnagyobb súllyal a latba azt illetően, hogy végül mi is kerülhet be a hivatalos kliensbe, és mi nem.

Stefan: Éppúgy, ahogy más projektek óriások vállán állnak, úgy állunk mi is Gavin vállán.

Pieter: Nem hinném, hogy Gavin ténylegesen Mr. Bitcoin akarna lenni. Egyszerűen csak őt választotta a közösség.

Stefan: Azt hiszem, elég jó az interakció Gavin és a többi fejlesztő között. Mindenki próbálja rátolni a felelősséget, de ő meg mindig nagyon ügyesen von be mindenki mást is a döntéshozatali folyamatokba.

Jon: Mindketten elég komolyan benne vagytok a Bitcoin fejlesztésében. Szerintetek melyek a legsürgősebben megoldásra váró problémák?

Pieter: Legsürgősebben megoldásra váró problémák…

Stefan: Semmi. Készen van.

[Mindketten nevetnek.]

Pieter: Azt hiszem, ez leginkább attól függ, hogy mekkora távlatban gondolkodunk. Ha az a cél, hogy a nagyid is tudja használni a Bitcoint az okostelefonjáról, akkor azt hiszem, ahhoz már nem kell túl sokat fejleszteni a kliensen, inkább csak a Bitcoin protokollja köré épülő infrastruktúrán. Fizetésfeldolgozás, meg minden egyéb, amire pénzt használunk, még sokkal könnyebb lehet a Bitcoinnal. Hasznos fizetőszolgáltatások kellenének a leginkább szerencsejátékok, tőzsdék és valutázók-devizázók helyett.

Stefan: Sokan ismerik és használják a blokkláncot egy az egyben le nem töltő Multibitet. Bekerül ez a koncepció valaha is a hivatalos Bitcoin-kliensbe?

Pieter: Az egyik legfőbb célunk elintézni azt, hogy csak-fejlécek-üzemmódban induljon be a kliens, aztán fokozatosan töltse le a blokkláncot a háttérben, majd amikor már teljesen szinkronizálta magát, akkor lekapcsolja ezt az üzemmódot, és a továbbiakban is tartsa a szinkront. Ez már talán néhány hónap múlva meglesz; Matt félig már meg is oldotta. Ez egy igen komoly változás lesz.

Jon: Milyen komolyabb fenyegetésekkel kell szembenéznie a Bitcoin közösségének?

Stefan: Mármint úgy érted, Pieteren kívül?

Pieter: Ó, igen, nem. Nem kellene beszélnem erről. Inkább ne is írd le… Azt hiszem, skálázási ügyek… Mármint nem abban az értelemben, hogy túl nagyra nőhet az egész, hanem abban, hogy ormótlanul naggyá válna az egész, mielőtt több legitim felhasználó jelenne meg… Ha egy nagyon hirtelen és nagyarányú növekedés indulna be egy bizonyos oldalon.

Stefan: Én inkább ettől félek: néhány hónappal ezelőtt valakik sikeresen kihasználták a Github nyilvános kulcsainak valami sebezhetőségét. A Linode-ot már meghackelték, most meg a Githubot. Mi lesz, ha a SourceForge lesz a következő? (a hivatalos Bitcoin-klienst jelenleg innen lehet letölteni)

Pieter: Igen, ez egy rizikó. Viszont van itt egy előny is a hátrányban. Riasztóan kevesen frissítik a kliensüket, amikor elkészül egy újabb frissítés. Ami végülis nem olyan nagy gond, meg aggódni sem kell miatta, ez csak egyszerűen egy tény, hogy a legtöbben általában eléggé elmaradoznak a frissítésekkel. Így ha valaki meghackelné a SourceForge-ot és feltenne egy hamis, Gavin kulcsával alá nem írt frissítést, akkor azt egyrészt elég hamar észrevennénk, másrészt pedig épp a sok lemaradozó miatt nem is nagyon terjedne el. De egyébként igen, tény, hogy bizonyos infrastruktúrákban meg kell bíznunk mindaddig, amíg nincsenek valós alternatíváik.

Pieter: Mindenkinek észben kell tartania, hogy a Bitcoin még mindig a kísérleti fázisában jár.

Stafon: Igen, könnyű megfeledkezni róla, hogy még mindig a nullás verziónál tartunk. Mikorra várható majd az egyes?

Pieter: Ahogy azt Gavin is megfogalmazta, “majd ha már a nagyim is tudja használni”. Azt hiszem, eléggé közel járunk már ehhez. A többszörös aláírásra mindenképp szükség lesz, a blokkláncnak is sebezhetetlennek kell lennie, ilyen jellegű bugokat semmiképpen sem engedhetünk meg magunknak. De már egyre közelebb járunk a célhoz. Egyre több a patch, egyre jobban gyorsul a fejlesztés.

Jon: Stefan, a WeUseCoins gazdájaként bizonyára emberek tízezreit indítottál el már a bitcoin-használat útján; szerinted milyen jellegű marketinggel lehetne a leginkább elterjeszteni a Bitcoint a mainstream felhasználók körében is? Egyáltalán készen áll már a Bitcoin az átlagos fogyasztói használatra?

Stefan: Nos, ahogy azt Pieter is mondta az előbb, egy kicsit azért még odébb van az a bizonyos 1.0-s kiadás. A WeUseCoins megtalálta a maga közönségét. És bár ma már lényegesen többen használnak bitcoint, mint egy évvel ezelőtt, a legtöbbjük mégis még mindig a geekek soraiból kerül ki, tehát nem mondhatnám, hogy érdemi tapasztalatom lenne a mainstream felhasználókat illetően. Sokkal inkább azt nézem, hogy még hol, kik, mihez és hogyan vehetnék hasznát a Bitcoinnak.

Pieter: Azt hiszem, a Bitcoin csak akkor maradhat fenn, ha nem a hagyományos pénzek leváltására törekszik, hanem inkább kisebb területeket hódít meg magának.

Stefan: Ott van például a GirlsGoneBitcoin, ami lényegében arról szól, hogy lányok vetkőznek bitcoinért. Bármilyen furának is tűnjön, ez is egy példa a meghódítandó területekre. Okos szerződések, magánszféra, ilyesmik. A mainstreamtől még elég messze járunk. Minél jobban megveti a lábát a Bitcoin az ilyen kisebb területeken, annál jobban tud majd teljesíteni. Ha néhány kulcspiacon már megvan a kritikus tömeg, akkor azokra lehet már alapozni a további terjeszkedést. Így lehet majd meghódítani a mainstreamet is. Annyit már megtanultunk a WeUseCoins által, hogy nem érdemes közvetlenül becélozni a mainstreamet.

Jon: No és mit gondoltok a feketepiacról? Valóban ez lenne a Bitcoin legfőbb hajtómotorja?

Pieter: Azt hiszem, ez eléggé elkerülhetetlen. A Bitcoin viszonylagos adatvédelmet biztosít, de ez nem csak a feketepiacon jön jól. Számos más területen tudja még ezerféleképpen hasznossá tenni magát.

Stefan: Én is a legális területekről beszéltem. A drogkereskedők is tökéletesen megvannak a dollárral a bitcoin helyett, mivel a dollár tényleges, abszolút és feltétel nélküli névtelenséget biztosít mindenkinek. Mi nem tűrjük, nem promotáljuk és nem is támogatjuk semmilyen formában a bitcoin illegális célokra való felhasználását, de megakadályozni sem lehet sehogyan, hogy ilyen jelleggel is éljenek vele.

Stefan: Soha nem jó érv azonban az, hogy ha egy technológiával vissza is lehet élni, akkor azt egyáltalán nem is szabad továbbfejleszteni vagy bármire is használni. Gyakorlatilag minden technológiának van valamilyen negatív mellékhatása, de végül mindig kiderül, hogy valójában ez korántsem jelent akkora gondot, mint előzőleg hitték volna az emberek, és így végül egyre kevésbé is beszélnek róla. Autók, atomtechnológia, stb. Ha moratórium alá helyeznénk bármit, aminek negatív mellékhatásai is lehetnék, akkor semmilyen érdemi technológiai fejlődést nem tudnánk produkálni. Mi ehelyett egyszerűen a pozitív felhasználási lehetőségeket keressük; a Bitcoin esetében pedig egyáltalán nincs hiány ilyenekben.

Pieter: A bitcoin számos, igen egyedi felhsználási lehetőséget biztosít, olyasmiket is, amire egyetlen másik pénz sem képes. Bitcoinnal például megoldható egy adott összeg tényleges elköltésének csak abban az esetben való lebonyolítása, ha két különálló fél is egyetért abban, hogy igen, azt az összeget és úgy el lehet költeni – egy olyan harmadik féllel együtt, aki maga nem oldhat kereket a szóban forgó összeggel.

Stefan: Meglehetősen érdekesnek találom azt, hogy mindeddig soha, egyszer sem figyelt fel erre a média. Orgyilkosokról és feketepiacokról mindig tudnak írni és beszélni, de annál kevésbé az okos szerződésekről.

Pieter: Tény; adtam már egynéhány interjút, de egyikben sem írtak erről soha. Ami tényleg kár. Még mindig eléggé az elején vagyunk az egésznek – még csak nem is igazán sejthetjük, mi mindenre fogják majd használni ezeket.

Ekkor az óra elüti a CEST szerinti éjfélt, Stefán pedig betölti a 25. életévét. Jókívánságok hangzanak el, majd Pieter így folytatja:

Pieter: Az okos szerződések lényegében… nem, a szerződés nem is igazán jó szó erre, ez annál mélyebb szintű dolog. Itt arról van szó, hogy van egy összeg, aminek az elköltését nem csak egy, hanem több különálló személynek is jóvá kell hagynia. Ennek az egyik legegyszerűbb alkalmazási módja az, ha van például egy Bitcoin kliensed az asztali számítógépeden, de bármely tetszés szerinti összeg tényleges elküldéséhez a mobilodról is meg kell erősítened a tranzakciót. Ez pedig nagyban növelné az egész rendszer biztonságosságát, mivel így a támadóknak már egyszerre két különböző készülékbe is be kellene férkőzniük ahhoz, hogy ellophassák a pénzedet.
Vagy ott vannak a nagy összegű kifizetésekkel dolgozó, nagy oldalak. Ha már korábban le lehetett volna csiszolni és beizzítani ezt az alkalmazási lehetőséget is, akkor egyesek múltbeli hackertámadások eleve be sem következhettek volna egyáltalán. Ez esetben ugyanis már két szerver felügyelné a tranzakciókat, egy kezdeményező és egy ellenőrző – az utóbbi pedig akár emberi jóváhagyást is kérhet a különösen nagy összegű tranzakciók lebonyolításához, és mindaddig lefagyasztaná a rendszert, amíg ezt meg nem kapja. Ilyen szintű biztonsági intézkedésekkel pedig máris sokkal közelebb kerül a Bitcoin a bankokhoz és más, a pénzünket jelenleg is kezelő intézményekhez.
Vagy ott van a zálog, mint olyan. Létrehozhatsz egy bizalommentes zálogszolgáltatást, amely eldönti, hogy a pénz zöld utat kaphat-e a címzett felé, vagy visszakerül a feladóhoz. Ami pedig egyben azt is jelenti, hogy a zálogos soha nem oldhat kereket a pénzeddel, minimalizálva így a résztvevő felek és a zálogszolgáltatók közti, egymás iránt szükséges bizalmi szintet.

Stefan: A jelenlegi zálogszolgáltatások éppen azért nem kifejezetten olcsóak, mert csak nagyon kevés valóban megbízható szolgáltató van. A Bitcoinnal azonban ugyanez gyakorlatilag ingyenes lehet, mivel minél kevesebb bizalmi tőkét kell összegereblyéznie az embernek, annál könnyebben válhat maga is szolgáltatóvá.

Jon: Melyik a kedvenc bitcoinos üzletetek?

Pieter: Egyértelműen az Alpaka zoknik.

Stefan: Hehe, szívem szerint én is ezt mondanám, de számomra mégis a premiumize.me talán a leghasznosabb. Ez lényegében egy olyan szolgáltató, ahol egy kis összegű bitcoinos befizetésért cserébe különböző proxykon keresztül lehetőséget biztosítanak az olyan szolgáltatások földrajzi korlátozásainak megkerülésére, mint például a Pandora – valamint arra is lehetőséget adnak, hogy prémium felhasználóként tölthess le fájlokat gy sor különböző cyberlockerből.

Pieter: Ó, erről nem is tudtam.

Stefan: Majd később megmutatom. Szóval ez is egy jó lehetőség a bitcoin-felhasználásra. Nem említik azonban túl gyakran azt sem, hogy a bitcoin tökéletesen alkalmas a közönséges, hétköznapi online vásárlásokra is. Csak egy gombnyomás, és már kész is.

Pieter: Nagyon jó netes értékmozgató. Viszont az infrastruktúrán bőven van még mit fejleszteni.

Stefan: Azon gondolkodom, milyen bitcoinos üzleteket lenne érdemes még megemlíteni. Nemrég például ejtőernyőztem is bitcoinnal. És itt szeretném kiemelni azt a tényezőt is, hogy a Bitcoin egy közösség – míg ellenben arról nem tudok, hogy létezne például PayPal-közösség. A Bitcoinnak van egy kereskedelmi oldala, amit magam is gyakran böngészek, és ott találtam nemrég egy, az otthonomtól mindössze néhány mérföldre lévő ejtőernyős üzletet. Ha itt nem találok rá, valószínűleg soha nem ejtőernyőztem volna. Szóval van a Bitcoinnak egy közösségi oldala is. Annyi szabad gondolkodású, geekes ember van odakint, akikkel másképp soha nem találkozhatnál! Kell a fenének a mainstream, az ilyen közösségeket érdemes tovább építeni és fejleszteni, ezekre lehet alapozni.

Pieter: Én sem akarok még mainstreamet.

Stefan: Bőven van még növekedési lehetőség egy sor különböző, már most is nagyrészt internetalapú közösségben, így például az online játékok világában. Gondoljunk csak az ilyen játékbajnokságokra, bitcoinos fogadásokra, virtuális árucikk-kereskedelemre… idővel ezeken a területeken is felismerhetik a bitcoin előnyeit.

Stefan: Aztán szeretem még a Bitcoin-konferenciákat is. Lényegében ezek is Bitcoinos üzletek. Aztán fantasztikus még a Bitmit is, a Bitcoin saját eBay-e. A Bitcoin legnagyobb baja egyelőre leginkább csak az, hogy még kevés a felhasználó és így kevés a kínálat is. Pedig az aukciós oldalakban rejlő hálózati hatás lehetőségei óriásiak. A PayPal is azért futhatott be ennyire, mert az eBay-en ezt használták. Nekünk is jól fog még jönni ez a terület. És bár az eBay és a PayPal jelenleg is elég jól kezeli az aukciókat, előbb-utóbb talán mi is megtaláljuk a saját területünket.

Stefan: De ott van még például a CoinDL is, egy amolyan bitcoinos iTunes, és már van rajta egy jó adag érdekes tartalom. Én is vásároltam már náluk egy albumot és két számot. Tényleg nagyon jó, és remélem, hogy minél több művész pakolja majd fel oda a műveit!

Jon: Pieter, ha nem tévedek, te elég közeli munkakapcsolatban állsz Gavinnal. Mit gondolsz azokról a pletykákról, miszerint ő a CIA téglája?

Stefan: Én azt hallottam, hogy ő valójában egy reptoid!

Pieter: Ahamm, nem, semmi ilyesmi. Igen, egyszer meghívta a CIA egy pénzügyi konferenciára, amiért valamennyi pénzt is kapott. Tetszik, hogy teljesen nyíltan közzétett erről az egészről minden részletet a fórumon.

Stefan: És nem pontosan ezt is kellene tennie akkor, ha valóban kém lenne?

Pieter: Nos, ha őszinte választ vársz erre a kérdésre, akkor azt mondanám, hogy szerintem nem. De nem tudom.

Jon: Mik az emberek leggyakoribb tévhitei a Bitcoinnal kapcsolatban?

Pieter: Nos, azokból van néhány. Például hogy a számítógépek ciklusai teremtik a bitcoint… ami kb. annyira felel meg a valóságnak, mintha azt mondanánk, hogy az aranyat a bányászgépek teremtik. Vagy hogy a bitcoint csak illegális célokra használják. Aztán egyesek időről időre kijelentik, hogy a bitcoinnak befellegzett. Vagy ha egy-egy oldalt meghackelnek, akkor sokan azt hiszik, hogy maga a Bitcoin a hibás, holott valójában csak az azt használó külső szolgáltatók gondatlanok.

Jon: Köszönöm az interjúra áldozott időtöket és a meglátásaitokat!

Forrás: Coinabul

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.