Gondolatok a Bitcoinról

Szerző: David Fischer

Most egy kissé el fogok térni az eddig rendszeresített programozási tárgyú bejegyzéseimtől. Az elmúlt hét során ugyanis akadt egy kis szabadidőm, és úgy döntöttem, ezt arra használom fel, hogy alaposabban is tájékozódjak a Bitcoin felől. Az itt következő billentyűgyúrás-termék tehát nyomokban tartalmaz valami gazdaságelmélet-félét is, bár tudom, hogy meg kellene maradnom a technikai témák mellett, de egyszerűen nem tudtam ellenállni.

Ugord át ezt a bekezdést, ha már tisztában vagy a Bitcoin alapjaival

A Bitcoin egy P2P-pénz, ami a közelmúltban kapott nagyobb nyilvánosságot. Ha van egy bitcoin-tárcád (nekem van), akkor könnyen küldhetsz nekem “pénzt”. A kódba még nem ástam bele magam mélyebben, de amennyire értem, alapvetően arról van szó, hogy hozzáadom a Bitcoin-címemet a digitális adathoz, aláírom a titkos kulcsommal, majd szétküldöm a hálózatba. Így minden Bitcoin-felhasználó rendelkezik az egész rendszer teljes tranzakciótörténetével, és így biztosítható, hogy bármely adott bitcoin bármely adott pillanatban egyszerre csakis egyvalakié lehessen és csak abban az egyetlen egy, másolhatatlan példányban létezhessen. Ahogy azt ebből sejthetjük is, ha holnaptól mindenki Bitcoint kezdene használni, úgy legalábbis okozhatna gondokat a skálázhatóság kérdése. Egyelőre azonban jól működik.

Mi a jó Bitcoinban?

Rengetegen próbálnak valamiféle “megoldást” találni a fizetések problémájára, mobil, fizikai, digitális vagy bármilyen egyéb úton. Problémáról pedig részben azért beszélhetünk ebben az esetben, mivel a jelenlegi (hitelkártya-alapú) rendszer igen költséges a kereskedők számára: általában az egyes tranzakciók 3%-át, plusz akár egy állandó, fix összeget is felszámíthatnak nekik tranzakciónként. Ebből pedig az következik, hogy olcsó holmik vásárlása esetén nem igazán alkalmazható ez a fizetési módszer. Láttál már olyan kiírásokat, hogy pl. “Hitelkártyával csak 10$ értéket meghaladó vásárlás esetén fizethet”? Nos, most már tudod, mi az oka ennek. Ezzel szemben a bitcoinos fizetés lényegében ingyenes, ami kereskedői szemszögből valóban fantasztikusan hangzik. Nem is szólva arról, hogy a fizetés vissza sem fordítható – hacsak az, aki a fizetést kapta, önszántából vissza nem akarja fizetni a pénzt. Nincs központi hatóság sem, ami eldöntené, hogy ki fizethet kinek miért. Ami különösen hasznos akkor, ha például a Wikileaks-et szeretnéd támogatni, ha nem férsz hozzá más fizetésfeldolgozókhoz, vagy ha szerencsejáték-weboldalt üzemeltetsz az USÁban és emiatt gondjaid vannak a bankokkal.

A hétköznapi felhasználók szemszögéből a Bitcoin egyik fontos előnye az adatvédelem. Nincs többé kínos tételeket tartalmazó hitelkártya-kimutatás. De viccen kívül, a névtelen fizetésnek bőven akadnak teljesen legitim és érthető felhasználási módjai is a nyilvánvaló illegitimek mellett. Mi több, a bitcoin-használat minimális befektetést igényel. Nem kell bankszámlát nyitni vagy hitelkerettel bajlódni. Ugyanúgy működik, mint a készpénz, csak épp a neten keresztül. Kerítesz magadnak valamennyi bitcoint és azt vehetsz rajtuk, amit csak akarsz. Ami különösen jól jöhet olyan helyeken, ahol kevéssé elfogadottak a hitelkártyák, de mégis szeretnéd a neten keresztül lebonyolítani a tranzakcióidat. Hasznos továbbá “egyetemes” pénzként is, mivel a segítségével elkerülheted a nemzetközi utalások esetén egyébként rendszeresen jelentkező átváltási díjakat.

Mi a rossz a Bitcoinban?

Pénzügyileg ugyan nem okoz különösebb gondot a kereskedelmi használata, viszont rengeteg tervezést és folyamatos odafigyelést igényel a nagymértékű árfolyam-ingadozások miatt – ami pedig komoly gondokat okozhat akkor, ha a szóban forgó kereskedőnek valamilyen hagyományos pénzen kell beszereznie az áruit. Folyamatosan be kell váltania a kapott bitcoinjait a helyi pénzére ahhoz, hogy minimalizálhassa az árfolyamkockázatot – amiből pedig a Bitcoin esetében nincs hiány. Ebből következően pedig egyszeriben már a Bitcoin gazdaságára is rá kell éreznie a saját üzletéé mellett. Mi több, a bitcoin átváltása sem díjtalan (általában úgy 0,5%) – holott a bitcoin-elfogadás egyik fő motivációja kereskedői szemszöből épp a díjmentesség lett volna. Persze ha a kereskedőnek van olyan szerencséje, hogy a beszállítói is elfogadnak bitcoint, akkor egy gonddal kevesebb.

Felhasználói szemszögből a bitcoin-használat igen nagy macera, mivel ahhoz, hogy bármiért is fizethessek bitcoinban, előbb bitcoint kell vennem az egyik váltón – és persze ilyenkor is ott vannak azok a bizonyos díjak! Az pedig a legtöbbeknek egyelőre eléggé szokatlan felállás, hogy díjakat kelljen fizetniük azért, hogy megvehessenek valamit. A hitelkártya-rendszerben ugyanis minden díjat a kereskedőnek számítanak fel, és sok esetben meg is tiltják neki e díjaknak a vásárlóira való közvetlen áthárítását. Nem mentesülnek azonban az árfolyamkockázat alól a felhasználók sem; minél tovább tart magánál az ember nagyobb mennyiségű bitcoint, annál inkább aggódhat az árfolyam miatt – bár persze ha szerencséje van, úgy jól is járhat. A legtöbben azonban nem akarnak közvetlenül szerencsejátszani már pusztán csak azzal is, hogy maguknál tartják a pénzüket. Továbbá, fogyasztói szemszögből a bitcoin nem is olyan biztonságos, mint a hitelkártya, mivel az utóbbinál csalás esetén visszafordíttathatom a fizetést, és visszakaphatom a pénzemet. A Bitcoin esetében azonban nem reménykedhetek ilyesmiben, és csak egy dühös-keserű hangvételű kritikában vezethetem le a mérgemet a csaló iránt – a pénzemet azonban ettől még nem fogom visszakapni. Ez a hátránya a bitcoin készpénz-jellegének.

Mi lesz a digitális pénz jövője?

A fogyasztók számára a bitcoin nem kínál túl sokat, és nincs különösebb motiváció a bitcoinnal való fizetésre, hacsak valaki direkte nem gondoskodik erről. A kereskedőknek már jobban megérné, amint kivasalják belőle a kisebb-nagyobb zökkenőket. Gyanítom, hogy nemsokára meglesznek a megfelelő, egyszerű és hatékony eszközök az árfolyamkockázat minimalizálására, és akkor már biztosíthatják majd a megfelelő motivációt a fogyasztók számára is a bitcoinos fizetéshez, mivel így megszabadulhatnak a hitelkártyadíjaktól, a különbözet egy részét (vagy akár az egészét) pedig vásárlócsalogató árengedménnyé alakíthatják. Mi több, erős maradhat vagy tovább erősödhet a bitcoin az olyan területeken is, ahol különösen fontos és kívánatos a névtelenség és/vagy a decentralizáltság (Wikileaks-támogatás, szerencsejáték, tiltott dolgok, adatvédelem), valamint ahol még nem épült ki a megfelelő banki/hitelkártya-infrastruktúra.

Ami engem illet, én is kerítek magamnak valamennyi bitcoint és el is költöm majd, de egyelőre leginkább csak érdekességként, kíváncsiságból.

Forrás: David Fischer dot Name

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.