Bitcoin és variációk

Szerző: Vitalik Buterin

Ejtettem már szót a Bitcoin stabilitásának kulcsáról: az egész rendszer olyan alapszabályokra épül, amelyektől egyszerűen senkinek nem éri meg eltérni. Mindenki motivált a szabályok betartására és a csalás elutasítására. Azonban a rendszer sikerének van egy másik titka is, ami pedig nem más, mint a profit-tényező.

Hogy ez mennyit számít, azt jól láthatjuk más elosztott rendszerek sorsából, amelyek eleddig mind a felhasználóik nagylelkűségére és/vagy az alapbeállításaikra építették a működésüket. A Freenet például arra épít, hogy a felhasználói a hálózat rendelkezésére bocsátják a gépük tárkapacitásának egy részét, míg a Tor a kilépési csomópontokat működtető felhasználókra. Se szeri, se száma az ilyen és hasonló projekteknek, de érdemi sikert közülük mégis csak a Tor tudott elérni – és még az is meglehetősen homályos. A Freenet iránt egyszerűen túl csekély az érdeklődés, így nem tudta elérni azt a kritikus tömeget, amire a széles tömegekhez való eljutáshoz szüksége lenne, és továbbra is csak a már meglévő, leginkább a cenzúra elkerülésére törekvő felhasználói kis csoportját tudja felmutatni. Kínában hasznát veszik ugyan, de az angol nyelvű média szinte még csak nem is hallott róla egyáltalán. Pedig valóban páratlan lehetőségeket nyitna meg a széles nyilvánosság előtt is, ha az felfigyelne rá; képzeljük csak el, mi mindent lehetne kezdeni egy teljesen decentralizált, elosztott webhosting-szolgáltatással!

Ezzel szemben a Bitcoin sikerrel vonta magára a széles nyilvánosság érdeklődését is, a rendelkezésre álló bitcoinok értéke pedig alig néhány hónap alatt tört több tízmillió dolláros magaslatokba. Mi a különbség? A profit-tényező. A Bitcoin hálózata is a bányászokra épül ugyan, de azok nem puszta szívjóságból bányásznak, hanem azért, mert pénzt kereshetnek vele. Ennek eredményeképp a Bitcoin hálózatának teljes számítókapacitása jelenleg 157 petaflopra rúg, ami több, mint hússzorosa a jóval régebb óta működő, ismertebb és befutottabb Folding@home rendszerének, és több, mint százszoroa a Föld bármelyik működő szuperszámítógépének. Egyedül a profit-tényező beiktatásának köszönhető, hogy ilyen sokan csaptak fel hivatásos bányásznak és állították össze a Bitcoin hálózatának lehető leghatékonyabb fenntartásához és működtetéséhez szükséges GPU-kkal és FPGA-kkal felvértezett rendszereket. A Bitcoin így látványosan demonstrálja, hogyan lehet igazán stabillá tenni egy bármilyen célt is szolgáló decentralizált hálózatot: úgy, hogy a hálózat fenntartásának feladatába beépítjük a profit-tényezőt is.

A beépített profit-tényező sokkal többféleképpen hasznosítható, mint gondolnánk. Erre az első alternatív példát a Namecoin decentralizált DNS-rendszere szolgáltatja, amely egy, a Bitcoinéhoz hasonló pénzrendszer segítségével korlátozza a rendelkezésre álló domain nevek számát a spammerek kizárása érdekében. A Namecoin – és még számos más potenciális alkalmazás – működését az a kulcsfelismerés teszi lehetővé, miszerint bármit hozzáfűzhetünk az egyes tranzakciókhoz, amit csak akarunk. A Namecoin név/érték-párokat fűz különleges érmékhez, így tárolva el a regisztrált domainneveket. A DNS azonban csak egy alkalmazási lehetőség a sok közül. Ugyanígy el lehetne tárolni például egyének vagy vállalatok profiljeit és kommenteket fűzni azokhoz, kialakítva így például egy decentralizált blokkláncra épített hírnévrendszert a jelenleg működő, központosított bizalomhálózat helyett. Ugyanígy létre lehetne hozni egy teljesen decentralizált emailrendszert, ami ráadásul felettébb kényelmes is lenne, mivel a Bitcoin protokollja automatikusan a címzett nyilvános kulcsához kódol minden egyes üzenetet. Persze azért ennek is meglennének a maga korlátai: komplett dokumentumok, zenék és videók blokkláncon való tárolása nyilvánvalóan és nevetségesen praktikátlan lenne, ezért az ilyen jellegű alkalmazásokhoz már másfajta megközelítés szükséges; a megosztandó fájlokat elég csak néhány gépen eltárolni ahhoz, hogy mindig hozzáférhetőek legyenek. Nem mindig az újabb alternatív, Bitcoin-szerű blokkláncok és specializált felhasználású digitális pénzek létrehozása a legjobb ötlet tehát; a Bitcoin egyik legfőbb erősségét már most is a mikrotranzakciók jelentik, ennek segítsével pedig a hagyományos elosztott számítástechnika világába is bevihetjük a profit-tényezőt.

Képzeljük el például egy valóban teljesen felhő-alapú, decentralizált Dropbox-szerű szolgáltatást. A Wuala már létrehozott valami ilyesmit: egy olyan rendszert, ahol az embernek nem fizetnie kell a tárhelyért, hanem csak a a többi felhasználó rendelkezésére bocsátania a saját gépe tárkapacitásának egy részét. Innen pedig már csak egy lépés a kör bezárása egy olyan rendszer beiktatásával, amelyben az ember ily módon plusz felhasználói fiókokhoz juthatna, amelyeket aztán bérbeadhatna a piacon és így juthatna profithoz az általa nem használt, szabad tárkapacitásából. Egy ilyen elosztott tárrendszer idővel akár a bolygó szinte minden netre kötött gépéhez elérhetne – köszönhetően egyedül a profit-tényezőnek. Nem jelentene gondot az sem, ha több tárterület állna rendelkezésre, mint amennyire ténylegesen szükség van, mivel lesznek majd olyanok is, akik hajlandóak pénzt áldozni arra, hogy több példányban vagy fejlett redundancia-algoritmusokkal tárolják el az adataikat, hasonlóan például a szintén teljesen decentralizált Tahoe-LAFS online fájltároló rendszeréhez. A Wualának azonban még így is maradna egy gyengéje, jelesül a centralizáltsága. De természetesen semmi sem akadályozza egy ugyanezen feladatot ellátó, de már decentralizált, piacalapú rendszer felbukkanását.

Már egy igen egyszerű algoritmussal létre lehetne hozni egy egymástól független, egyes felek egymás közti megállapodásaira épülő rendszert, ahol a leendő fájltároló megállapodik egy digitális pénzben mért tárolási óradíjban a fájltulajdonossal; ennek a megoldásnak része lehetne akár az OpenTransactions is. Az OpenTransactions célja egy olyan szoftverkönyvtár létrehozása, melyben digitális zsetonokért cserébe lehet működtetni különböző szolgáltatásokat. Központosítás ugyan lenne itt is, de megfelelő fejlesztésekkel a tranzakciók azonnali ellenőrzése érdekében. Tranzakciós díjak itt sem lennének, az itt használatos digitális zsetonok értékét pedig egy adott mennyiségű bitcoin-tartalékot felhalmozó bankok adnák és fedeznék. Természetesen itt sem hiányozhat a névtelenség, amiről vak aláírásokkal gondoskodnak.

A felsorolt üzleti lehetőségek láttán egyértelmű lehet, hogy az OpenTransactions-szel bármilyen netes szolgáltatásba könnyen beépíthető a profit-tényező – így bármi lehetségessé válhat egy Tor-csomópont üzemeltetésétől egy szerver és egy szövevényes hálózati csomópont működtetéséig (ez utóbbi alapvetően egy miniatűr netszolgáltató, ami a szükséges hálózati elérési útvonalnak csak egy részéhez biztosít hozzáférést egy szerény díjazás ellenében, így bármely adott csomagnak tucatnyi vagy még több ilyen csomóponton kell áthaladnia – és fizetnie a használatukért – a célja eléréséhez). Ahelyett tehát, hogy néhány vállalat foglalkozna ilyen szolgáltatások működtetésével, megfelelő szabványosítással, különleges beállítások és konfigurálgatások nélkül is bármelyik számítógépen beüzemelhetővé válna egy újabb szerver- vagy csomópont-üzlet, a felhasználók pedig bármikor könnyedén válthanának egyik (vagy akár egyszerre több száz) szolgáltatóról a másik( több száz)ra.

A CPU-kat a hashelés konkrét feladatának elvégzésében magasan verő, specializált hardverek által uralt bitcoin-bányászati piaccal ellentétben a fájlok tárolását, valamint neten keresztüli küldését és fogadását a hagyományos számítógépek is kiválóan el tudják végezni, elvégre eleve erre is tervezték őket. Itt így (többnyire) nem riasztanák el a piactól az egyszeri, érdeklődő felhasználókat a hajmeresztő villanyárak – vagy legalábbis kialakulhatna egy ésszerű egyensúly: egy 10 éves laptopot nyilván nem lesz érdemes beüzemelni csak a merevlemeze miatt, de egy 3 éveset már igen. Ebben rejlik a profit-tényező igazi ereje az elosztott hálózatok esetében: létrehozhat egy optimális hatásfokú piacot, ami elejét veszi a felesleges pazarlásnak és a lehető leghatékonyabban fogja munkára az egyetlen konkrét, sebezhető ponttal sem rendelkező rendszer minden egyes bájtját, minden egyes Joule-ját és minden egyes wi-fi használati másodpercét. És ha mindezt kiegészítjük még a nyilvános kulcsú kriptográfiával is, úgy máris megkapjuk bónuszként a névtelen webhosting, email és fájltárolás lehetőségét is.

Forrás: Bitcoin Weekly

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.