Bitcoin: a helyes hozzáállás
2011-08-31Szerző: Irdial
A Bitcoin elleni sablontámadások egyik klasszikus összetevője a bármely tetszés szerinti váltó (leggyakrabban természetesen az MtGox) árfolyam-grafikonjának előcitálása, majd az alapján annak kijelentésre, hogy egy ilyen instabil pénz semmire sem jó.
Ezen egyetlen forrás alapján tehát a támadók tökéletesen “bizonyítottnak” tekintik, hogy a bitcoin csak egy éppen aktuális őrület, mint amilyen volt az 1637-es holland tulipánőrület (Bollengekte) is – vagy azt, hogy a bitcoin “nem biztonságos”, vagy épp hogy eleve kudarcra ítéli valamilyen más egyéb, tetszés szerinti alapvető technikai, pénzügyi, filozófiai vagy pszichológiai hiba.
Aki azonban ilyeneket mondogat, az egész egyszerűen nem érti, hogy mi is a Bitcoin. Az ilyenek rövidlátók, fajankók, kerékkötők. A helyzetük legeslegnagyobb iróniája pedig az, hogy épp egy olyan médiumon terjesztik a téveszméiket, ami már önmagában is közvetlenül rácáfol azokra.
Számos, a tudatlanok által a Bitcoin kapcsán rendre, rutinszerűen előrángatott hibás érvelést cáfoltam meg már eddig is – újabban pedig egy alapvető szemléltei hiba van terjedőben, amit remekül demonstrál a MarketWatch videója is; ez ugyanis bárminemű gondolkodás nélkül, pusztán papagáj módjára ismétli el sorra egymás után a klasszikus Bitcoin-ellenes ostobaságokat, mintha csak papírról olvasná.
Az alapvető szemléleti hiba pedig a következő: ezek a tudatlanok valamiért azt hiszik, hogy a Bitcoin egy befektetési eszköz, holott az épp ellenkezőleg, egy tároló- és fizetőeszköz.
Ha erről az oldalról közelíted meg a kérdést, azonnal egyértelművé válik, hogy magát a Bitcoint nem részvényként vagy árucikként kell kezelni. Ha úgy gondolsz a Bitcoinra, mint egy puszta tárolóeszközre, amivel különböző megvásárolt on- és offline árucikkekért és szolgáltatásokért küldöd el az azokat árusító embereknek az őket megillető fizetséget, máris megérted, hogy miért teljesen nevetséges az, ha valaki egyetlen váltó részvénytőzsde-szerű árfolyam-grafikonjából próbálja megítélni a Bitcoin jövőbeli kilátásait.
A Bitcoin nagy lehetősége abban rejlik, hogy lehetővé teszi a P2P-adásvételt. Maga a Bitcoin azonban nem egy áru, egy részvény vagy egy vállalat, hanem egy eszköz, egy tároló, egy protokoll, melynek segítségével az emberek gyorsan, hatékonyan és biztonságosan üzletelhetnek egymással.
Gondolj csak bele: ha még annó 1997-ben azt mondta volna neked valaki, hogy egy központi irányítással nem rendelkező, úgynevezettt “internet” rövidesen le fogja váltani a képeslapokat, postai leveleket és más hasonlókat egy nemzetközi, teljesen ingyenes levelezőrendszerrel, és hogy ez nem csak hogy meg fogja változtatni a világot, de egyben sokmillió dolláros üzleti lehetőséget is biztosít majd sokaknak, akkor jó eséllyel te is azt lested volna, hogy hol és hogyan fektethetsz be ebbe valamennyi pénzt.
Ha azonban alapjaiban félreértetted volna az internet egész koncepcióját, hogy miről is szól és hogy mi a lényege, akkor esetleg úgy próbáltál volna belefektetni, hogy felvásárolsz rengeteg domainnevet, tanúsítványokat állítasz ki róluk, majd azokat nyomban fel is teszed egy tőzsdére, és elkezded árulni azokat más befektetőknek. Itt is elindultak volna a grafikonok, és ahogy az emberek egyre jobban ráébrednek az internet lehetőségeire, máris beindult volna a “földfoglalás”, az említett névtanúsítványok árai pedig az egekbe szöktek volna.
Az olyan egyedi nevek, mint például a “sex.com” felvásárlására komplett szindikátusok szerveződtek volna, hogy részvénykibocsátással teríthessék szét a ritka nevek felvásárlásának költségeit. Egyre többen vették volna meg ezeket a részvényeket, és így ezeknek is egyre magasabbra szökött volna az árfolyamuk.
Érted már, hogy hol a hiba? A domainnevek is csak egyszerű eszközök, amelyek a különböző kliensprogramokat az általuk keresett szervergép pontos (számszerű) címéről tájékoztatják – de önmagukban és önmaguktól semmiféle értékük nincs. Bármely adott domainnév értéke kizárólag attól függ, hogy az általuk hivatkozott weboldalat üzemeltető vállalkozók elképzeléseit hogyan és miként sikerült formába önteniük az általuk ezzel megbízott programozóknak.
Önmagában egy olyan domainnév, mint például a “sex.com” még nem garantál semmit, főleg nem a sikert. És pontosan ugyanez a helyzet a Bitcoinnal is. Példának okáért a “google.com”-ért sem fizetett volna senki egy lyukas fityinget sem azelőtt, hogy a Google programozói több millió munkaóra alatt formába öntötték volna benne a zsenialitásukat.
“Az internetbe” tehát csak közvetetten, egy, az internet útján értéket forgalmazó vállalat által fektethetsz be – de közvetlenül magába az internetbe nem, mivel az nem több egy sor közmegegyezéses alapon kialakított, a különböző információk tárolását és kezelését meghatározó protokollnál. Ha ugyanezen vonalak mentén gondolsz bele a Bitcoinba is, máris megértheted, miért is teszik teljesen nevetségessé magukat ezek az okostojások az ostobaságaik szajkózásával. Szó szerint halvány fogalmuk sincs róla, hogy miről beszélnek.
A Bitcoin a közvetítők nélküli, egymás közti értékcserére ad lehetőséget, és úgy viszonyul a pénzhez, ahogyan az email a postai levélkézbesítéshez. Önmagában nincs monetáris, belső értéke, ám annál jelentősebb a használati értéke. Ezért teljesen abszurd az, ha valaki egyetlen MtGox-grafikonból akar következtetéseket levonni magával a Bitcoinnal, annak a mibenlétével, a jövőbeli kilátásaival, vagy akár a puszta hasznavehetőségével kapcsolatban. Ezért nem érdemes ráerőltetni az osztrák gazdaságelméletet sem. A Bitcoin éppúgy nem pénz, ahogyan egy bőrtárca sem pénz, és egy email sem egy, a saját levélpapírodra kézzel megírt levél. Nem neveznél pénznek sem egy tárcát, sem egy domainnevet, sem pedig egy nyomtatott papírfecnit pusztán azért, mert valaki áruként adja és veszi azokat.
Az igazi kérdés tehát nem az, hogy lesz-e a Bitcoin valaha is olyan széles körben elfogadott, hogy “Valódi, stabil pénzként működhessen”, hanem csak az, hogy elterjed-e egyáltalán széles körben vagy sem, és ha igen, akkor mikor kezd kibontakozni a jelenlegi, állami béklyókra vert online fizetőrendszerekre gyakorolt bomlasztó hatása.
Mert bizony a Bitcoin egy igen bomlasztó technológia.
Vessük csak össze például a PayPallel, ami lényegében egy fizikai jelenléttel nem rendelkező bank: nyilvántartást vezet a felhasználói egyenlegéről és átutalásairól, valamint tranzakciós költségeket számít fel nekik. Szigorúan szabályozza, hogy mennyit vonhatsz vissza tőlük a saját pénzedből a saját bankszámládra, és hogy mennyit költhetsz el egyszerre a saját pénzedből – mi több, hírhedettek a felhasználóik számlájának befagyasztásáról, technikai zavarokról és az állami szabályozásnak való megfelelési kényszerükről is. Az indiai felhasználóikat például nemrégiben arról tájékoztatták, hogy az indiai kormány döntése értelmében egyetlen indiai PayPal-felhasználó számlájára sem érkezhet egy összegben 500$-t meghaladó értékű utalás, és hogy semmiféleképpen sem tarthatják a pénzüket egy hétnél hosszabb ideig a PayPal rendszerében; a hetedik nap lejárta előtt az utolsó fillérig vissza kell vonniuk minden ott fel nem használt pénzüket az indiai bankszámlájukra.
Ténynek veszem az ilyen önkényes és emberellenes korlátozások miatti felháborodásodat.
Nézzük akkor most a Bitcoint, ami minden egyes felhasználóját a saját transzkontinentális, állami befolyástól mentes PayPal-szolgáltatójává léptet elő; az ember így bármikor, bárhonnan, bárkitől fogadhat el pénzt, és utalhat is bárhova a világba azonnal, anélkül, hogy ebbe bárki is beleavatkozhatna. Ugyanígy fogadhatnak el bitcoint a saját áruikért és szolgáltatásaikért is. A legtöbben tehát azt az egyszerű tényt hagyják figyelmen kívül, hogy a Bitcoin bármiért elcserélhető, nem csak pénzért. A Bitcoin-számlák eldobhatóak, nem vagy maradandóan hozzájuk láncolva, és senkinek sem kell azonosítanod magad ahhoz, hogy használhasd őket. A bitcoint úgy használod, ahogyan akarod, annyi pénzzel, amennyivel csak akarod.
Ha helyesen gondolkodsz a Bitcoinról, akkor hamar felismerheted azt is, hogy legalább akkora lehetőségek rejlenek benne, mint magában az internetben annak a hajnalán, elvégre valamennyi tranzakció felét a pénz teszi ki. Ennek megfelelően a Bitcoin ugyanolyan bomlasztó hatással lesz a jelenlegi fizetőrendszerekre, mint az email a postai levélkézbesítésre: ma már nincs szükséged állami postára és postásra egy képeslep elküldéséhez, hiszen ugyanezt megteheted mailben is. Akár a mobilodról is. Mindezt ma már természetesnek vesszük, de mégis óriási a jelentősége: igazi tektonikus átrendeződés ez a kommunikációs csatornáinkban.
Gondolj csak bele abba, hogyan változtatta meg a zeneforgalmazást és -fogyasztást az internet és a Fraunhofer-Gesellschaft Perceptual Audio Coding szoftvere (az MP3 fájlformátum motorja). Ki vesz ma már kazettát, hanglemezt vagy CD-t? Eltűntek a közvetítők a zenészek és a zenerajongók közül. Ugyanilyen hatása lesz a Bitcoinnak is a pénzátutalás terén. Ha pedig már a zenerajongók is bitcoinban támogatják majd önkéntes adományokkal a kedvenc zenészeiket, akkor be is zárult a kör.
Ezáltal egyben az egészen kis összegű kifizetések útjából is elhárulnak az akadályok; bárki kifejlesztheti a Bitcoinra épülő saját utaló- és fizetéskezelő rendszerét anélkül, hogy ehhez bármelyik hagyományos online fizetésfeldolgozó vállalattal kellene közösködnie. Ez óriási változást és példátlan, globális lehetőséget jelent. Annyi lehetőség rejlik a Bitcoinban, hogy az ember egész nap törheti rajtuk a fejét, és jó eséllyel még így is valaki másnak jut majd eszébe Az Ötlet.
Érdekes módon a Bitcoint lejáratni próbálók valahogy soha nem jutnak oda, hogy szóba hozzák a Bitcoin alapján kifejlesztett DNS-alternatívát, a Namecoint is. Ez valószínűleg azért van így, mert halvány fogalmuk sincs róla, hogy mi is valójában a Bitcoin, és egyszerűen csak szajkózzák ugyanazokat a sületlenségeket, amit már mások is leírtak előttük ahelyett, hogy elgondolkodnának egy kicsit a saját szakállukra. A DNS, amint azt már említettem, egy olyan rendszer, ami a hétköznapi ember számára is értelmes szavakkal és nevekkel kapcsolja össze a netet alkotó számítógépek számsor-címeit; így találjuk meg az általunk keresett oldalakat a böngészőnkkel: elég csak az oldal nevét begépelnünk a számsor-címük helyett. A jelenlegi DNS-rendszert azonban az állam könnyen meg tudja támadni és kénye-kedve szerint letilttathat bárkit a netről. Keress csak rá a Google-en az “ICE domain seizures” kifejezésre, és meglátod, miről beszélek. Ezzel szemben a Namecoin decentralizálhatja a DNS-rendszert, ellehetetlenítve így az állam számára az egyes domainnevek lefoglalását és a tartalomszolgáltatók kiiktatását.
Ez csak egy a Bitcoin számtalan jövőbeli felhasználási lehetőségei közül, de már ez is megfoszthatja az államot a net infrastruktúrájának e kritikus pontja feletti hatalmától – aminek, tekintve a totalitariánus rendőrállamokra emlékeztető botrányos állami szabotázsakciókat és a központosított DNS-rendszer folyamatos mérgezését, már nagyon ideje is lesz.
A Bitcoinban rejlő lehetőségek teljesen egyértelműek és nyilvánvalóak minden értelmes, a számítástechnikában és a szoftverekben jártas, az internet jelen állapotát és az online átutalások közelmúltbeli nehézségeit legalább valamelyest is ismerő ember számára. Bárki, aki tudja, érti és felfogja, hogy mit is jelent mindez valójában, csak ámul, bámul és alig tér magához az afeletti döbbenetéből, hogy milyen alapvető és mélyenszántó változást fog ez hozni minden téren.
Ezentúl tehát, ha újabb Bitcoin-támadással szembesülsz, érdemes szkeptikusan viszonyulnod a támadó Bitcoinnal kapcsolatos ismereteinek mélységéhez és akár az általános értelmi szintjéhez is – főleg, ha a következő érvekkel próbálnak meg lebeszélni a Bitcoin használatáról:
* A bitcoinnak nincs fedezte.
* Az árfolyam rendkívül képlékeny (+ az elhagyhatatlan MtGox-grafikon).
* A Bitcoin egy spekulánslufi.
* A bitcoinon drogokat vásárolnak.
* A Bitcoint amatőrök működtetik (“MyBitcoin-botrány”).
* A Bitcoin csak geekeknek való, nem hétköznapi halandóknak.
Mindezek az érvek merő árnyékok, amelyekkel csak az önálló gondolkodásra képtelen ostobák, rövidlátók és a számítástechnikához nagy valószínűséggel egyáltalán semmit sem értők boxolnak – vagy akik filozófiailag ellenzik a bitcoint, mert korábban azt hallották róla valakitől, hogy az pénz, és ezt el is hitték.
Ebből a hat árnyékból talán az első és az utolsó a legbosszantóbbak. A dollárnak sincs fedezte, de arról mégis állítják, hogy az bizony pénz, pusztán azért, mert akként fogadják el – de valamilyen oknál fogva a Bitcoinra már nem tudják alkalmazni ugyanezt a logikát. Egy időben az internet is “csak a geekeké” volt, de mára már mindenki használja – azon kevesek pedig, akik mégsem, “hátrányos helyzetű” kisebbségnek számítanak, akiknek segíteni kell, hogy ők is használhassák és élhessenek vele. Ha nem lennének ennyire tragikusak ezek az érvek, még viccesnek is találhatnánk őket.
Meglátásom szerint ugyanez lesz a helyzet a Bitcoinnal is; az igen közeli jövőben már az a maroknyi kisebbség számít majd szánandó hátrányos helyzetűnek, aki még nem Bitcoinnal intézi az utalásait és fogadja másokéit.
És hogy a Bitcoin mit is ér valójában, annak megítélését a fentiek alapján már rád bízom.
Forrás: BLOGDIAL
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.