A bitcoin blokkmérettel kapcsolatos vitáról

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogyan lenne érdemes növelni a bitcoin blokkok méretét. A bitcoin blokkok tulajdonképpen a blokklánc építőelemei, bennük tárolódik az összes tranzakció.

Az anno Satoshi által meghatározott, és jelenleg is érvényes blokkméret: 1 MB. Napjainkban a bitcoin hálózat napi tranzakcióinak a száma 100 000 – 130 000 között mozog. Ekkora mennyiségű adathalmazhoz egyelőre elégségesnek bizonyul az egy megabájtos blokkméret, ám ahogy nő a bitcoin népszerűsége, úgy emelkedik a tranzakciók száma is, és idővel egyre többet kell majd várni egy-egy tranzakció megerősítésére, azaz a blokkláncba történő rögzítésére. (Napjainkban ez átlagosan 10 percet vesz igénybe.)

A szakértők szerint a bitcoin hálózat 1-2 éven belül elérheti kapacitásának a csúcsát, így a blokkméret növelésének a kérdése egyre sürgetőbb téma. Gavin Andresen, a Bitcoin Foundation tudományos főmunkatársa már korábban is tett javaslatot a blokkméret növelésére, és Andresen mellett nemrég Jeff Garzik is előállt egy lehetséges megoldással.

Az Andresen-féle javaslat lényege, egy olyan „Hard Fork” kidolgozása, amely növeli a maximum blokkméretet, egyben implementálja a képletet, mellyel időről időre, automatikusan növekedne a blokkméret. Bár Andresen eredetileg a 20 megabájtos blokkméretet javasolta, végül mégis a 8 megabájt mellett érvel. A változtatás hátterében a kínai bitcoin bányák közös fellépése állhat.

Mint ismeretes az öt legnagyobb kínai bitcoin bánya (F2pool, BW, BTCChina, Huobi, Antpool) össz. számítási kapacitása jelenleg a bitcoin hálózat közel felét adja, ebből következően az öt bánya jelentős döntőerőt képvisel a teljes hálózatot érintő kérdésekben. Az öt bánya létrehozott egy konzorciumot, amely kiadott egy közleményt arról, hogy támogatják a blokkméret növelésének az ötletét, azonban tekintettel a Kínában elérhető internet sávszélességre, a 20 helyett egyelőre csak a 8 megabájtnyi blokkméretet támogatnák.

Amennyiben a Gavin javasolta megoldás kerülne elfogadásra (ehhez a bányászok 75%-nak a jóváhagyása szükséges), úgy az új blokkméretet implementáló „Hard Fork” 2016. január 11-én lépne életbe. A kezdeti 8 megabájtos blokkméret a képletnek megfelelően, kétévente, automatikusan duplázódna (tehát 2018-ban 16 MB lenne, stb.), egészen 2036-ig, amikor is a bitcoin blokk elérné végső méretét, a 8 gigabájtot.

A Jeff Garzik-féle javaslat, az úgynevezett BIP100 (a 100. hivatalos Bitcoin Improvement javaslat) ettől lényegesen eltér, hiszen a „Hard Fork” helyett egy úgynevezett „lebegő” blokkméretet javasol. A „lebegés” lényege, hogy a blokkméret dinamikus módon kerülne kiszámításra, és mértéke bármekkora lehetne 1 és 32 megabájt között. Garzik javaslata mellett szól, hogy viszonylag gyors megoldás lenne, ám, a módszer túlságosan bonyolultnak bizonyul ahhoz, hogy megkapja az elfogadáshoz szükséges többségi támogatást.

Garzik javaslatával ellentétben, az Andresen-féle „Hard Fork” viszonylag nagy népszerűségnek örvend, különösen a nagyobb bitcoin szolgáltatók (Coinbase, Bitpay, Paymium) körében.

Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a programkód ilyen jellegű változtatása bizonyos kockázatokkal is járhat. Például a „Hard Fork” aktiválása után minden felhasználónak frissítenie kellene a kliensét, különben a régi és az új (nem kompatibilis) kliensprogram két blokkláncot hozna létre, amely akár kettős költést is eredményezhetne. Ugyancsak számolni kell a központosítás kockázatával, hiszen a megnövelt blokkméret nagyobb és drágább hardvert, illetve infrastruktúrát igényel, így az iparág kisebb szereplői szinte biztos, hogy kiszorulnának a szektorból.

Egyelőre tehát még kérdéses, melyik javaslat kerül elfogadásra, ha egyáltalán bármelyik is eljut erre a szintre. Annyi bizonyos, hogy a bitcoin protokoll hosszú távon további fejlesztéseket igényel. Hogy Andresen, vagy Garzik javaslata, vagy a Sidechains projekt, vagy esetleg egy teljesen új projekt fogja ezt elhozni, még a jövő zenéje.