Bitcoin: nem lufi és még mindig erősen alulértékelt

Szerző: Adam Rabie

Tekintve a médiát a közelmúltban elárasztó, a bitcoin piaca jelenlegi helyzetének lufi-jellegét taglaló és annak kipukkanását prognosztizáló cikkek áradatát, most már halaszthatatlanul szükségét éreztem a bitcoin árfolyam-emelkedése kontextusba helyezésének, illetve annak kifejtésének, hogy miért is van ez az eszköz nagy valószínűséggel még így is rendkívüli mértékben alulértékelve.

Miért is lódult meg az árfolyam?

Önmagában a médiafigyelem még messze nem elégséges magyarázat az árfolyam minden eddigi rekordot felülmúló szárnyalásának. Megkerülhetetlen tényező emellett az is, hogy a bitcoin piaca csak nemrégiben törte át igazán a jeget és indult el csak igazán a fejlődés útján. Mostanában váltak bitcoin-elfogadóvá olyan nagy nevek is, mint a WordPress, az Etsy és a Reddit – valamint számos fizikai bolt és üzlet is beállt a sorba, elsősorban főként az USA egyes régióiban, de nemzetközi szinten is. Ma már nemesfémeket is lehet venni bitcoinért.

Rövidre fogva, a bitcoin-elfogadóhelyek száma exponenciálisan bővül, legalább olyan gyorsan, mint ahogyan az árfolyam emelkedik. A bitcoinos szolgáltató-ágazat is meglódult, ami szintén elősegíti az árukba és szolgáltatásokba áramló bitcoin-likviditás biztosítását.

Az elérhető szolgáltatások egyre bővülő palettája emellett fokról fokra elkezdte feloldani a bitcoin piacainak jelenlegi koncentrációs kockázatát és mérsékelni a bitcoin további prosperálására leselkedő egyéb veszélyeket.

Miért is van a bitcoin még mindig alulértékelve?

Amint a bitcoin piaca átlépte az egymilliárd dolláros összesített tőkésítettséget, egyből beindult és gyorsan erősödni is kezdett a lufi-érzület a közbeszédben annak ellenére is, hogy senki nem tudott felmutatni egyetlen olyan, a bitcoinnal összevethető mércét sem, amire alapozhatná az állításait. Talán még a digitális aranypénz (DGC) piaca a leginkább alapul vehető hasonlat, amiből kiindulhatunk: a DGC-szolgáltatók valós, páncélszekrényekben őrzött fizikai arannyal fedezett digitális készpénzt kínálnak, és tárolási, valamint piaci be- és kilépési díjakat, illetve árkülönbözetet számítanak fel a használatáért. Eredeti szándékuk a digitális világ online tranzakcióinak kiszolgálása volt, de ezt az álmot rövid úton meghiúsította az a tény, hogy nem sikerült megnyerniük az ötletnek a kereskedőket.

Ennek oka részben az volt, hogy számos DGC-szolgáltató bizonyult utóbb közönséges csalónak, így például a széles körben reklámozott e-bullion is, melynek egy hollywoodi jellegű gyilkossági ügy vetett véget, magával rántva az ügyfeleik pénzét is. Aztán ott voltak még a kormányok pénzmosási aggályai is: lecsaptak az e-arany-szolgáltatókra, akik pedig első körben kimaradtak a szórásból, azokat kemény fenyegetésekkel árasztották el.

A fentiekben lefestett komor kép ellenére azonban a DGC piaca mégis sokkal nagyobb, mint jelenleg a bitcoiné (amely nemrég lépte át 2 milliárd dollárt). A GoldMoney például – valószínűsíthetően a legnagyobb DGC-szolgáltató – csak önmagában kétmilliárd dollárnyi érték felett rendelkezik, és kiskereskedőkkel már egyáltalán nem is foglalkozik. Mivel azonban e szolgáltatók jellemzően féltve őrzik a számaikat, így nehéz felbecsülni a piac többi szereplőjének helyzetét, de azt természetesen így is biztonsággal kijelenthetjük, hogy a piac mindenképp sokkal nagyobb annál, amekkorát a GoldMoney egymagában ural belőle. Ha összesítünk minden arany-számlát, -tároló és -kereskedő szolgáltatást az egész piacon, brókerekkel és mindenkivel együtt, úgy még sokkal nagyobb számokat kapunk. Vegyük még hozzá ehhez az SPDR aranytröszt masszív értékpapír-gyűjteményét is, és már bőven 100 milliárd dollár körül járunk.

Mivel azonban az egyszerű arany-számlákat, tőzsdén kereskedett alapokat és más tárolóeszközöket soha senki nem akarta úgy, komolyan pénzként használni, mint amiről a DGC-ágazat szolgáltatása szólt, így azért ez a hasonlat is sántít egy kicsit a számok tekintetében – viszont még ezek nélkül is elég magas összegekről beszélünk.

Ráadásul a bitcoin jóval könnyebben és olcsóbban is kezelhető és tárolható, mint az arany, és az infrastruktúráját is sokkal kevésbé veszélyezteti az állami beavatkozás réme, mint a DGC-ét. Mindezt figyelembe véve és a DGC-szolgáltatók jelentőségével összevetve már világosan láthatjuk tehát, hogy a bitcoin egyáltalán nincs túlértékelve. Épp ellenkezőleg: e kriptopénz hálózatát épp hogy még mindig komolyan alulértékelik, tekintve a globális kereskedelem piacán fennálló rendkívüli kilátásait.

Ahhoz, hogy a bitcoin csupán csak elérje a GoldMoney tartalékainak piaci értékét a jelenlegi aranyárak mellett, az egységenkénti árfolyamának már kevesebb, mint 20%-ot kell csak erősödnie a jelenleg is folyamatosan emelkedő csúcsairól. Te melyiket választanád inkább? A GoldMoneyt vagy a Bitcoin lehetőségeit…?

Nyilatkozat: Az említett eszközök egyikében sincs semmiféle pozícióm és ezen nem is tervezek változtatni az elkövetkező 72 órán belül. Ezt a cikket én magam írtam, és a saját véleményemet fejtem ki benne; érte semmilyen kompenzációt nem kapok (a Seeking Alpha-én kívül). A cikkben esetlegesen említésre kerülő vállalat(ok) egyikével sem tartok fenn semmiféle üzleti kapcsolatot. Bitcoinban és aranyban azonban vannak hosszú (long) érdekeltségeim.

Forrás: Seeking Alpha

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.