Ideje elbeszélgetni egy kicsit a bitcoinos “tőzsdékről”

Valamivel több, mint egy évvel ezelőtt indult be a GLobal Bitcoin Stock Exchange (GLBSE) bitcoinos tőzsde. A rendszer megalkotásának és beindításának terveiről a GLBSE egyik alapítója így nyilatkozott:

A piac fizikai helyszíne ismeretlen lesz, maga a piac pedig kódolt, névtelen és biztonságos, számos biztonsági másolattal, és garantáltan kívül fog esni bármilyen hagyományos földi rendfenntartó szerv hatáskörétől – ennek megfelelően pedig a kriptográfia teljes betiltásán és az internetnek a világ legtöbb országában való lekpcsolásán kívül semmilyen egyéb módon nem is tudják majd leállítani.

A bitcoinos tőzsdét nem kötik majd törvények, és így, a fojtogató jogi láncoktól és bilincsektől mentesen jóval gyorsabban is fejlődhet majd, mint bármelyik hagyományos testvére.

És valóban pontosan ilyennek is alkották meg a rendszert – ami azonban nem virágzott fel annyira nagyon gyorsan, viszont nagyon is jó első lépés volt az idén beindított GLBSE v2-höz, amely már igen sokat javított az elődjén – olyannyira, hogy immár egyszerűbb megvenni egy, a GLBSE-n jegyzett eszközt, mint egy könyvet az Amazontól.

Ennek köszönhetően nem csak a rendszer alap felhasználói bázisa bővült ki jelentősen, de a befektetők is egyre jobban érdeklődni kezdtek iránta. A tőzsdén jegyzett “eszközök” száma robbanásszerű növekedésnek indult a v2 beindítása óta, és minden héten számos új bejegyzés tűnik fel az “IPO” (tőzsdére bevezetési) menetrendben.

A GLBSE új, feldúsult bázisának sikerpotenciálját jól jelezte a GIGAMINING tőzsdei bevezetése: a tulajdonosának több tízezer dollárnyi tőkét sikerült felhalmoznia bitcoinban, és jelenleg is jóval a bevezetési ára fölött értékelik a kereskedésben.

Ezek az összegek és értékek pedig messze meghaladják mindazt, amit a legtöbben valaha is lehetségesnek tartottak volna a GLBSE v1 első befektetéseinek legalábbis nem kifejezetten sikeres teljesítménye alapján. A pénz – a bitcoin – azonban azóta is folyamatosan áramlik. GoWest eszköz-értéktáblázatának tanúsága szerint jelenleg is több, mint félmillió dollárt tesz ki a tőzsdén jegyzett “eszköz”-részvéneknek csak a felső fele.

Persze a hagyományos részvénypiacok forgalmához képest ez még mindig potom összeg, még egy kerekítési hibánál is csekélyebb. Csak a Facebook múlt pénteki tőzsdére lépése önmagában 200.000x nagyobb összeget képviselt, mint a jelenleg a GLBSE-n jegyzett valamennyi eszköz összesített értéke. Ahhoz azonban már így is elég sok pénz összpontosul a GLBSE-n, hogy túlterjedjen a híre az eredeti GLBSE kizárólagos kiinduló bázisát képező bitcoin-rajongók szűk körén, és egyre újabb érdeklődőket is magához vonzzon.

És ezért is kell egyre alaposabban elbeszélgetni arról, hogy pontosan mi is ez a “tőzsde” jelenleg, és hogy merrefelé tart.

Jelen poszt írója nem kellően szakképzett ahhoz, hogy részletekbe menően kifejtse, pontosan mit is kellene megbeszélni ennek kapcsán, de azt így is jól látja, hogy téma mindenképp lenne bőven. Egyre több aggasztó jel utal ugyanis arra, hogy ez a bitcoinos “tőzsde” egyre inkább pöcegödörré kezd válni az eredeti szándéknak megfelelő korlátlan, szabad innováció és tőkefelhalmozás melegágya helyett.

Aggasztó, hogy egyre több bitcoint fektetnek be a GLBSE-n különböző, eszközökként jegyzett “alapokba”; ezek ugyanis gyakorta (általában, jó eséllyel) egy nagyobb alapbefektetést finanszírozó, attól függő alapok – márpedig az ilyen történetek általában nem végződnek túl vidáman.

Amikor először felfigyelt a média a Bitcoinra, élénken vizsgálták annak minden elképzelhető aspektusát, és ennek megfelelően eleven diskurzus is bontakozott ki róla, érintve technikai, jogi, politikai és gazdasági kérdéseket egyaránt, sokat segítve így a Bitcoin további fejlesztésében és még biztosabb alapokra helyezésében.

Ezzel szemben azonban a GLBSE (és az ahhoz hasonló más piacok, így például az MPEx) kapcsán azonban szinte egyáltalán nincs semmiféle diskurzus, pedig témák lennének bőven, és általában az egyes jegyzett “eszközökről” sem osztanak meg túl sok információt – így például azt sem mindig lehet tudni igazán, hogy tulajdonképpen mit is birtokol valójában egy jegyzett eszköz egy részvényét birtokló befektető?

A befektetők a jelek szerint abban a hiszemben ajánlják fel továbbra is a pénzüket, hogy ezek a jegyzett “eszközök” lényegében ugyanolyanok, mint a hagyományos, szabályozott tőzsdéken jegyzett részvények és más értékpapírok. Ez talán valamennyire a Kickstarter sara is részben.

A Kickstarter ugyanis eredetileg egyszerűen egyfajta adományközvetítő platform volt, ahol az adakozó valamiféle jutalmat kaphatott az adományáért. Mivel itt egyáltalán szó sem volt részvényekről, ezért értelemszerűen nem volt szükség kibocsátó vállalatra sem. A részvénypiacok esetében azonban már mindenképp alapkövetelmény egy vállalat megléte, amelynek a tulajdoni hányadait meg lehet osztani a részvényesei között.

Ilyen vállalati entitások meglétének hiányában azonban nehezen húzhatunk bármiféle párhuzamot is a GLBSE-n jegyzett eszközök és egy hagyományos, szabályozott tőzsdén kereskedett vállalat között. Ha azonban egy GLBSE-s “eszköz” mégis befuccsol vagy a kibocsátó csődbe megy, egyes befektetők úgy érzik, hogy a kibocsátónak felelősséget kell vállalnia a kiberrészvényeibe fektetett tőke iránt. Talán azt is hiszik, hogy ennek a felelősségvállalásnak a valós világra is ki kell terjednie. Már jelenleg is többen igyekeznek valamiféle nyomást gyakorolni egykori, utóbb veszteségesnek bizonyult eszközök kibocsátóira.

Jelen poszt célja tehát egyfajta ébresztés lenne – tudatosítandó mindazokban, akiknek eddig esetleg még voltak bármiféle kételyeik ebben a témában, hogy egy GLBSE-n jegyzett “eszközbe” fektetett 100$ egészen mást jelent, mint a NASDAQ-on befektetett 100$ – de még egy OTC-s részvénynél is. Erről a különbségről pedig minden egyes alkalommal el kell beszélgetni, amikor csak előkerülnek a “részvény”, “alap”, “osztalék”, “részvényes”, “vállalat”, “tőke” és “befektetés” szavak.

De félreértés ne essék: vannak valóban jó “eszközök” is a GLBSE-n és lesz belőlük még sokkal több is. De senki ne ringassa magát abba az illúzióba, hogy ezeket az “eszközöket” bármilyen értelemben is “részvényeknek” lehetne tekinteni. Ezek a befektetések vagy szimpla adományok, amelyekért cserébe az adakozó is kap valamit (à la Kickstarter) vagy spekulatív szerencsejátékok egy olcsó kaszinóban. A kettő között pedig nincs semmi.

Forrás: Bitcoin Money

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.