(Ha a Bitcoin még viszonylag ismeretlen számodra, úgy kérlek, olvasd el Tom Simonite kiváló bevezetőjét. De esetleg érdemes lehet áttanulmányoznod Reuben Grinberg, a Yale Law School jogászdoktorának írását, vagy épp a The Economist kiváló cikkét is.

A bitcoin ára a nulla közeléből indult, és nem egészen egy év alatt, 2011 május végére elérte a 9 dolláros árat (ma már 17 dollár körül mozog). Ennek láttán az illetékes véleményformálók persze el is kezdték feszegetni a kérdést, nem is teljesen komolytalanul, hogy nem egy újabb “buborék” fúvódik-e most épp a szemünk előtt a Bitcoin képében? (Tipikus példaként lásd Tyler Cowen közgazdász írását.) Elvégre a népi bölcsesség szerint szerfelett valószínűtlen, hogy a bitcoin valaha is kitörhetne a maga kis piaci szegmenseiből – így például az idealista hackerek, az online szerencsejátékosok és különböző alvilági figurák köréből.

A magam részéről nem értek egyet ezzel a nézettel. Meggyőződésem, hogy hosszú távon (nem csak néhány, hanem sok év vagy akár évtizedek alatt) a bitcoin széles körben elfogadottá válhat világszerte, ebből következően pedig az ára is messze meghaladhatja a jelenlegi szintet.

Mielőtt azonban rátérnénk a miértekre és a hogyanokra, tegyünk egy rövid kitérőt időben és térben, jelesül a 2009 január 29-ei Zimbabwébe: a BBC beszámolója szerint ugyanis ez a szegény ország ezen a napon volt kénytelen búcsút venni hivatalos pénzétől, a zimbabwei dollártól, mivel ekkorra már egyáltalán senki nem bízott benne. Zimbabwének jelen pillanatban sincs hivatalos pénze; a helybeliek szabadon használhatnak bármilyen valutát, amihez csak hozzá tudnak jutni.

A zimbabwei dollárt a hiperinfláció ölte meg, már majdhogynem szürreálisnak nevezhető körülmények között. Valamikor 2007 elején a kormány úgy próbálta megfékezni az inflációt, hogy egyszerűen törvényen kívül helyezte azt, börtönnel fenyegetve mindenkit, aki árat vagy fizetést mer emelni. Ennek nyomán azonban csak még gyorsabban kezdtek nőni az árak és a fizetések. 2008 júliusára az infláció mértéke a hivatalos adatok szerint már a 231,000,000%-ot is meghaladta. Augusztustól a kormány már nem is jelentette tovább az infláció mértékét. Nem sokkal ezután egy akkor frissen kiadott százezer milliárd dolláros bankjegy már egy buszjegyre sem volt elég. A zimbabwei dollár nagyjából ekkortájt veszítette el minden maradék hitelét is.

Szavakkal ki sem fejezhető mindaz a káosz és rettegés, amit a hivatalos valuta végzete eredményezett. Az emberek elvesztették megszokott fizetőeszközüket és értékmérőjüket; ez utóbbi szerepet sokak számára egyenesen a nélkülözés mértéke töltötte be. Minél jobban kicsúszott az irányítás a pénzügyi hatóságok kezei közül, annál drákóibb intézkedésekkel próbálták újra megragadni azt, de ezekkel csak még jobban felgyorsították a folyamatot. Aki csak tehette, átállt a haldokló zimbabwei dollárról amerikai dollárra, aranyra vagy tényleg bármire, ami a vásárlóerő stabil megőrzésével kecsegtetett.

Ha 2007 környékén már könnyen hozzáférhető és használható lett volna egy olyan anonim és decentralizált, világszerte aktívan használt digitális valuta az ország minden lakosa számára, mint amilyen a Bitcoin, úgy kétségkívül rengeteg kétségbeesett zimbabwei váltotta volna be arra haldokló zimbabwei dollárjainak legalább egy részét. Elvégre még mindig jobb a bitcoin vitatható értéke, mint a zimbabwei dollár bizonyosan bomló értéke.

Ugyanezt mondhatjuk el a ’90-es évek elei Jugoszlávia lakosairól is: az ő egyre több nullát felhalmozó bankjegyeik is teljesen értéktelenné váltak mindössze néhány nap leforgása alatt. Vagy épp a 2001-környéki Argentína polgárairól, akiknek a kormányuk a “corralito” néven emlegetett törvényben tiltotta meg a pénzfelvételt számos bankszámlájukról. De említhetjük a ’94 decemberi mexikói esetet is, amikor a peso a dollárhoz viszonyított értékének megközelítőleg a felét elvesztette néhány hét alatt, és az államcsőd réme fenyegetett. Vagy a fehéroroszokét 2002-ből, a bolíviaiakét a ’80-as évek közepéből, a brazilokét a ’90-es évek elejéről, a lengyelekét 1991 környékéről, az oroszokét 1998 augusztusából, vagy épp az indonézek, dél-koreaiak és thaiföldiekét

1997 nyaráról, és így tovább. Nagyon sok ország valutája került válságos helyzetbe, szenvedett el hiperinflációt vagy semmisült meg végleg az elmúlt néhány évtizedben.

Ebből következően rengeteg olyan ember él ma a világon, akik saját bőrükön tapasztalták meg az ilyen valutakatasztrófák következményeit – több, mint egymilliárdan csak az előbb említett néhány országban.

Ez a szám csak tovább gyarapodik, ha beleszámítjuk azokat is, akiknek egyéb emberi katasztrófákat kellett átvészelniük, így például gazdasági válságokat, politikai felfordulást, vallási és etnikai konfliktusokat, forradalmakat vagy háborúkat (csak 1990 óta száznál is több háborút tart nyilván a Wikipédia). Így már több milliárd emberről beszélhetünk – ami pedig kijózanító tény lehet mindazok számára, akiknek a fejlett világ viszonylagos stabilitásán kívül semmi egyebet nem kellett még eddig megtapasztalniuk az életükben. (A fejlett világ még a 2008-as évek végétől kezdődően is csak egy egészen enyhe ízelítőt kapott abból, milyen is lehet valójában egy amolyan igazi gazdasági katasztrófa.)

Ilyen szélsőségesen bizonytalan helyzetben az emberek hajlamosak elfordulni az életveszélybe került helyi valutától és inkább átállni helyette amerikai dollárra, aranyra vagy tényleg bármire, ami a vásárlóerő stabil megőrzésével kecsegtet. Nem meglepő tehát az sem, hogy a forgalomban lévő összes tényleges és szó szerint kézzelfogható, papírra nyomott amerikai dollár-bankjegyek többsége az USA-n kívül található. Elvégre ha már a bankokat is bizonytalanság övezi, akkor semmilyen bankbetét nem helyettesítheti a tényleges készpénzt.

Ha lett volna rá lehetőségük (a fentebb említett “hozzáférhető és használható” értelemben), a reménytelenség és kilátástalanság ilyen időszakaiban ezen emberek milliárdjai is kétségkívül beváltották volna a vagyonuk legalább egy részét egy világszerte aktívan használt, decentralizált, névtelen, digitális valutára – főleg egy olyanra, ami a bitcoin tulajdonságaival rendelkezik.

A bitcoin tulajdonságai

A bitcoin nem csak globális, decentralizált és (opcionálisan) anoním, de az eddig ismert legsokoldalúbb pénznem is egyben. Mivel ugyanis a bitcoin csak egy hosszú, bizonyos kriptográfiai tulajdonságokkal rendelkező számsor, ezért meg is lehet tenni vele mindazt, amit a közönséges számokkal is. Ami hétköznapi fogalmakra lefordítva annyit tesz, hogy a bitcoin könnyebben szállítható, elrejthető és helyezhető biztonságba, mint bármely más fizetőeszköz, amit valaha is használt az emberi civilizáció (legyen bár szó papírról, fémről, vagy más anyagról).

Képzeljük el például, a bitcoin rendkívüli sokoldalúságának szemléltetéseképp egy ellenséges területen dolgozó amerikai kormányzati ügynök esetét, akinek készpénzt kell küldenie egy néhány kilométerrel arrébb munkálkodó kollégájának, azonban ehhez nem áll rendelkezésére sem internet, sem telefon, sem közvetítő, sem pedig semmilyen más biztonságos szállítási mód. A bitcoin erre az esetre is megoldást kínál: az első ügynök bármilyen számítóeszközzel lekódolhat egy Bitcoin-tárcát, az eredményül kapott kódolt számsort pedig gyakorlatilag bármilyen rendelkezésére álló eszközzel továbbíthatja: rádióhullámon, fénysugárral, dobveréssel vagy akár füstjelekkel is (több ezer szám füstjelként való elküldése jó időbe beletelne ugyan, de megoldható). Még csak az sem baj, ha valaki más is lehallgatja az adást, mivel az így ellesett kódolt számokkal önmagában nem megy semmire. Azonban a közvetítő közegtől teljesen függetlenül mégis valódi készpénz jutna el az egyik ügynöktől a másikig, teljes biztonságban. Mivel a bitcoin csupán egy számsor, ezért szinte bármilyen csatornán keresztül továbbítható.

Mivel csak nemrég indult be a rendszer, a Bitcoin használata még igényel egy egészen minimális szakértelmet (egész pontosan egy szoftver egy személyi számítógépre való telepítésének és használatának képességét). Tekintve azonban a Bitcoinhoz és aköré jelenleg is fejlesztés alatt álló új eszközök, szolgáltatások és infrastruktúra egyre szélesedő körét, legalábbis csodálkoznék, ha a nem túl távoli jövőben nem lehetne már egyszerűen egy mobiltelefonról is használni.

Bitcoint azért is sokkal nehezebb hamisítani, mint papírpénzt, mivel az eredetihez való hozzáférés nélkül gyakorlatilag lehetetlen lemásolni az egyes bitcoinokat alkotó számsorokat. Sokkal könnyebb hamisítani egy, az egyszeri embert már megtévesztő amerikai dollár-bankjegyet, mint egy olyan “hamis bitcoint”, ami már a Bitcoin P2P-hálózatát is megtévesztené. Míg ugyanis az előbbihez már némi papír, tinta és megfelelő nyomtatóeszköz is elég, addig az utóbbihoz a létező legfejlettebb kriptográfiai hashelő (jelenleg: SHA-256 és RIPEMD-160) és aláíró (jelenleg: ECDSA) algoritmusokat kell feltörni.

A bitcoint eleve úgy tervezték, hogy csak véges mennyiségben álljon rendelkezésre: 2030-ra fogja elérni a 21 millióban meghatározott maximumot. Mivel azonban továbbra is csak számokról van szó, ezért ezt a véges készletet végtelen sok részre oszthatjuk fel (jelenleg sem rendszerbeli, hanem pusztán gyakorlati okok miatt van nyolc tizedesjegyre korlátozva a feloszthatóság mértéke). Mivel pedig a felosztott bitcoinok is csak számok, ezért pontosan ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az egész bitcoinok. Így tehát szükség esetén minden további nélkül, éppúgy használhatunk akár milli-bitcoint (egyezred bitcoint), mikro-bitcoint (egymilliomod bitcoint), stb., mint ahogyan egész bitcoint is.

Végül, de nem utolsósorban a világ első “kripto-készpénzének” elismert márkaneveként a Bitcoin élvezheti a piaci fellendülés és az egyre növekvő hálózat áldásos hatásait is. Röviden tehát a bitcoin rohamosan terjed, így rendkívül nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen lesz bármilyen leendő vetélytárs számára felvenni vele a versenyt. (Személyes megjegyzésként hozzá kell tennem, nem tudok nem elnyomni egy félmosolyt, amikor egyik vagy másik kriptográfia-szakértő a bitcoin rendszerét megismerve szinte azonnal még annál is jobbnak kiált ki egy másik kódolási eljárást, nem ismerve fel azt a tényt, hogy jelen körülmények között ez a kérdés már teljesen jelentéktelen.)

Belső érték és a bitcoin ára

Adam Smith, a modern közgazdaság atyja a következőképpen tesz különbséget “használati érték” és “csereérték” között a saját szavaival:

Az ÉRTÉK szónak, ezt jól meg kell jegyeznünk, két különböző értelme van; hol egy bizonyos tárgy hasznosságát fejezi ki, hol pedig a tárgy birtoklásával járó azt a képességet, hogy érte más árukat lehet vásárolni. Az egyiket “használati érték”-nek, a másikat “csereérték”-nek nevezhetjük. A legnagyobb használati értékkel bíró dolgoknak gyakran csekély vagy éppenséggel semmi a csereértéke, viszont a legnagyobb csereértékű dolgoknak sokszor nincs vagy csak kevés a használati értéke. Semmi sem hasznosabb a víznél, de vásárolni vagy cserébe kapni jóformán semmit sem lehet érte. A gyémántnak viszont alig van használati értéke, általában mégis nagyon nagy mennyiségű áru kapható érte cserébe.

Mivel a bitcoin csupán számokból áll, így a használati értéke nulla (sőt, kis mértékben még negatív is, mivel a puszta fenntartásuk is folyamatos tárolást és áramellátást igényel – de ez a költség olyan csekély, hogy nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk).

Ezért tehát a bitcoin kizárólag csereértékkel bír – az értéke pedig a tulajdonosa szemszögéből csakis attól függ, hogy mások mit hajlandóak megadni érte. Ha senki nem lenne hajlandó adni érte semmit (ha például a Bitcoin hálózata valaha is sebezhetőnek bizonyulna egy összehangolt támadással szemben), akkor a bitcoin csereértékke visszazuhanna a használati értékének szintjére: nullára.

A könnyebb érthetőség kedvéért azonban maradjunk a jobban ismert “belső érték” és “ár” fogalmaknál. Ezekkel a következőképpen fogalmazhatjuk újra az előbbi állítást: a bitcoinnak nincs belső értéke és bármilyen áron gazdát cserélhet, a kereslet és kínálat mindenkori viszonya függvényében. Ebből a szempontból a bitcoin is pontosan ugyanolyan, mint a jelenleg forgalomban lévő összes többi valuta.

Tűzkeresztség

Tekintve, hogy az elmúlt néhány évtized során emberek milliárdjainak kellett átvészelniük a legváltozatosabb pénzügyi, gazdasági és politikai válságokat és összeomlásokat, vallási és etnikai konfliktusokat és forradalmakat, nem feltételezhetjük ebből kiindulva, hogy a jövőben is emberek milliárdjai számíthatnak még számos további emberi katasztrófára?

Az optimista énem persze reméli, hogy soha többet nem lesznek hasonló szörnyűségek sehol a világban, de a realista kénytelen elfogadni a tényt, hogy ilyenekre bizony újra és újra számíthatunk ezután is.

Mi több, jelenleg is ilyenek vesznek körül minket; elég csak Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország gazdasági és politikai válságát, valamint a Közel-Kelet váratlan politikai fordulatait említeni, amely utóbbiakról még csak nem is sejthetjük, hogy hosszú távon milyen következményekkel járnak majd.

A bitcoin anonimitása, decentralizáltsága és rendkívüli sokoldalúsága ideális eszközzé teszi az ilyen bizonytalan helyzetek átvészelésére. A bitcoin ugyanis pénzügyi válságoktól összeomló gazdaságokon és megdöntött kormányokon át katonai konfliktusokig mindent túlél.

Ahogy én látom a helyzetet, minél könnyebben férhetnek hozzá a bitcoinhoz a hétköznapi emberek is az idő múlásával, annál inkább borítékolható lesz, hogy szélsőséges, nehéz helyzetekben is ehhez fordulnak majd. Minél inkább kétségbeesett az ember, annál inkább hajlik kipróbálni új dolgokat. És amíg a bitcoin megbízhatóan és zökkenőmentesen működik, addig egyre többen is élnek majd vele fizetőeszközként és vészhelyzeti értékőrzőként egyaránt.

A tűzkeresztségben dől majd el tehát, hogy mit is tud a bitcoin valójában.

Ha a bitcoin újra és újra megfelel a válságok kemény vizsgáin, akkor fokozatosan bevésődik majd a széles nyilvánosság tudatába is, mint hiteles fizetőeszköz és megbízható értékőrző. Sok év, vagy akár évtized alatt a világ próba-szerencse alapon kitapasztalhatja a bitcoin használatát, megismerkedhet a tulajdonságaival és megtanulhat bízni benne – így az végül éppen olyan hitelessé válhat, mint mondjuk az arany.

A világ fennálló kormányai és szabályozó testületei eleinte talán nem örülnek majd a bitcoinnak, hiszen a decentralizált, anonim, globális valuta felett semmiféle ellenőrzést nem gyakorolhatnak. Előbb-utóbb azonban éppúgy alkalmazkodni fognak hozzá, ahogy idővel alkalmazkodnak minden máshoz is. Feltételezem, hogy elsőként a kevésbé fejlett országok fogadják majd el a bitcoint, mivel közülük már sokan hozzászokhattak a vagyonuk egy rajtuk kívülálló, általuk nem befolyásolható globális valutára – jelesül az amerikai dollárra – való alapozásához.

Ha igazam lesz, úgy az idő múlásával az időről-időre világszerte ki-kirobbanó különböző emberi katasztrófák nyomán fokozatos növekedésnek indul a bitcoin iránti kereslet, ami így kinőheti a jelenlegi piaci szegmenseit, és egyre szélesebb rétegeket hódíthat meg, míg végül teljesen le nem fedi az egész világot.

A bitcoin iránti kereslet hosszútávú számszerűsítése

Az itt következő elemzés elsődleges célja a nagyságrendek körülbelüli behatárolása, nem pedig pontos összegek megadása; ez utóbbi amúgy sem lenne lehetséges. Másodlagos cél egy olyan keret felvázolása, melynek segítségével te, az olvasó is számszerűsítheted magadnak a bitcoin iránti keresletet és a potenciális árakat a jövőre nézve.

A bitcoin iránt alapvetően kétféle kereslet támadhat: számíthat rá az ember fizetőeszközként és értékőrzőként is. Elsőként lássuk az elsőt.

A bitcoin (mint fizetőeszköz) iránti kereslet lehetséges globális maximumát egy gondolatkísérlettel becsülhetjük meg. Képzeljük el, hogy a világ minden országa úgy dönt, hogy egyszerre, szervezetten, kollektíven lecserélik minden addig használt fizetőeszközüket bitcoinra – hasonlóan ahhoz, ahogyan az Európai Monetáris Unió első tagországai cserélték le a saját pénzüket (német márkát, francia frankot, olasz lírát, stb.) euróra 1998 december 31-én. A valóságban persze soha nem kerül majd sor egy ilyen teljeskörű átállásra, de most maradjunk meg mégis egy kicsit ennél a gondolatnál.

Egy ilyen átállás keretében tehát bitcoinra kell cserélni a világban forgalomban lévő valamennyi készpénzt, a pénztárcákban és a pénztárgépekben tároltaktól a matracok alatt és a páncélszekrényekben őrzöttekig – tehát a világ mindennapi működéséhez szükséges “zsebpénz” teljes összességét. A világ monetáris alapjának fennmaradó összetevői (úgy mint bankbetétek, pénzalapok, stb.), melyek nagyjából és egészében csak számviteli tételekként léteznek, továbbra is megmaradnak, csak eztán már bitcoinban jegyzik őket tovább (pontosan ugyanez történt az euróra való átálláskor is). (Szerkesztői megjegyzés: a téma bővebb kifejtése itt olvasható.)

Ezt a teljes átállást követően a bitcoin igen közel kerülne ahhoz, hogy a bolygónk egyedüli és kizárólagos fizetőeszközévé váljon. Mivel ez esetben mindenki bitcoint használna, az iránta támasztott kereslet elérné a maximumát. Amiből pedig az következik, hogy a bármely adott pillanatban forgalomban lévő valamennyi valuta összesített készpénzmennyisége (illetve pontosabban az ezeken megvásárolható áruk és szolgáltatások összessége) alkotja a bitcoin (mint fizetőeszköz) iránti globális kereslet lehetséges maximumát.

Mennyi készpénz van forgalomban a világban? Az amerikai Szövetségi Tartalék Rendszerének tanúsága szerint 2011 május 2-án az éppen forgalomban lévő amerikai dollárok összesített értéke 955 milliárd dollárra rúgott. Az Európai Központi Bank adatai szerint 2011 márciusának végén az éppen forgalomban lévő eurók összesített értéke 846 milliárd eurót tett ki (824 milliárdot nagy, és 22 milliárdot kis címletekben), ami jelenlegi (2011 május végi) váltószámok szerint mintegy 1,2 ezermilliárd dollárt ér. A forgalomban lévő összes eurók és amerikai dollárok összesített piaci értéke tehát ezen számok szerint mintegy 2,2 ezermilliárd dollárban állapítható meg.

Mivel pedig az amerikai dolláron és az eurón alapuló gazdaságok névlegesen és megközelítőleg a felét adják a világ éves gazdasági teljesítményének, feltételezhetjük, hogy a világ összes többi forgalomban lévő valutájának összesített értéke az szintén 2,2 ezermilliárd dollárt tesz ki az ugyanekkori váltószámok mellett. (Ez a szám valójában lehet alacsonyabb is, amennyiben az amerikai dollárt és az eurót szélesebb körben használják “kemény” valutaként, de lehet magasabb is, mivel “a többiek” pénzrendszerei jobbára még csak kevésbé fejlettek, így jóval nagyobb mértékben is hagyatkozhatnak készpénzre, mint banki átutalásra. Első megközelítésként azonban, az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a két érték nagyjából azonos.)

Így tehát a világ összes valutájának forgalomban lévő teljes készpénzkészlete összesen mintegy 4,4 ezermilliárd dollárt tesz ki. Felfoghatod ezt úgy, mint a világ napi működéséhez szükséges zsebpénzmennyiséget. Mivel pedig a világ népességét jelenleg közel 6,8 milliárdra becsülik, így megközelítőleg 650 dollár jut minden élő emberre. Ez a fejenkénti leosztás már csak azért is tűnik ésszerűnek, mert nem csak az egyes emberek, hanem a különböző szervezetek teljes készpénzkészletét is magában foglalja.

Ha tehát az emberek egy elég nagy csoportja tenné meg fő fizetőeszközének a bitcoint, úgy mintegy 650$-nak megfelelő értékű bitcoin “zsebpénzre” lesz szüksége mindegyiküknek. (Egyes csoportok esetében ez az érték jóval magasabb, másoknál pedig jóval alacsonyabb is lehet, de ez a szórás szükség esetén könnyen korrigálható.) Az egyszerűség kedvéért felfoghatod ezt az értéket úgy, mint a bitcoint fő fizetőeszközének átvevő emberek fejenkénti átlagos bitcoin-igényét.

A bitcoin (mint értékőrző) iránti keresletet már jóval nehezebb számszerűsíteni, mivel erre a célra igen sokféle ingó és ingatlan eszközt használnak, készpénztől és bankbetétektől kormánykötvényeken és részvényeken át ingatlanokig, műalkotásokig, ékszerekig és nemesfémekig. Azt pedig jelenlegi ismereteim szerint még csak közelítő pontossággal sem lehet megbecsülni, hogy ezek közül melyikeket és milyen mértékben helyettesíthetné valaha is a bitcoin. (Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy ezeket a számokat már felfogni is alig lehet. A McKinsey & Co. becslése szerint 2008 végén a világnak csak a pénzügyi aktívái megközelítőleg 178 ezermilliárd dollárt értek, vagyis közel 40-szeresét a forgalomban lévő összes készpénznek.)

A bitcoinnal, mint értékőrzővel talán még az aranyat hasonlíthatnánk össze a leginkább, amit amúgyis régóta használnak erre a célra. A bolygón hozzáférhető – kibányászható – aranymennyiség véges, az arany névtelenül is birtokolható, egyetlen központi hatóság sem gyakorol fölötte ellenőrzést, nem fizet kamatot és nagyjából senki nem használja manapság fizetőeszközként.

Az egyszerűség kedvéért becsüljük fel most csak azt, hogy mekkora kereslet támadhat a bitcoin (mint értékőrző) iránt, ha a világ valaha is olyan mértékben használná azt erre a célra, mint ma az aranyat. Ez esetben ez a kereslet hozzáadódna a bitcoin (mint fizetőeszköz) iránti esetleges kereslethez.

A World Gold Council adatai szerint a civilizáció kezdete óta összesen 165.000 tonna aranyat bányászott ki az emberiség, amely mennyiség mindmáig teljes egészében rendelkezésre áll. Troy unciánként 1.525$-ral számolva ez megközelítőleg 8,1 ezermilliárd dollárt ér. A World Gold Council becslése szerint ennek több, mint egyharmadát befektetők és központi bankok birtokolják befektetésként, megközelítőleg 2,7 ezermilliárd dollár értékben, amit ha elosztunk a világ népességével, úgy mintegy 400 dollárra jön ki fejenként. Nagyjából ennyi aranyat birtokol tehát a világ értékőrzési céllal.

Ha tehát az emberek egy elég nagy csoportja tenné meg fő értékőrző eszközének a bitcoint az arany jelenlegi, azonos célú felhasználásával azonos mértékben, úgy mintegy 400$-nak megfelelő értékű bitcoinra lesz szüksége mindegyiküknek. (Egyes csoportok esetében ez az érték jóval magasabb, másoknál pedig jóval alacsonyabb is lehet, de ez a szórás szükség esetén könnyen korrigálható.) Az egyszerűség kedvéért felfoghatod ezt az értéket úgy, mint a bitcoint fő értékőrző eszközének átvevő emberek fejenkénti átlagos bitcoin-igényét (az arany jelenlegi azonos célú használatával azonos mértékkel számolva).

A bitcoin iránti globális kereslet tehát átlagosan 650$-t ér minden olyan ember után, aki fizetőeszközeként, és 400$-t mindazok után, akik értékőrzőként, az arany azonos célú használatával azonos mértékben veszik át azt. Ne feledjük azonban, hogy ez a két érték először is csak durva becslés, másrészt pedig világszintű átlag, tehát az egyes emberek között igen széles lehet a szórása. Tartsuk észben továbbá azt is, hogy mindkettő az amerikai dollár jelenlegi (2011 május vége) értékével számol, tehát idővel, annak az inflációjával párhuzamosan növekedni fognak.

A bitcoin ára az elterjedésétől függ

Mivel a rendelkezésre álló bitcoin-mennyiség maximuma 21 millióban lett meghatározva, ezért az ára egy idő után szükségszerűen az iránta támasztott kereslettől – az elterjedtségétől – válik függővé: minél többen akarnak bitcoint venni világszerte, annál többe fog kerülni. A fent kiszámított fejenkénti átlagértékekből kiindulva azt is megbecsülhetjük, hogy adott elterjedtségi ráta mellett körülbelül mennyibe kerülhet egy bitcoin.

Tegyük fel például, hogy az elkövetkező 10 év során világszerte összesen 100 millió ember teszi meg fő értékőrző eszközének a bitcoint (az arany jelenlegi azonos célú használatával azonos mértékben), viszont egyáltalán senki nem teszi meg fő fizetőeszközének, az amerikai dollár inflációjának mértéke pedig mindvégig 3% marad. 2021-re így mind a 100 millió embernek átlagosan 400$ x 1,03^10, avagy megközelítőleg 540$ értékű bitcoinra lesz szüksége. Megszorozva ezt az értéket a 100 millióval megállapíthatjuk, hogy 2021-ben összesen mintegy 54 milliárd dollár értékű bitcoinra van kereslet. Ha ezt elosztjuk az akkor rendelkezésre álló összes bitcoinok számával (mintegy 18,3 millió), úgy egy bitcoin árát 2.950$-ban állapíthatjuk meg, egy milli-bitcoinét (egyezred bitcoin) pedig 2,95$-ban.

Optimistább (és eléggé valószínűtlen) verzióként feltételezhetjük azt is, hogy az elkövetkező 20 év során egymilliárd ember teszi meg fő fizetőeszközének és és fő értékőrzőjének (az arany jelenlegi azonos célú használatával azonos mértékben) a bitcoint, az amerikai dollár inflációjának mértéke pedig mindvégig 3% marad. Ez esetben 2031-re mind az egymilliárd embernek átlagosan (650$+400$) x 1,03^10, avagy megközelítőleg 1.900$ értékű bitcoinra lesz szüksége. Megszorozva ezt az értéket az egymilliárddal megállapíthatjuk, hogy 2031-ben összesen mintegy 1,9 ezermilliárd dollár értékű bitcoinra van kereslet. Ha elosztjuk ezt az akkor rendelkezésre álló összes bitcoinok számával (21 millió), úgy egy bitcoin árát 90.000$-nál is magasabban állapíthatjuk meg, egy micro-bitcoinét (egymilliomod bitcoin) pedig 0,09$-ban – tehát pár amerikai dollárcentben.

E számítás alapján tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy ha a bitcoin valaha is elterjed szélesebb körben, úgy legalább néhány nagyságrenddel nő majd az ára. A konkrét értékek persze igen nagy mértékben változhatnak a kiinduló premisszák függvényében, így javaslom, hogy számolgass te is magadban különböző értékekkel, és vond le az eredményeidből a saját következtetéseidet.

* * *

Függelék

Ugyanezen logika mentén megtippelhetjük a bitcoin elterjedtségének mértékét is bármely adott pillanatban. Amikor például ezt írom (2011 május vége), alig több, mint 6,3 millió bitcoin van forgalomban (jelenleg majdnem 6,7 millió), és mindegyik mintegy 9$-t (jelenleg átlagosan 17$-t) ér, ami összesen megközelítőleg 57 millió dolláros (jelenleg 113 millió dolláros) piaci tőkésítést jelent. (A jelenleg forgalomban lévő bitcoinok mennyiségét, aktuális árát és még sokkal több adatot a BitcoinWatch-on követheted nyomon.)

A jelenleg forgalomban lévő bitcoinok gazdái a jelek szerint egyelőre leginkább csak készleteket halmoznak fel és spekulálnak értékőrzőként használják a bitcoint, nem pedig fizetőeszközként, és vélhetőleg többet birtokolnak belőle fejenként a fent becsült 400$-os értéknek megfelelő átlagnál, mivel járatosabbak a technika világában, és ebből következően vagyonosabbak is, mint az átlagember.

A fejlett országokban a névleges fejenkénti gazdasági teljesítmény durván 3-5x magasabb a világ átlagánál, ezért mondjuk azt, hogy a bitcoinra elsőként lecsapók a 400$-os átlag négyszeresét, azaz 1.600$-nak megfelelő értékű bitcoint birtokolnak fejenként. A jelenlegi 57 millió dolláros piaci tőkésítést elosztva ezzel az előbbi számmal, a bitcoin jelenlegi elterjedtségét 36.000 emberben állapíthatjuk meg világszerte.

 

Forrás: WordPress

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.