Bitcoin: mi ez és miért fontos?

Valóban felveheti a versenyt egy sikeres, “titkosított pénznem” a hagyományos fizetõeszközökkel?

Egészen új valutaspekuláns-nemzedéket nevelhet ki a Bitcoin névre hallgató egyedi, új digitális fizetõeszköz, melynek összesített értéke jelenleg több, mint 111.000.000 dollárra (avagy több, mint 82.000.000 euróra) rúg. A Bitcoint nem egy kormány, hanem egy elmés titkosító rendszer jegyzi. Túl sok mindent egyelõre nem lehet vásárolni bitcoinnal, és a dollárral sem kelhet versenyre egyhamar ez az új valuta. De így legalább van rá idõd, hogy az itt következõ összeállítás áttanulmányozásával megérthesd, hogy pontosan mi is a Bitcoin, miért fontos és hogyan válhat sikeressé.

Honnan ered a Bitcoin? 2008-ban vázolta fel a Bitcoin alapelveit egy kriptográfiai levelezõlistán egy programozó, bizonyos Satoshi Nakamoto (ez feltehetõleg álnév). Nem sokkal késõbb, 2009 elején közreadta a felvázolt elvekre épülõ, a bitcoin-tranzakciókat kezelõ és lebonyolító szoftvert is. Ezt a szoftvert azóta nyílt forráskóddal kezeli egy önkéntes közösség, magát a közösséget pedig négy fõfejlesztõ koordinálja. E négy fõfejlesztõ egyike Jeff Garzik, a bitcoin-forgalmat nyomon követõ Bitcoin Watch alapítója. Elmondása szerint Satoshi “meglehetõsen rejtélyes figura”, akivel idõnként váltanak ugyan e-maileket, de soha nem lehetnek biztosak benne, hogy egy adott levélre válaszol-e majd vagy sem. Ezeken a maileken és a fórumos megnyilvánulásain túl senki nem tud róla semmi többet, állítja Garzik.

Hogyan mûködik a Bitcoin? Nakamoto rendszerével az ember teljes biztonságban bonyolíthatja le a tranzakcióit, közvetítõk (így például bankok, vagy épp a PayPal) nélkül. A rendszer alapját képezõ kriptográfiai technikáknak köszönhetõen a hozzánk ténylegesen megérkezõ pénz még akkor is mindig, garantáltan valódi, ha a feladója nem is feltétlenül megbízható.

Az alapok Az elsõ lépés a Bitcoin kliens letöltése, telepítése és elindítása. A kliens eztán csatlakozik a Bitcoin-felhasználók decentralizált hálózatához és generál nekünk két teljesen egyedi – egy nyilvános és egy titkos – kulcsot. Ez a két kulcs matematikai kapcsolatban áll egymással, és ezek teszik lehetõvé a bitcoin-tranzakciók lebonyolítását a többi klienssel. A titkos kulcs csak a miénk, azt a saját gépünkön rejti el a rendszer. A nyilvános kulcs egy változata pedig a saját, másoknak is megadható Bitcoin-címünk; erre a címre küldhetik mások a nekünk szánt bitcoinokat. Fontos megjegyezni, hogy bár a két kulcs összefügg egymással, még a legfejlettebb szuperszámítógépek számára is gyakorlatilag lehetetlen feladatot jelent az egyik kiszámítása a másikból, így senki sem fejtheti meg a titkos kulcsunkat a nyilvános alapján. A saját gépünkön mind a nyilvános, mind pedig a titkos kulcsunkat egy fájlban tárolja el a rendszer, amelyet így szabadon hordozhatunk a számítógépeink között. Egy Bitcoin-cím valahogy így néz ki: 15VjRaDX9zpbA8LVnbrCAFzrVzN7ixHNsC. A bitcoint is elfogadó üzletek – így például ez – egy ilyen címet adnak meg a vásárlóiknak, erre utalhatja nekik az ember a kívánt áruk ellenértékét.

Átutalás Egy utalás a következőképpen néz ki: a Bitcoin-kliensünk összekombinálja a saját titkos kulcsunkat és az elküldeni kívánt bitcoin-mennyiséget az utalást fogadó fél nyilvános kulcsával. E művelet eredményét aztán szétküldi a Bitcoin-hálózaton, hogy az utalásban nem érintett kliensek ellenőrizhessék a tranzakciót. A kliensek kétféleképpen ellenőrzik az utalásokat. Egyrészt a nyilvános és a titkos kulcsainkat összekötő matematikai összefüggés útján megvizsgálják, hogy valóban a kulcspár jogos tulajdonosa indította-e az utalást, másrészt pedig a valamennyi Bitcoin-felhasználó számítógépén eltárolt nyilvános tranzakciónapló nyomán ellenőrzik azt is, hogy az illetőnek valóban van-e annyi bitcoinja, amennyit el akar utalni. Ha egy kliens már ellenőrizte az utalást, úgy továbbítja a részleteket a többiekhez, hogy azok is ellenőrizhessék, így végül minden éppen olnine kliens igazolhatja az utalást. Egyes kliensek – az úgynevezett “bányászok” – pedig kísérletet tesznek az új tranzakciónak a nyilvános tranzakciónaplóba felvételére. Ehhez egy kriptográfiai feladványt kell megfejteniük; amelyik elsőként végzi el ezt a feladatot, az jegyzi be az utalást, és küldi szét a hálózatban a frissített naplót. Amint ez a frissített napló eljut a mi gépünkre is, amelyről az utalást indítottuk, a tranzakció sikeresen lezárul.

Biztonság A rendszer matematikája olyan, hogy bár az utalások már igen egyszerű számításokkal is ellenőrizhetőek, a tranzakciókat hamisítani és nem létező bitcoinokat elkölteni mégis gyakorlatiag lehetetlen. Mi több, teszi hozzá Garzik, a nyilvános tranzakciónapló igencsak megnehezíti a pénzmosást is, mivel pontosan nyomon követhető általa minden egyes bitcoin vándorlásának valamennyi állomása, a rendszerben való megjelenésüktől kezdve.

Hogyan szerezhetünk bitcoinokat? Bitcoinokat lehet forintért és valutáért is vásárolni, és persze eladni is. Egyesek már bitcoinban kérik a fizetést a munkájukért (például webdizájnért), mások pedig bitcoinban fizetnek különböző feladatok elvégzéséért. Mindenekelőtt azonban bitcoinokat kell generálni. Bitcoinokat úgy “bányászhatunk”, ha a Bitcoin-kliensünket a megfelelő üzemmód aktiválásával elindítjuk a nyilvános tranzakciónapló-frissítő versenyben. A közös napló legújabb “blokkját” elsőként kiszámító kliens nem kevesebb, mint 50 bitcoint nyer ezért a bravúrjáért. Legalábbis most, a rendszer első éveiben így kerülnek forgalomba újabb bitcoinok. A későbbiekben azonban ez a lehetőség megszűnik majd, és új bitcoinok helyett csupán az ellenőrzött tranzakciók értékének egy csekélyke hányadát tehetik zsebre számfejtési díjkét a sikeres bányászok. Maga a bányászat igen erőforrás-igényes feladat, így csak a kellően fejlett videókártyákkal felvértezett gépeknek van rá esélyük, hogy belátható időn belül diadalmaskodjanak a számítási versenyben.

Hol költhetjük el a bitcoinjainkat? Egyelőre csak alig néhány helyen – főként a Bitcoin-rajongók saját üzleteiben, ahol például teát, könyveket vagy épp webdizájnt (átfogó lista itt) vásárolhatunk bitcoinért. A globális piac nagy nevei közül azonban még egy sem fogadja el az új fizetőeszközt.

Ki felügyeli a Bitcoin gazdaságát? Senki. Nakamoto a rendszer alapját adó protokollban rögzítette a Bitcoin gazdaságát. A szabályai szerint a forgalomban lévő bitcoinok száma folyamatosan lassuló ütemben gyarapodik egészen addig, amíg el nem éri a 21 millióban meghatározott maximumot. Jelenleg valamivel több, mint hat és félmillió bitcoin van forgalomban. A 20 milliós küszöb átlépése 2030-ra várható. Van azonban egy kiskapu is: ha a teljes Bitcoin-hálózat számítókapacitásának több, mint a fele egyazon entitás irányítása alá kerül, akkor megváltozhatnak a szabályok. Így meggátolható például az, hogy egy bűnszövetkezet meghamisíthassa a nyilvános tranzakció-naplót és kiforgathassa így az embereket a vagyonukból. Az azonban több, mint valószínűtlen, hogy bárki is szert tehetne ekkora befolyásra a rendszerben. Garzik elmondása szerint a hálózat összesített számítókapacitása jelenleg a világ egyik legfejlettebb szuperszámítógépéével vetekszik, így Satoshi szabályait szinte bizonyosan kőbe vésettnek tekinthetjük.

Nem veszélyes a rögzített pénzmennyiség? Kétségkívül más, mint az eddig megszokottak. Russ Roberts, a George Mason University közgazdász-professzorának elmondása szerint egyetlen más pénzrendszernél sem gátolja semmi a forgalomban lévő pénzmennyiség folyamatos növelését. Ezzel szemben a bitcoin esetében vélhetőleg lassú, de biztos deflációra számíthatunk: ahogy egyre kevesebb új bitcoin kerül forgalomba, úgy válnak majd egyre értékesebbé a már meglévők. Roberts szerint a jelenlegi pénzvilágban csak azért rettegnek a deflációtól, mert mindig váratlanul jön. Ha azonban lehet rá számítani – márpedig a Bitcoin világában mindenki számíthat rá -, akkor félni sem kell tőle, mivel mindenki tudhatja előre, hogy a későbbiekben a pénze még többet is ér majd, mint most.

Nem veszélyezteti a Bitcoin a jelenlegi pénznemeket? Ez igen valószínűtlen. Roberts szerint a Bitcoin leginkább a technika és az informatika világába való, és még ha valóban sikeressé is válik, akkor is csak mérsékelt hatással lehet a jelenlegi fizetőeszközökre. Mint mondja, a verseny a valuták között is jó dolog; a Bitcoin példájából akár az amerikai Szövetségi Tartalék Rendszerének (a dollárt ellenőrző FED-nek) az illetékesei is tanulhatnak. A gazdasági válságra reagálva a központi bankok világszerte fokozták a pénzkibocsátásukat. Roberts szerint jó esetben a Bitcoin megmutathatja, hogyan válhat sikeressé egy gazdaság ilyesféle mesterséges beavatkozások nélkül is.

Forrás: Technologyreview

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.