Vihar utáni csend

Szerző: Vitalik Buterin

A Bitcoin gazdaságát a közelmúltban megrengető technikai és pénzügyi kavarodások elültével most leginkább az az egy kérdés foglalkoztat mindenkit, hogy “és most mi lesz?” A Bitcoin rendszerébe csak nemrég belépők nagy többsége is figyelemmel kísérhete az árfolyam hullámvasút-jellegű alakulását: 9$ -> 30$ -> 11$ – most pedig valahol 14$ és 17$ között látszik stabilizálódni az érték. Újabb zavarok nem voltak, és úgy általában hírek se nagyon azóta, hogy az MtGox újraindult, és az árak újra normalizálódtak. Már-már szürreálisnak mondható unalom állt be: június elején még mindenki azt hitte, hogy idén nyáron a Bitcoin vagy meghódítja a világot, vagy végleg feledésbe merül – most azonban úgy tűnik, hogy a valóság pontosan e két véglet közé lőtte be magát, és felesleges volt a nagy izgalom. A bitcoin-piacok fórumait pedig úgy elárasztották a szerencse- és a piramisjátékok, hogy már egy dedikált alfórumot kellett nyitni nekik. És bár a bitcoin útján való gyors meggazdagodásról szőtt álmok láthatólag igencsak megfakultak (ha nem is enyésztek el végleg), a Bitcoin közössége továbbra is él és virul.

Először is vessünk egy pillantást a számokra, ahogyan tettük azt ebben a korábbi elemzésemben is.

Érdemes áttanulmányozni a Google Trends adatait is. Mindebből pedig a következő következtetéseket vonhatjuk le:

1. Továbbra is fennáll a korábbi elemzéseimben kimutatott összefüggés a Bitcoin-témájú Google-keresések száma és a bitcoin ára között.

2. Bár a Bitcoinnal kapcsolatos hírek száma a nulla közelébe esett vissza, a fórumaktivitás csak egészen elhanyagolható mértékben csökkent (eltekintve itt most a június 20-ai csúcstól, amit az MtGox-dráma váltott ki). Megmaradtak azok az új felhasználók is, akik még az előző hónapban léptek be a Bitcoin rendszerébe – ami pedig szintén alátámasztja azt a nézetet, miszerint a bitcoin árát nem a nagy, intézményesült spekulánsok tevékenysége határozza meg, hanem a nagy tömegek hamisítatlan érdeklődése a bitcoin, mint pénz (és nem csak mint spekulatív befektetés) iránt.

3. A Bitcoin-keresések száma nagyon szorosan összefügg az új Bitcoin-fórumozók számával (a terjedés ütemével) – attól azonban láthatólag teljesen független, hogy a média épp pozitívan (mint a június eleji fellendülésnél) vagy negatívan (június második fele, MtGox-dráma) számol be róla. Ez pedig azt a klasszikus megállapítást látszik alátámasztani, miszerint legalábbis rövid távon “minden publicitás jó”.

Másodsorban érdemes szemügyre venni a bitcoin árát is. A június közepén tapasztalt óriási számokhoz képest (a legforgalmasabb napon összesen nem kevesebb, mint 220.000 BTC cserélt gazdát a felhasználók között) visszaesett ugyan a forgalom, viszont az előző stabil időszak számainál még így is jóval magasabban, mintegy 30.000 BTC-os napi átlagon stabilizálódott. A piaci mélység is közel megduplázódott a krach előtti állapotokhoz képest, szintén megerősítve a fenti megfigyelést. A BTC-forgalom mértéke elvben független lehet az aktív bitcoin-kereskedők számától, mivel a hozzáférhető és felhasználható BTC-ok száma (ami jelenleg összesen mintegy 6 millió BTC-ra rúg) lényegében változatlan (pontosabban csak egészen elhanyagolható mértékben nőtt), akárhány ember között is oszlik el, így a forgalomnövekedés tényéből logikusan csak azt az egy következtetést vonhatjuk le, hogy a ténylegesen és aktívan használt, szó szerint forgalomban lévő bitcoinok száma minimum megkétszereződött. A júniusi felfordulás nyomán tehát sokan túladtak a bitcoinjaikon, jelentős mértékben gyengítve így az első bitcoinosok arisztokráciáját.

Érdemes elemezni a helyzet pszichológiáját is. Az áprilistól júniusig tartó deflációs időszakban sokan őrizgették kitartóan a bitcoinjaikat, mivel okkal hihették, hogy egy hónap múlva akár meg is tízszereződhet az értékük. Ezen a ponton azonban felmerül az a kérdés is, hogy ha ennyire biztosak voltak a felértékelődésben, akkor miért nem fektették bitcoinba a megtakarításaik egy jelentős hányadát is?

Az erre a kérdésre adható válasz két részből áll. Először is ott van a kockázati tényező: az ember sokkal inkább törekszik a veszteségek elkerülésére, mint a nyereségre. Márpedig minél több pénzt fektet BTC-ba, annál többet is veszíthet – míg ha kevesebbet, akkor annál kevésbé profitálhat egy jelentősebb felértékelődésből (ami szintén egyfajta “veszteség” lenne). Másodsorban az is problémát jelent, hogy a hagyományos pénz bitcoinra váltásának folyamata egyelőre elég lassú és nehézkes: három napot vesz igénybe, ennyi idő alatt pedig akár teljesen meg is változhat a piaci helyzet. És bár a már útnak indított pénzt nem befolyásolják az ez idő alatt bekövetkező áringadozások, három nap akkor is nagyon hosszú idő. A kockázat azonban aszimmetrikus: mert bár a hagyományos pénz BTC-ra váltása sokáig tart, BTC-t szinte azonnal át lehet váltani hagyományos pénzre.

A jelenlegi, többszintű gazdasági környezetben az emberek kevésbé ragaszkodnak a bitcoinjaikhoz, így gyakrabban is teszik pénzzé azokat – de nem azért, mert egy esetleges eséstől félnek, hanem egyszerűen azért, hogy learathassák a befektetéseik gyümölcseit. Innentől azonban már két csoportot különböztethetünk meg: először is ott vannak a korai befektetők, akik úgy vélik, hogy a 17$-os plafon kiváló alkalmat kínál az április előtti árakhoz viszonyítva akár 2.000%-ot is meghaladó nyereség learatásához. Ezzel szemben a második csoport, a csak nemrég csatlakozott Bitcoinosok tábora, akik már 10, vagy akár 18$ fölötti árakon jutottak hozzá a bitcoinjaikhoz, egyes esetekben akár 40%-os veszteséget is elkönyvelhetnének, ha most adnák el a bitcoinjaikat. A 2.000%-os nyereség kellemesen bizsegető érzésének sokan nem tudnak ellenállni, így hagyományos pénzzé is teszik a bitcoinjaikat, míg a 40%-os veszteség fájdalmának elkerülése inkább a bitcoinok megőrzésére ösztönöz. A bitcoinjaikat megőrzők pedig vagy hosszú távra terveznek, vagy pedig tényleges szolgáltatásokra és termékekre költik a BTC-jaikat. Ha azonban ezeket hagyományos pénzen is megvehetik, akkor ugyanott tartanának, mintha egyszerűen hagyományos pénzzé tették volna a bitcoinjaikat, ezért őket leginkább olyan ajánlatokkal lehet elérni, amelyek csak BTC-ért hozzáférhetőek (ilyen például az eredeti Bitcoin pride póló. Ezt az elgondolást a hagyományos pénzzel nem játszható fórumos Bitcoin-szerencsejátékok sikere is alátámasztja. Ebből a jelenségből tehát akkor húzhatják a legnagyobb hasznot a bitcoinos árusok és szolgáltatók, ha nem a hagyományos fizikai és online üzletekkel próbálnak versenyezni, hanem inkább saját, egyedi termékeket és márkákat teremtenek, és azokat kizárólag bitcoinért árusítják. Ahogy arra már korábban is rámutattam, a bitcoin vonzereje a közvetlenségben és a személyes jellegben rejlik.

A bitcoin-piac jelenlegi viszonylagos kiegyenlítettsége két okból is jó: egyrészt a stabilitás semlegesíti a BTC-eladás szubjektív biztonságérzetét a BTC-vásárláshoz képest; a kínálat tehát csökken, míg a kereslet nő, ez pedig felhajtja az árakat. Másrészt csökken a bitcoinok érzékelhető spekulatív értéke is, míg a fizetőeszköz-értékük nő, vagyis az emberek hajlamosabbak lesznek ténylegesen elkölteni azokat különböző termékekre és szolgáltatásokra. Negatív hozadékként csak azt említhetjük, hogy a korai befektetők most elérkezettnek láthatják az időt az eladásra, így nem kizárt, hogy egy ideig tapasztalhatunk majd némi ingadozást az egymással viaskodó felfelé és lefelé ható erők nyomán.

Mindent egybevetve tehát a jelenlegi stabilitás állapota mindaddig tökéletes környezetet biztosít a Bitcoin gazdaságának fejlődéséhez és gyarapodásához, amíg többé-kevésbé változatlanul fennmarad. Jó eséllyel nőhet a kereslet a szépen szaporodó bitcoinos boltok termékei iránt is. Ezzel szemben azonban bitcoinban fizető munkát egyre nehezebb találni, így pillanatnyilag csak úgy van lehetősége az embernek hosszú távú bitcoin-használatra, ha hagyományos pénzen vesz egy nagyobb mennyiséget, amit aztán csak apránként költ el. És bár így a Bitcoin a PayPallel és társaival is egyre jobban versenyezhet, a sikerhez még az is kell, hogy a bitcoin valóban stabil értékforrásnak bizonyuljon – és erre most végre meg is van minden esélye. Ha stabil marad az ára, a fogyasztók is egyre jobban elkezdik használni, és az árusok is úgy bővítik a kínálatukat, hogy azzal egyedi értéket adjanak a Bitcoinnak, úgy a rendszer végre valóban elérheti az eredetileg is eléje tűzött célt, és aktív fizetőeszközzé válhat.

Forrás: Bitcoin Weekly

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.