Valóban megadóztathatja Németország a bitcoint?

Szerző: Greg Thomas

Nemrégiben jelentette be a német pénzügyminisztérium, hogy újragondolták a digitális pénzekkel kapcsolatos álláspontjukat, aminek az eredménye pedig az lett, hogy “könyvelési egységnek” ismerték el a bitcoint, és ennek megfelelően adót is vetettek ki rá, mint “magánpénzre”.

Ezzel elsősorban néhány “adómentességi” kiskaput igyekeznek bezárni. Kijelentik, hogy mostantól a bitcoinos vásárlásra is vonatkozik az általános forgalmi adó, valamint hogy a bitcoinos befektetések után is kell árfolyamnyereség-adót fizetni. Mindenképp bátor lépés ez a német kormány részéről – hogy igyekeznek megérteni és megfelelően szabályozni a virtuális pénzeket -, viszont egyben számos kérdést is felvet, így például azt, hogy pontosan miként is lesznek alkalmazva az új szabályok a gyakorlatban és hogy milyen hatással lesz ez az online fizetésprocesszálókra? És nem lehet ezt majd megkerülni egyszerűen azzal, hogy az érintett vállalatok szépen kiszervezik majd a fizetésprocesszálásukat az országon kívülre, ahogyan tette azt például a Google és az Amazon is?

Néhány nappal a német bejelentést megelőzően a new yorki Pénzügyi Szolgáltatások Minisztériuma 22 bitcoinos vállalat képviselőit rendelte be annak érdekében, hogy kiderítse, vajon megfelelnek-e a vonatkozó pénzügyi szabályozásoknak és előírásoknak.

Tegyük egymás mellé ezt a két eseményt, és máris kirajzolódik a nyitánya annak a nagyobb léptékű állami bitcoin-vizsgálódásnak, ami már jó ideje váratott magára. A BitPay.com adatai szerint világszerte összesen több, mint 7.500 kisvállalkozás fogad el bitcoinos fizetést – viszont ezzel együtt még mindig túl sokan asszociálnak róla inkább a web sötétebb sarkaira és az ott zajló kétes ügyletekre.

Jelenleg a legnagyobb kérdés tehát az, hogy vajon kisiklathatja vagy kooptálhatja-e a kriptopénz forradalmát a német – vagy bármelyik másik – kormány?

Jörg Platzer Németország egyik legjelesebb kriptoközgazdásza, a berlini székhelyű Crypto Currency Consulting Group alapító tagja. Tanácsadó csoportjuk célja a bitcoin-alapú gazdaság támogatása és fejlesztése. Maga Platzer a szabadpiaci virtuális pénzek globális hatásait elemzi és tanulmányozza – továbbá ő a tulajdonosa a Berlin Kreuzberg negyedében található Room77 bitcoin-barát bárnak is. Állítása szerint ők kezdtek el itt a világon elsőként elfogadni bitcoinos fizetést egy ilyen valós, fizikai létesítményben.

Mi több, Platzer lelkesedése olyan méreteket öltött, hogy még vagy 40 másik létesítménytulajdonost is meggyőzött a környéken a bitcoin-elfogadás előnyeiről. Kreuzbergben így immár hamburgertől kávén és sörön át egészen bakelit-lemezekig számtalan dolgot lehet kapni Kreuzbergben bitcoinért. Természetesen maga Platzer is így vásárol és kérés esetén az alkalmazottainak is bitcoinban fizet. Ha pedig adót kell fizetnie, úgy egyszerűen visszaváltja a bitcoint euróra és fizet.

A hivatalos bejelentést követően váltottunk pár szót Platzerrel arról, hogy mit is jelenthet mindez a bitcoin hívei számára elméletben és gyakorlatban.

A német kormány tehát immár hivatalosan is elismerte a bitcoint. De mit is jelent ez pontosan?

Mindaddig egyáltalán semmit, amíg az ember csak tranzakciós eszközként használja a bitcoint. Az eddig kiadott állami közlemények még hiányosak, önellentmondásosak és zavarosak. Ez a vicces az egészben, hogy mindenkinek csak annyi jön le az egészből, hogy “Németország elfogadta a bitcoint” – de itt soha nem is volt illegális! Mindössze annyi történt most, hogy a kormány elkezdett alaposabban is utánanézni a dolognak, és próbálja kideríteni, hogyan szabályozhatná és vonhatná ellenőrzése alá a lehető leghatékonyabban.

Mi teszi, ahogy fogalmaztál, önellentmondásossá az állami közleményeket?

Mondták ugye egyszer azt, hogy immár adóköteles a bitcoin-árfolyamnyereség, amennyiben az ember bitcoinban spekulál. Mondták, hogy a részvényekhez vagy a nemesfémekhez hasonlóan fogják kezelni a bitcoint. Ez pedig annyit tesz, hogy fix, 25%-os adót kell fizetnie az embernek a nyeresége után akkor, ha egy évnél rövidebb ideig tartotta magánál a szóban forgó bitcoin-mennyiséget, mielőtt túladott volna rajta. De mégis hogyan bizonyítsam be az adóhivatalnak, hogy egy adott időpontban vagy időszakban valóban a birtokomban volt-e egy bizonyos titkos kulcs vagy sem? Ezt nem tudjuk, hogyan lehetne bebizonyítani; esélyes, hogy egyszerűen nem is lehet bebizonyítani.

Aztán mondták még azt is, hogy a bitcoinra is ki kellene terjeszteni az ÁFÁt; tehát ÁFÁt kell majd fizetni bitcoin-vásárlás után? Ez máris üti az előbbi állításukat, miszerint árfolyamnyereség-adót kellene fizetni utána. Mert ugye vagy ÁFÁt fizetsz valami után, amely esetben egy termékről vagy árucikkről beszélünk, vagy árfolyamnyereség-adót, amely esetben pedig egy spekulációs eszközről, amit már egy teljesen külön kategóriaként kezel az adóhivatal.

A bitcoin megadóztatása tehát a jelek szerint legalábbis kihívást fog jelenteni az államnak. De ha akarják, a váltókat már jóval könnyebben szabályozhatják, nem igaz?

Ez valóban nem lesz nehéz, bár még így is akadnak olyan területek, amelyekkel nem fognak tudni mit kezdeni. Elég valószínűtlen például, hogy valaha is szabályozhatnák a bitcoint úgy egészében, a politika szintjén. És még ha valami csoda folytán meg is tudnák győzni a közösséget arról, hogy márpedig igenis szükségünk van olyan hagyományos banki szolgáltatásokra, mint a tranzakciók részletes lenyomozhatósága, tiltólisták és engedélyezőlisták és minden egyébre, amit csak akar az állam, akkor csak idő kérdése lenne a következő, még titkosabb kriptopénz felbukkanása.

Amikor Gutenberg feltalálta a nyomtatást, azzal elvette a – leginkább a Bibliára összpontosító – egyháztól a könyvek előállításának monopóliumát. Az állam vagy az egyház szabályozhatta volna ugyan Gutenberg nyomdáját, de attól még semmi nem tartott volna vissza másokat attól, hogy saját nyomdát állítsanak össze és azt nyomtassanak, amit csak akarnak. Ugyanígy, ha a bitcoint a politika szintjén kezdenék átformálni valami egyre könnyebben szabályozható alakba, akkor egyszerűen átvenné a helyét egy még jobb, még titkosabb, még rugalmasabb és alkalmazkodóképesebb kriptopénz. Ezért mondom, hogy nem elég csak magáról a bitcoinról beszélni szabályozás terén, hanem a kriptopénzekről is, általánosságban.

Mindent egybevéve jó vagy rossz fejleményként értékeled-e az állam alaposabb vizsgálódását bitcoin-ügyben? Mit vetít ez előre szerinted?

Ezt egyszerűen meg kellett lépniük. A magam részéről ugyan jobban örültem volna annak, ha lett volna még egy kis plusz fejlődési ideje a bitcoin-gazdaságnak, mielőtt sor került volna erre a lépésre, hogy már nagyobb felkészültséggel és rugalmassággal nézhessen az új intézkedések elébe – de így is mindenképp érdekes új fejleményekre számíthatunk, azt hiszem – bár persze hogy pontosan mire, azt még nyilván senki nem tudja. Szerintem az illetékesek előbb-utóbb kénytelenek lesznek belátni, hogy ezt úgysem tudják teljes egészében beszabályozni. De még nagyon az elején vagyunk az egésznek, ez még csak a kezdet.

Forrás: Motherboard

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.