Új pénz, avagy az alternatívák hajnala

Szerző: Vivian Wagner

A recesszió egyik fontos tanulsága, hogy a hagyományos pénz nem váltja be mindig a hozzá fűzött reményeket. Nem csoda hát, hogy hirtelenjében jelentősen megnőtt az érdeklődés az alternatív pénzek iránt. Paul Glover, az Ithaca Hours alternatív pénz alapítója szerint “a nemzeti pénzek azért omlanak össze, mert mind a természet adósai; az emberiség modern gazdasága sokkal gyorsabban termeli ki a természet erőforrásait, mint ahogyan pótolná azokat. [Ezzel szemben a] helyi pénzek újra összekapcsolják a bolygó gazdasági rendszereit.”

20 évvel ezelőtt, amikor Paul Glover megalapította az Ithaca Hours-t, a New York-i Ithaca helyi pénzét, még egyáltalán nem állt szándékában ezzel semmiféle mozgalom beindítása. Egyszerűen csak lehetőséget akart adni a város lakosainak az egymásba és a közösségükbe való befektetésre még akkor is, ha ehhez a hagyományos dollárokból nem állt elég a rendelkezésükre.

Glover saját szavaival, “[láttam,] hogy egyáltalán nincs itt hiány képzett emberekben, akik tudnának mindenféle árukat és szolgáltatásokat kínálni, valamint üzleteket beindítani, csak épp dollárjuk nincs elég ahhoz, hogy mindezeket a helyi igényeket kielégíthessék. Végül felismertem, hogy máshogy soha nem lesz elég pénzünk, csak akkor, ha nyomtatunk magunknak.”

Közzétette hát az első 90 “úttörő kereskedő” listáját, és 10$-ban állapította meg egy Ithaca Hour értékét. Néhány éven belül a rendszer úgy felpörgött, hogy már több ezer kereskedő használja, köztük 500 üzlet, egy bank, egy kórház, egy nyilvános könyvtár, valamint számos mozi és étterem.

Nyolc év múltán Glover átadta a rendszer felügyeletét egy beszavazásos alapon összeállított igazgatótanácsnak. Mára az Ithaca Hours az USA egyik legismertebb helyi pénze, több, mint 100.000$-nyi van belőle forgalomban, Glover pedig állítja, hogy ma nagyobb az igény az ilyen rendszerekre, mint valaha.

Mint mondta, “a nemzeti pénzek azért omlanak össze, mert mind a természet adósai; az emberiség modern gazdasága sokkal gyorsabban termeli ki a természet erőforrásait, mint ahogyan pótolná azokat. [Ezzel szemben a] helyi pénzek újra összekapcsolják a bolygó gazdasági rendszereit.”

Az elektronikus megközelítés

A hagyományos pénz egy újabb alternatívája a Bitcoin, egy kísérleti jellegű P2P-pénz, amelyet még 2009-ben indított útjára egy állítólagos japán programozó, bizonyos Satoshi Nakamoto. Ezt kriptopénznek is nevezik, mivel jegybank helyett kriptográfiai algoritmusok útján üzemeltetik a rendszert és állítják elő a pénzegységeit.

Az úgynevezett “bányászat” (vagyis a rendszer üzemeltetése és az új pénzegységek kibocsátása) nyílt forráskódú szoftverek révén zajlik, a felhasználók pedig, ha bányászni épp nem akarnak, vásárolhatnak is bitcoint a váltókon, elfogadhatják azt fizetségül árukért és szolgáltatásokért vagy a hagyományos pénzátutalás helyettesítésére.

Adam Strading, a Tradehill bitcoin-váltó társalapítójának elmondása szerint “ez a világ első digitális, P2P kriptopénze.”

A rendszer előnyei között említhetőek egyebek mellett az alacsony díjak, a gyors tranzakció-lebonyolítás és az alacsony infláció. Mivel azonban ez még egy viszonylag új rendszer – amely ráadásul természeténél fogva antitézise bármiféle központi felügyeletnek -, ezért az állami törvények, szabályozások és felügyeleti szervek még nem zárkóztak fel hozzá.

Strading azonban arra is rámutat, hogy a Bitcoin “technikailag nem is minősül pénznek, mivel csak az pénz, amit az államok állítanak elő, azonban a Bitcoin esetében ilyesmiről szó sincs. A Bitcoint csak a hálózatot működtető nyílt forráskódba vetett bizalom fedezi. Úgy viselkedik ugyan, mint a pénz, és akár ki is válthatja azt, de mégsem tekinthető hagyományos pénznek.”

Jelenleg mintegy 8 millió bitcoin van forgalomban, az összesített értéküket pedig 30 millió dollár körülire becsülik. Ahogyan Strading is mondja, “bár nagyon gyorsan nőtt nagyon sokat, de még mindig relatíve kicsi és nagyon új is a piac.”

Scrip-telés

Vannak azonban kevésbé radikális alternatív pénzrendszerek is, így például a “scrip”-ek. A Great Lakes Scrip Center például egy profitorientált üzlet, amely ajándékkártyák útján segít nonprofit szervezeteket a pénzgyűjtésben.

A vállalat akciós ajándékkártyákat vesz a partnereitől – különböző kereskedőktől és forgalmazóktól -, amely kártyákat aztán különböző nonprofit szervezetek veszik meg tőlük névértéken. Az akcióból pedig a Great Lakes Scrip Center és a nonprofit szervezetek is megkapják a részüket.

Dan Springer, a Great Lakes Scrip Center elnökének elmondása szerint “A vásárlóink szinte kizárólag olyan gyermekek szülei, akik valamilyen nonprofit-szervezetben tevékenykednek; ezzel is igyekeznek támogatni a szóban forgó szervezeteket. Jelentősrészt a mi üzletmodellünk lényege is pontosan az, hogy ehhez hozzásegíthessük őket.”

Az 1994-ben alapított vállalat mintegy 600 márkával, 330 forgalmazóval és 16.000 nonprofit-szervezettel foglalkozik mind az 50 államban. A vásárlóik között éppúgy akadnak iskolák, ahogyan sportcsapatok és egyházak is.

Ahogy Springer fogalmazott, “A Scrip lényegében bevásárlókártyás pénzgyűjtés. Az akcióban résztvevőkhöz jársz és másképp fizetsz.”

Jól járnak emellett a rendszerrel maguk a kereskedők és forgalmazók is, mivel az új ügyfeleket hoz nekik, növelve így a forgalmukat.

Ahogyan arra Springer is rámutatott, “az akcióban való részvétellel egyben a forgalmukat is növelik. A legtöbben ezt egyfajta marketing-kiadásként kezelik. A legtöbb nagy játékosnak amúgy is elég jelentős a marketing-büdzséje, és nagyon jól tudják, hogy megéri a ráfordítást.”

Forrás: E-Commerce Times

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.