Ügyvédi irodák és Bitcoin

Szerző: Christopher B. Hopkins
( Joggyakorlati technológiai bizottsági elnök )

Jelen gazdasági helyzetünkben teljesen megszokott gyakorlattá vált ügyfeleink részéről a hagyományostól eltérő, alternatív struktúrák keresése a jogi számláik rendezésére. A legtöbb ügyvédi iroda ezért már elfogad hitelkártyát, használ fizetési terveket, árengedményeket, átalánydíjas megállapodásokat – sőt, még akár PayPalt is. Mivel pedig a világ bármely pontjáról jelentkezhetnek ügyfelek, nem meglepő, hogy egyre gyakrabban hozzák fel a “bitcoinban” való fizetés kérdését is.

A Bitcoin egy alternatív, elektronikus pénz, ami két évvel ezelőtt még csupán egy igen marginális koncepcióként kezdte a pályafutását – ám ami mára már a The Atlantic, a The Economist, a New York Times és az USA Today figyelmét is felhívta magára. Emlékezzünk csak vissza rá, milyen nehéz volt öt évvel ezelőtt elmagyarázni bárkinek, hogy mi is az a “Twitter”; nos, egyelőre hasonló kihívást jelent a Bitcoin körvonalázása – és hasonlóan hétköznapivá is válhat néhány éven belül, mint a Twitter.

A Twitterrel ellentétben azonban a Bitcoin megértéséhez szükséges valamennyi pénzügyi, netes biztonsági és jogi ismeret is. A dollárhoz hasonlóan a Bitcoin maga is egy pénznem, ám a dollárral ellentétben nem papíron, hanem számítógépes kód hosszú sorain alapul, amit a hálózatot alkotó számítógépek cserélgetnek egymásk özött. A rendszer megalkotójának saját megfogalmazása szerint a bitcoin egy “tisztán P2P-alapú elektronikus pénzrendszer[, mellyel] az érintett felek közvetítő pénzintézetek nélkül, közvetlenül egymás között bonyolíthatják le az online fizetéseket.” A rendszernek nincs központja; a tranzakciók ellenőrzését a hálózat csomópontjai végzik egy titkos-nyilvános kulcspárokon alapuló aláíró-rendszerrel (visszafejthetetlen hashelő algoritmusokkal). Alkotója szerint a rendszer olyannyira biztonságos, hogy a használatához egyáltalán “nincs szükség bizalomra.”

A Bitcoin nem egy bankszámla, PayPal, Facebook-kredit vagy Xbox-Pont, hanem egy teljesen önálló, decentralizált, virtuális netes pénzrendszer, ami teljesen független minden ország kormányától és saját gazdaságától. A fedezetét nem egy aranytartalék biztosítja (mint ahogyan az amerikai dollárét sem), hanem a végessége – a valaha is kibocsátható összes bitcoin előre rögzített felső határa (soha nem lehet 21 milliónál több bitcoin). Más szóval, az értéke kizárólag attól függ, hogy mennyien használják és mennyire tartják. A rendszer kritikusai szerint a dollárral vagy a jüannal szemben semmiféle pluszt nem kínál ugyan, de a bizonytalan gazdasággal rendelkező, fejlődő országok számára még érdekes lehet. Bitcoint a különböző váltókon (például az MtGoxnál) vehet az ember, melyek éppúgy mutatják a BTC-USD árfolyamot, ahogyan a hagyományos tőzsdék is a saját árfolyamaikat (2011. júliusában kb. 14$-t ért minden egyes bitcoin).

Bár a rendszer még mindig a fejlődése korai fázisaiban tart, azt már most is egyértelműen kijelenthetjük, hogy a biztonságosságára valóban nem lehet panasz. 2011. jnúiusában ideiglenesen megakasztotta ugyan a kereskedelmet egy olyan hír, miszerint valakitől ellopták a tárcáját, a tömeges eladási roham pedig padlóra küldte az árfolyamot, de ez hagyományos pénzekkel is ugyanígy megeshet (lásd pl. a személyazonosságlopásos eseteket), és az online tranzakciók még legalább lehetővé tesznek bizonyos óvintézkedéseket. Nem meglepő tehát, hogy ezt a zökkenőt is hamar kiküszöbölték, és napokon belül újraindították a piacot is, újra normalizálva az árfolyamot.

Jelenleg két probléma áll fenn a bitcoinnal kapcsolatban, jelesül a nyilvános és a jogi megítélés. A rendszer eredete meglehetősen ködös; egy semmilyen hivatalos folyóiratban ki nem adott, csak a neten keringő, álnév alatt írt “tanulmányra” épül az egész rendszer, a legfőbb bitcoin-váltó pedig, a már említett MtGox, az amerikai hatóságok hatáskörén kívül (Japánban) működik. Befektetői szemszögből ez nem éppen egy valutastabilitást garantáló, megbízható alapállás. Ugyanakkor azonban első pillantásra a netes szerencsejátékok sem tűnnek túl megbízhatónak, de mégis emberek milliói költenek rá ellenőrizetlenül dollármilliókat évről évre. A Bitcoin támogatói főleg a technikai szakemberek és a libertariánusok közül kerülnek ki – maga a rendszer pedig újabb nagy nyilvánosságot kapott a közelmúltban, amikor – a PayPal-egyenlege befagyasztását követően – a Wikileaks is elkezdett bitcoin-adományokat elfogadni. A Bitcoin-közösség adó- és kormányzati beavatkozásmentes tranzakciólebonyolítással való hangos hencegése azonban még így is hátráltathatja a széleskörű elterjedést.

Gondot jelentett továbbá az is, hogy az MtGox rendszere éppen akkor omlott össze – 2011. júniusában -, amikor a Bitcoin épp kezdett nagyobb nyilvánosságot kapni. Mi több, nagyjából ezidőtájt került képbe egy bizonyos illegális drogokat bitcoin-fizetség ellenében árusító weboldal is. Két amerikai szenátor meg is ragadta az alkalmat, hogy úgy tegyen, mintha értene a témához, és az igazságügyminisztériumhoz intézett nyílt levelükben fejezzék ki aggodalmukat a virtuális pénzen vehető illegális drogok iránt. Az illegális ügyletekkel való besározás pedig talán minden másnál jobban hátráltathatja a rendszer elterjedését. Ezzel szemben pozitív hír volt azonban az, amikor is 2011. júliusában a Citigroup eBusiness-részlegének ex-vezetője saját bitcoin-váltót nyitott Ruxum néven; ez nagyban javíthatja a Bitcoin megítélését és lényegesen megbízhatóbb befektetési eszközzé is teheti azt az ebben érdekeltek szemében.

A második problémát a Bitcoin jogállásának kérdése jelenti. Sajnos a netes újításoknak a törvény betűjével való összeegyeztetése rendszeresen okoz nehézségeket az ebben illetékesek számára, így egyelőre még az sem dőlt el, hogy a Bitcoin végső soron legálisnak vagy illegálisnak számít-e. Az Electronic Frontier Foundation hónapokon át fogadott el bitcoin-adományokat, mielőtt mégis visszakozott volna, mondván, hogy “a Bitcoin kellemetlen jogi aggályokat vet fel egyebek mellett az értékpapírokkal, adózással, fogyasztóvédelemmel és pénzmosással kapcsolatos törvények kapcsán.” A rendszer támogatói szerint a bitcoin-használat egyszerűen megengedett cserekereskedelemnek minősül mindaddig, amíg gondosan jegyzik és jelentik az egyes tranzakciókat.

A kérdés tehát adott: elfogadtok ti is bitcoint az ügyvédi irodátokban? Talán az egész csak marketing kérdése: két ügyvédi iroda már bejelentette, hogy ők a maguk részéről nagyon is szívesen fogadják a bitcoinos fizetéseket ( http://bit.ly/kb5RBU ).

Christopher B. Hopkins az Akerman Senterfitt részvényese, valamint a Palm Beach County Bar technológiai bizottságának elnöke. A maga részéről a christopher.hopkins@akerman.com címre küldött PayPal-utalásokat részesíti előnyben.

Forrás: Internet Law Commentary

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.