Tor: kinek és miért? – avagy az adatvédelemről

2012-01-08

Szerző: Amir Taaki (genjix)

Bár a Tor közvetlenül nem kapcsolódik a Bitcoinhoz, mégis szorosan összefügg egyes olyan oldalakkal, amiket időnként emlegetni szoktak a Bitcoin kapcsán, és nem feltétlenül pozitív éllel. Miért is olyan jó tehát akkor a Tor, ha egyszer láthatólag csak pedofilok, terroristák, pénzmosók és drogdílerek használják?

Nos, például azért, mert abban a pillanatban felbecsülhetetlenül értékessé válik, amint úgy döntesz, hogy mégis inkább visszavennéd azt, ami a tiéd: a jogot a saját életedhez, a magánszférádat és az adataid védelmét – amely tényezőket napjainkban egyre közönyösebben veszik semmibe, mintha azoknak már egyáltalán semmi jelentősége nem lenne.

Ennek kapcsán persze rendre kérdezgetik egyesek álmos unalommal, hogy ha egyszer te egy rendes, tisztességes, törvénytisztelő polgár vagy, akkor mégis mit akarsz rejtegetni? A magánszféra és az adatvédelem érdekében síkra szálló hangokat pedig csak veszett állatok üvöltözésének veszik, és elengedik a fülük mellett.

És mégis, ugyanezek az emberek valamilyen oknál fogva mégsem az egyszerű és kényelmes képeslapokat használják, ha postai úton akarnak továbbítani valamilyen üzenetet, hanem a jóval komplikáltabb borítékokat. És szintén ugyanők követelnek bírói végzést az ajtajukon kopogtató rendőröktől, mielőtt megengednék nekik, hogy házkutatást tartsanak náluk. Ettől talán már ők maguk is drogdílerekké válnak? Vagy csak túlságosan is paranoid összeesküvés-elmélet-hívőkké?

Milyen groteszk is lenne az, ha a képeslapok számítanának a bevett és elfogadott normának, aki pedig borítékot próbálna használni a magánszférája védelmében, azt egyrészt mindenki kinevetné, másrészt pedig gyanakvással is nézne rá, hogy ugyan mi rejtegetnivalója lehet…? A feldühödött társadalom pedig talán meg is tagadná tőle az általa oly hangosan és látványosan követelt magánszférát.

Ironikus módon azonban a netes névtelenség és személyes szféra/adatok védelmét sokaknak mégis nehéz ugyanilyen természetesnek venniük. Számukra a technológia egy távoli, homályos és érthetetlen rejtély, ami egészen más elbírálás alá esik, mint a hétköznapi, megszokott dolgok. És éppen ezért is lehet egészen másképp kezelni azt. Mivel távoli. Mivel nehezen érthetőek az azzal kapcsolatos kérdések. Mivel bízunk a vezetőinkben. Azonban az internet és a technológia korszakalkotó változásokat hoz az életünkbe. Rendkívüli veszélyeket rejt tehát magában az, ha a jog és a törvényesség oly könnyen korrumpálható őreire bízzuk a szabályozását.

Újságírás

Hogyan használják ma a Tort? Például a médiában, a névtelenség és a szólásszabadság kézenfekvő védelmező eszközeként.

A Riporterek Határok Nélkül (RWB) nemzetközi szervezet az információ és a sajtó szabadságáért küzd. Számtalan újságírót védtek meg börtöntől és kínzástól, küzdöttek a szabadságot aláásó törvények ellen és segítettek a háborús zónákban dolgozó riportereknek.

Az RWB kiemelten ajánlja a Tor használatát (59. old.) újságíróknak, forrásoknak, bloggereknek és disszidenseknek az adataik és a személyes biztonságuk védelme érdekében. A Tor a piszkosságokat leleplezők egyik leghasznosabb eszköze a nem kifejezetten átlátható kormányzatok által vezetett – és főleg a fejlődő – országokban.

A Global Voices Online informális nemzetközi blogger-hírhálózat szintén ajánlja a Tort:

A Global Voices-ben való részvétel egyik legszebb része az, hogy olyan embereknek is segíthetünk a véleményük biztonságos kifejtésében, akiket pedig igen erőteljes hatalmak próbálnak elhallgattatni. Nekem is számos olyan szerzővel volt már dolgom, akik szerettek volna ugyan írni politikai vagy személyes ügyekről a neten, de nem érezhették volna magukat biztonságban akkor, ha ezen írásaikat vissza lehetett volna követni hozzájuk. Voltak köztük emberi jogi aktivisták számos országból és segélyszervezetek munkatársai elnyomó kormányok által uralt országokból éppúgy, ahogyan vállalat- és kormánybeli leleplezők is.

Támogatják azonban a Tort kormányzati szervek is. Az USÁban székelő International Broadcasting Bureau egyebek mellett a Voice of America-t is támogatja a szólásszabadság terjesztése érdekében – műholdas adások révén még Iránban és Kubában is. Az IBB a Tor legnagyobb támogatója; 2008-ban a költségvetésük nem kevesebb, mint 86%-a származott tőlük.

Aktivizmus

A Human Rights Watch egy kutatási és képviseleti-pártfogó nem-kormányzati szervezet, amely nyilvánosan “megnevezi és megszégyeníti” a hatalmukkal visszaélő kormányokat a médián és a döntéshozókon keresztül. A “Race to the Bottom: Corporate Complicity in Chinese Internet Censorship” c. jelentésükben az emberi jogi aktivisták figyelmébe ajánlják a Tort, mint “a biztonságos kommunikáció és böngészés” eszközét. Meginterjúvolták a Tor projekt egyik fejlesztőjét, és adtak tippeket a Kínai Nagy Tűzfal áttöréséhez is.

Nélkülözhetetlen eszköze azonban a Tor a veszélyes területeken tevékenykedő, a visszaéléseket nyilvánosságra hozó aktivistáknak és leleplezőknek is. Lehet ugyan, hogy önmagában nem tiltja a törvény a dolgozók maguk közti szerveződését, de ez még nem jelenti azt, hogy akkor már biztonságban is vannak, ha így tesznek. A Tor azonban nekik is visszaadja a hangukat, megvédve és elrejtve őket az üldözőik elől.

Persze az aktivisták és a leleplezők bizonyítékai sok esetben körülményesek és ellenőrizhetetlenek, mivel ha felfednék a kilétüket, úgy máris veszélybe kerülnének. Jó példát jelentenek az ilyen esetekre az afrikai korrupció mélységeit és az ázsiai rabszolgaműhelyek borzalmait feltáró nonprofitok.

Bloggereket is fogtak már perbe és rúgtak ki a netes megnyilvánulásaikért, és a fejlett világban is egyre többen élnek vissza egyre durvábban a rágalmazási-becsületsértési törvényekkel. A Tor azonban az ilyen jellegű támadásoktól is megvéd, mivel annak köszönhetően a pereskedni szándékozó fél nem tudja megszerezni az IP-címedet és a személyazonosságodat a netszolgáltatódtól.

Tudás

Gyakran ismételgetett, naív álláspont, hogy a neten mindenféle rossz dolgok vannak, amiket blokkolni kell. A nemkívánatos oldalak blokkolásának beindításától azonban egyenes – és csúszós, meredek – út vezet a teljes és önkényes cenzúra szakadékába. Az ékek már csak olyanok, hogy ha egyszer elkezdik beverni őket valahova, akkor egyre mélyebbre és mélyebbre kerülnek.

Amint elkezdjük blokkolni a dolgokat, azzal máris két csoportra osztjuk az embereket: azokra, akik láthatják a teljes képet, és a maga teljességében értesülhetnek mindenről, és azokra, akiknek csak egy megszűrt és összetákolt változatot engednek látni a valóságból. És máris kialakult egy mesterséges társadalmi osztályrendszer ott, ahol korábban nem volt semmi ilyesmi.

Látott már valaki háborút a mainstream médiában? Mert én még nem. Csak kedves felvételeket a helyiekkel csevegő vagy épp különféle hétköznapi dolgaikban vagy feladataikban eljáró katonákról. Érdekes módon azonban a Wikileaks által kiszivárogtatott jelentések egészen más képet festenek a háborús övezetek napi borzalmairól. Az internet lehetőséget ad rá, hogy láthassuk a valóságot is a hollywoodi propagandafilmek mellett. Ha semmi mást sem ér el a Tor és más hasonló cenzúramentesítő hálózatok, mint hogy meggátolják annak az I.VH.-beli eseménynek a megismétlődését, amikor is gyerekek rohanták meg a katonaságot a háború vélt dicsőségéért, már akkor is megérte, és végtelenül nagyszerű, nemes célt szolgáltak ezáltal.

Jó a technika élvonalának peremén lenni; itt rendszeresen bukkannak fel olyan ötletek és elgondolások, amelyek aztán egész társadalmakat forgatnak fel és radikális változást hoznak a világba.

Vajon miért van az is, hogy az összes netes mém és maga az Anonymous is egyaránt az abszolút moderálatlan 4chan-on született meg? Vajon miért van az, hogy az összes többi moderált és cenzúrázott fórum nem tudott kitermelni magából egy jottányi netes kultúrát sem?

A szólásszabadság már csak egy ilyen mindent vagy semmit-dolog. Nincs olyan, hogy kicsit kevesebb szólásszabadság; ez a kifejezés már önmagában is nonszensz és értelmetlen.

Forrás: Bitcoin Media

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.