Spekulációról és felhalmozásról

2011-09-27

Spekuláció és felhalmozás – két, a Bitcoin kapcsán rendre visszatérő fogalom, és mindenkinek megvan a maga véleménye mindkettőről. Egyesek szerint ártalmasak, mások szerint nem – megint mások szerint pedig kifejezetten hasznosak.

Felhalmozás

1. meglátás: Felhalmozás egyenlő megtakarítás. Miért is rossz az, ha az embernek van megtakarítása? Minél többet tudunk megtakarítani, annál jobb. A racionális fogyasztói magatartás lényege egyébként is az, hogy csak azt vesszük meg, amire valóban szükségünk van. Ha pedig kockázatosnak ítéled a bitcoint, akkor vegyél belőle csak kevesebbet, és ha úgy érzed, hogy már túl sokat gyűjtöttél össze, hát adj el belőle. Támogasd a bitcoint (is) elfogadó kereskedőket, amikor csak tudod.

2. meglátás: A felhalmozás csak értékesebbé teszi a bitcoinokat, nyereségesebbé téve így a bányászatot is. A nyereségesebb bányászat újabb bányászokat vonz, az újabb bányászok pedig fokozzák a rendszer hash-kapacitását, ezáltal pedig egyben annak a biztonságosságát is.

Mi több, a felhalmozás nyereségessé teszi a bitcoinok magunknál tartását is, ösztönözve így az embereket a bitcoin kereskedelmi elfogadására, mivel így egyre kevésbé kell tartaniuk azok menet közbeni értékcsökkenésétől. A bitcoin-használattal elkerülhetetlenül együtt jár az is, hogy időről időre hosszabb ideig kell magunknál tartanunk azokat, ez idő alatt pedig valóban csökkenhet is az értékük – ám a felhalmozás csökkenti ezt a kockázatot. Az árfolyamingadozás leginkább csak az áruk és szolgáltatások bitcoinban való árazását nehezíti meg.

A közkeletű elképzeléssel ellentétben az azonban erősen valószínűtlen, hogy ez bármiféle hatással is lenne a kereskedelem általános volumenére és az emberek bitcoinban való fizetési hajlandóságára.

Megtévesztő az az érvelés, miszerint az értéknövekedés arra sarkallná az embereket, hogy csak őrizgessék a bitcoinjaikat, de ne költsenek belőlük. Az tény ugyan, hogy ebből következően az emberek valóban jobban ragaszkodnak majd a bitcoinjaikhoz, viszont szintén ebből következően minden eddiginél jobban törekednek majd arra is, hogy meggyőzzenek másokat arról, hogy adják nekik a bitcoinjaikat, fokozottan ösztönözve így a kereskedelmet. Így ez a két hatás végső soron kiegyenlítődik.

Ha tehát a bitcoin az idő múlásával – infláció hiányában – nem veszít az értékéből, úgy bármely kereskedő szívesebben fogadja majd a bitcoinjaimat, mint a dollárjaimat, így egyre inkább az előbbire helyezi majd át a hangsúlyt az utóbbiról – kiegyenlítve így azt a hatást, amit én generálok azzal, hogy inkább a dollárjaimtól szeretnék szabadulni, semmint a bitcoinjaimtól. De fogalmazhatunk úgy is, hogy bárhogy is alakulnak majd a jelenlegi és a jövőbeli kilátások, mindig lesz valamiféle közmegyezéses ekvivalencia – váltási arány – a bitcoin és a dollár között, így az, hogy bármely adott esetben épp x bitcoinnal vagy y dollárral fizetek-e (az éppen aktuális váltási aránynak megfelelően), csak attól fog függeni, hogy az adott tranzakcióhoz a bitcoin vagy a dollár tulajdonságait találom-e hasznosabbnak.

Következik ebből továbbá az is, hogy a felhalmozás már csak azért sem befolyásolja negatívan a kereskedelem volumenét, mert az kizárólag az emberek bitcoin-használatának függvénye. Így ha a bitcoinok értéke a kétszeresére nő, akkor egyszerűen csak feleannyit használnak majd belőlük a tranzakciók lebonyolítására – viszont az összesen gazdát cserélő érték (a volumen) változatlan marad.

Nem hiszem azt sem, hogy bárki is lemaradna bármiről. Bárki, aki szeretne bitcoinhoz jutni, szerezhet magának. Soha nem lesz olyan helyzet, amikor bárkinek is azzal kellene szembesülnie, hogy szeretne ugyan bitcoint venni, de nem tud, mert a teljes kibocsátott készleten csak ülnek a tulajdonosaik, és senki nem ad el egyet sem. Elvégre minél többen vesznek BTC-t, annál magasabbra ível az árfolyam, és annál kevesebbre is lesz szükség belőlük. A bitcoinok lényegében a végtelenségig oszthatóak.

A legtöbben egyszerűen azért tartják rossz dolognak a felhalmozást, mert empirikus tanulmányok is megerősítették, hogy a hagyományos pénzek esetében valóban az. A bitcoin azonban nem hagyományos pénz, más mechanizmusok szerint működik, így nem is alkalmazható rá ugyanaz a logika – főleg addig nem, amíg csak egy kisebbség használja. Mennyi értelme lenne például a dollárnak akkor, ha már egy cent is olyan értékes lenne, hogy egy autót lehetne venni érte?

3. meglátás: Önmagában a felhalmozás nem jelent gondot, csak a felhalmozott bitcoinok hirtelen, nagy mennyiségű eladása. […]

Mivel a bitcoin a végtelenségig osztható (szükség esetén), így a gazdasága szempontjából még az sem jelentene gondot, ha mindenkinek csak egyetlen egy bitcoinja lenne. Így nem gond az sem, hogy a Bitcoin rendszerét eleve úgy tervezték, hogy a bitcoinok csak véges mennyiségben álljanak rendelkezésre – és hogy senki ne manipulálhassa a gazdaságot és az árfolyamot.

Eddig tehát rendben is van minden. Ha azonban az idők során sikeresen felhalmoztál például 100.000 bitcoint, úgy – amennyiben a Bitcoin valóban nagyon befut, olyannyira, hogy gyakorlatilag az egész internet azt használja, akkor már egyetlen árva bitcoin is érhet akár 10.000$-t is. Ebben az esetben összesen egymilliárd dollárnak megfelelő bitcoin-vagyon fellett rendelkeznél, ami nem csekély összeg. Nem is csoda tehát az sem, hogy ha ezt az összeget egyszerre, teljes egészében költenéd el, azzal komolyan megbonthatnád a gazdaság és az árfolyam egyensúlyát is.

Ez a lehetőség tehát nagyjából az egyetlen hátránya a felhalmozásnak – a bitcoin árfolyamának hirtelen megbolygatása. Minél nagyobb összegen adnál túl ilyen drasztikus hirtelenséggel, annál nagyobb kárt okoznál vele. Vesd ezt össze például azzal a lehetőséggel, ha néhány gazdag ország máról holnapra úgy döntene, hogy a maguk részéről végeztek a dollárral és maradéktalanul eladnák az abból felhalmozott készleteiket; a dollár árfolyama megzuhanna, felpörögne az infláció és jó eséllyel bedőlne legalább egy-két ország gazdasága is.

Ezzel szemben ha gyakorolsz némi önmérsékletet, és csak apránként adsz túl a vagyonodon, úgy a piac máris tud alkalmazkodni a költekezésedhez, és egyáltalán nem vagy csak alig okoznál valamennyi kárt is. Még akár jót is tehetnél vele a gazdaságnak, másokat is ösztönözve a pénz forgatására; valószínűbb azonban, hogy ezzel csak kiegyenlítenéd azt az időszakot, amíg magadnál tartottad a bitcoinjaidat. Ami azt illeti, jelenleg is hasonló a helyzet: sok bányász is inkább felhalmozza a kibányászott bitcoinjait, semhogy túladna rajtuk, mivel túl alacsonynak találják a jelenlegi árfolyamot.

Spekuláció

Elméletileg, ideális körülmények között a spekuláció épphogy csökkentené az árfolyamkockázatot – de csak akkor, ha a gazdaság minden szereplője racionálisan viselkedik és egyformán jól informált.

Jelenleg azonban nem igazán tájékozódhat senki kellő alapossággal a bitcoin árfolyamának várható jövőbeli alakulásáról; a bitcoin iránti kereslet a jövőben éppúgy lehet abszolút nulla (amennyiben elavulttá teszi egy újabb, jobb rendszer, vagy egyszerűen csak nem sikerül elterjednie), mint ahogyan óriási is (amennyiben széles körben népszerűvé és keresetté válik).

Ez pedig azt eredményezi, hogy egymás után fújódnak fel és pukkannak ki a spekulációs lufik. Az árfolyam felível mondjuk egy napra, majd amint kipukkan a lufi, máris beindulnak a pánikeladások. Eltúlzottá válik tehát mind az értéknövekedés, mind pedig a csökkenés. Mi több, minden dörzsölt fickóra, aki sikeresen fölöz le valamennyi hasznot az ingadozásból, jut legalább egy másik, naív balek, aki pedig veszít rajta valamennyit. Ez azonban jó eséllyel csak a spekulációtól veszi el az utóbbiak kedvét.

Ez azonban – az árfolyamingadozás – a Bitcoin elterjedését is jelentősen megnehezíti. Nehéz állandó árakkal dolgozni akkor, ha egy nap alatt is rengeteget változhat az árfolyam – a kereskedők pedig akkor is kénytelenek lennének felhalmozni a bitcoinjaikat, ha ez eredetileg nem állt szándékukban, pusztán azért, hogy ne veszítsenek az eladásukon. (Eladni pedig mindaddig kénytelenek lesznek, amíg a szállítóik és az alkalmazottaik is dollárban kérik a fizetésüket.)

2011. augusztus 25-én például egy nap alatt 9$-ra esett vissza a bitcoin értéke 11$-ról, majd jó egy hónapig 7$ alatt maradt. Mit tehetett ez idő alatt egy olyan kereskedő, aki eleinte 10,50$ dollár értékben számította be a fizetségül kapott bitcoinokat – majd másnap arra ébredt, hogy azok már csak 9$-t érnek? Csak várt és várt, remélve, hogy majd újra felível az árfolyam?

Forrás: Bitcoin Stack Exchange, Bitcoin Stack Exchange

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.