“Saját Bitcoint” fontolgatnak az Occupy-osok is

Nos, úgy tűnik, lassan felébredünk végre ebből a rémálomból, és elkezdjük megszervezni magunkat. Formalizáljuk hát a dolgokat, és hivatalosan is alapítsuk meg A Föld Népeinek Közgyűlését. Hozzuk létre az első valóban és igazán Demokratikus – nagy D-vel – technokráciát. Mindannyian jól tudjuk és tekintélyes tapasztalatunk is van benne, hogy hogyan kell “Like” gombokra klikkelgetni, szavazni és kérdésekre válaszolni a Facebookon. Igen könnyen meg lehet oldani a szavazatok nyomon követését és annak bebiztosítását is, hogy mindenki csak egyszer szavazhasson, de a kormányaink valamiért mégsem tudnak – vagy akarnak – egy ilyen rendszert kiépíteni.

Mindenkit szívesen látunk sorainkban, nem zárunk ki senkit. A Föld Népeinek Közgyűlésének tagjaként havi javadalmazást kapsz a Közgyűlés hivatalos pénzében. Ez lesz a téged megillető “méltányos díjazás” – aminek azonban éppúgy meglesz az ára, ahogyan minden másnak is a világon.

Az első gondolatom az volt, hogy használhatnánk magát a Bitcoint úgy, ahogy van, de aztán belebotlottam pár olyan problémába, amit meg kell oldanunk – és amit szerencsére meg is tudunk oldani. Ezért javaslom, hogy hozzuk létre a saját pénzünket a Bitcoin alapján és ahhoz kapcsolva. A Bitcoin ugyanis amellett, hogy pénzként működik, részletes nyilvántartást is vezet a benne lebonyolított tranzakciókról, amelyben minden egyes bitcoin útja végigkövethető a címe alapján állomásról államásra, a kibocsátása óta.

Annak érdekében, hogy valóban biztonságossá és bármely esetleges támadó által legyűrhetetlenné tegyék a Bitcoint, az indulását követően a rendszer egy ideig zártan működött, folyamatosan bővítve egyre hosszabbra és hosszabbra ezt a nyilvántartást. Az első bitcoinosok ezzel igen jól is jártak; 1 bitcoin most megközelítőleg 4$-t ér (október 10-i adat). Gondolj csak bele. Sokan hajlandóak ugyanannyit fizetni egyetlen bitcoinért, mint kb. 4 liter benzinért. 1 bitcoin többet “ér”, mint egy amerikai dollár. Egy néhány évvel ezelőtt létrehozott virtuális pénz már most többet ér, mint A VILÁG TARTALÉKVALUTÁJA.

Ha tehát Satoshi létrehozott egy ilyen pénzt, a forráskódot pedig szabadon a rendelkezésünkre bocsátotta, úgy ugyan miért ne élhetnénk mi is a lehetőséggel? Minden Bitcoin-cím egy bizonyos számmal vagy betűvel kezdődik. Amelyik nem ezzel kezdődik, az nem Bitcoin-cím – amelyik pedig ezzel kezdődik ugyan, de nem illeszkedik a hálózati nyilvántartásba, azt a rendszer egyszerűen érvénytelennek tekinti a hozzá rendelt bitcoinokkal együtt.

Jelenleg az ember kétféleképpen juthat bitcoinhoz: vehet egy váltón hagyományos pénz ellenében, mint ahogy vehet eurót vagy rubelt is, vagy pedig “bányászhat”. Ez annyit tesz, hogy a számítógépe számítókapacitásának egy részével támogatja a rendszer működését (a nyilvántartás folyamatos frissítését és bővítését) – ennek fejében pedig időnként “kibányászhat” egy köteg teljesen új, frissen létrehozott bitcoint.

Ahogy telik az idő, úgy lesz egyre nehezebb újabb bitcoinokra bukkanni. Ezért a bányászok “bányásztársulásokba” tömörülnek, egyesítve a gépeik számítókapacitását – majd minden alkalommal, amikor találnak egy újabb köteg bitcoint, elosztják azt egymás között a közösbe adott számítókapacitás arányában: minél nagyobb teljesítményű géppel járul hozzá valaki a művelethez, annál nagyobb részt kap a frissen fellelt érmékből. A társulást alkotó bányászok így stabilabb és egyenletesebb jövedelmet biztosíthatnak maguknak, mint ha egymagukban kapirgálnának.

Jómagam is bányásztam már egyedül és társulásban is. Amikor először hallottam erről az egészről, meglehetősen szkeptikusan álltam hozzá; “keress sok pénzt pusztán azzal, hogy hagyod futni a géped”? Túl szépnek tűnt a lehetőség ahhoz, hogy igaz legyen – bár eleinte, a rendszer indulása után nem sokkal még tényleg igaz volt, de mire jómagam is nekiálltam idén júniusban, addigra a magánbányászat teljesen ellehetetlenült és igen izmos hardverre is volt szükség. Barátnőmmel együtt 3, összesen mintegy 500$ értékű videókártyákkal felvértezett gépet számítógépet állítottunk rá a feladatra. Ha soha egy pillanatra sem állítottuk volna le egyik gépet sem, akkor nagyjából 50-100$-t szedhettünk volna össze havonta. Mivel azonban ennyire nem voltunk elszántak, július végére épp csak hogy sikerült összekaparnunk egyetlen egy bitcoint, plusz még egy kevés töredéket.

Vegyük hát ezt az alapelképzelést, és lássuk, mit hozhatunk ki belőle? Ha a Közgyűlés valóban kifejlesztene egy olyasféle rendszert, amilyet rövidesen felvázolok alant, úgy meglátásom szerint valóban adhatnánk mindenkinek “havi fizetést” digitális pénzben. Ezt a pénzt a Közgyűlés tagjai aztán szabadon használhatják egymás között, tetszés és igény szerinti áruk és szolgáltatások cseréjéhez, megoldást kínálva így a problémáinkra – a nép, a szegények, az emberiség 99%-ának problémájára.

Igen, ha ezt megvalósítjuk, azzal munkahelyek is megszűnhetnek. Minél több Közgyűlés-tag vásárol a korrupt vállalatok és a korrupt pénz helyett a Közgyűlés Kereskedőinél a Közgyűlés pénzével, úgy fognak egyre több embert elküldeni a szóban forgó vállalatok a forgalmuk visszaesésével arányosan – akiket pedig tárt karokkal vár majd és örömmel fogad soraiba a Közgyűlés. Az értelmesebb vállalatok idővel észreveszik majd a változást, és ők is elkezdik elfogadni a mi pénzünket a termékeikért és a szolgáltatásaikért, hogy újra fellendíthessék a forgalmukat. A legrátermettebbek pedig azonnal átállnak rá, teljesen és kizárólagosan.

Mi több, a Közgyűlés akár évente “meg is újíthatná” a pénzét, növelve a régebbiek értékét és biztosítva a gyümölcsöző megtakarítás lehetőségét minden Közgyűlés-tag számára. Ez a rendszer lényegében a megtakarítások kamatozását modellezné, biztosítva egyben azt is, hogy minden Közgyűlés-tag félretett vagyona azonos arányban gyarapodhasson.

2012-ben beindulhatna például a napi tranzakciókra használatos alfa-pénz, majd ezt követné 2013-ban a béta-pénz – a fennmaradó 2012-esek értéke pedig egy bizonyos, a Közgyűlés közmegegyezésével előre meghatározott százalékban nőne. 2014-ben jönne aztán a gamma-pénz, ismét növelve a fennmaradó alfa- és béta-pénz értékét.

Minden újabb pénzt egy-egy bitcoinnal kötnénk össze. A jelenlegi, 4$-os árfolyamot figyelembe véve 100$ ellenében már 25 különböző pénz létrehozására elegendő bitcoinunk lenne. Remélhetőleg azonban a Közgyűlés ennél még sokkal többet is vesz majd a folytonosság biztosítása érdekében, soknemzedéknyi időre előre.

Emlékszel még rá, hogy fentebb arra utaltam, hogy ennek lesz ára is? Nos, íme: ahhoz, hogy ez a rendszer működhessen, teljesen a nulláról kell indítani a gazdaságot. A Közgyűlés rendszerébe senki nem hozhat át semennyit a már meglévő vagyonából – sem pedig az adósságaiból. Persze ha a Közgyűlés úgy látja jónak, beindíthat valamiféle kölcsönző- vagy hitelező-rendszert is, de ez senkit ne a jelenlegi, korrupt gazdasági rendszer keretein belül kialakult “hitelminősítése” és az egyik vagy másik vállalat felé esetlegesen fennálló korrupt pénzbeli tartozásai alapján ítéljen meg. Ez nem lenne sem helyes, sem pedig méltányos.

Ahhoz, hogy megkaphasd a javadalmazásodat, szükséged lesz egy “bányászképes” számítógépre/telefonra vagy más hasonló elektronikus készülékre. A konkrét típus mellékes, és fontos, hogy mobilról is működjön a rendszer. Szükség lesz továbbá egy sor különböző féle és fajta bányászati feladatra is, hogy a gyengébb és az erősebb készülékek egyaránt a képességeiknek megfelelőt kapjanak, és így valóban mindenki “megkereshesse” az őt megillető, méltányos havi részesedését.

A Közgyűlésnél a “bányászat” két célt szolgál: egyrészt plusz aktivitást biztosít a Bitcoin rendszeréhez. Aktivitás híján ugyanis a bitcoin teljesen elértéktelenedne; ez lenne a legrosszabb, ami csak történhetne vele. A Közgyűlés létrehozna egy komplett bányásztársulást; az ezen óriás társulás által kibányászott bitcoinok a Közgyűlés tartalékait gyarapítanák. A bányászat második célja pedig az emberiség támogatása lenne olyan összetett számítási problémák megoldásával, amelyek egyben minden féle és fajta készülék és számítógép számára biztosítanák az annak a képességeihez mért nehézségű elvégzendő feladatot; így a Közgyűlés minden tagja megkeresheti a méltányos havi fizetését.

Ezután új életet kell lehelnünk az egyéni kereskedésbe és a kis, családi vállalkozásokba. Mivel termelés terén nyilván nem vehetjük fel a versenyt a nagyvállalatokkal, ezért a szolgáltatóiparra kell majd összpontosítanunk a gazdasági erőfeszítéseinket. Ezek az “új kereskedők” alkotják majd az új életünk gerincét; ők üzemeltetik az éttermeinket, ők javítják majd az útjainkat és végeznek el minden más egyéb létfontosságú feladatot. Ezek az új kereskedők pedig nem mások, mint MI magunk; ezek azok az “igazi” munkák, amelyeket a Közgyűlés tagjainak el kell végezniük ahhoz, hogy megkaphassák a havi javadalmazásukat.

A Közgyűlés emellett gyűjthet korrupt pénzt is, amelyből a vállalkozó kedvű Közgyűlés-tagok új vállalkozásokat indíthatnak. Ehhez azonban tekintélyes jótékonysági erőfeszítésre lesz szükség a Közgyűlés-tagoktól. Hiszem azonban, hogy a Nép, a jelenleg is a hangját hallató 99% meg tud felelni ennek a kihívásnak és bőségesen adna pénzt a jó ötletek megvalósítására.

A magam részéről immár jó egy évtizede maszekolok, így tudom, mivel jár az, ha az ember megpróbál kölcsönt felvenni a bankoktól egy új üzlet beindításához: általában egyszerűen kinevetik és hazaküldik – vagy pedig elvárják, hogy már alapból rendelkezzen az igényelt összegnek legalább a felével. Ha szegény vagy, úgy pontosan ugyanannyi esélyed van 50.000$-ra, mint amennyi 100.000-re: szinte semennyi.

No de mi gátolna meg valakit abban, hogy egyszerűen felmarkolja a Közgyűlés által összedobott pénzt, majd visszarohanjon a korrupt világba és megpróbáljon csatlakozni az 1%-hoz? Egyszerű: Közgyűlés-tagként, a Közgyűlés által összeadott korrupt pénzből felépített üzletedet csak és kizárólag a Közgyűlés saját pénzében működtetheted. Kétségkívül akad a Közgyűlésben számos ügyvéd is, akik össze tudnak állítani egy kellően szigorú, kötelező és kényszerítő szerződést, melynek alapján a Közgyűlés visszaveheti a korrupt pénzt, ha a kedvezményezett nem tartja be a feltételeket. Mi több, a szerződésszegő a Közgyűlésből is kizárásra kerül, a havi illetményének is búcsút mondhat és a Közgyűlés Kereskedői is megtagadhatják a kiszolgálását. Aki meg akar maradni a korrupt rendszerben, annak nincs keresnivalója a Közgyűlésben.

Végül, de nem utolsósorban beszélnünk kell arról is, amiről láthatólag senki nem szeret beszélni: a korrupció – legyen az bár kormányzati vagy vállalati – a titkolózásból és az emberi kapzsiságból ered. Időben felismerni és csírájában semlegesíteni pedig csak tökéletes átláthatósággal lehet – egy valóban Nyílt Forráskódú Gazdasággal.

A Közgyűlés Kereskedői ezért arra lesznek kötelezve, hogy maradéktalanul nyissák meg a számlakönyveiket a Közgyűlés előtt; semmi nem maradhat rejtve vagy titokban. A korrupció már az első esetben is a Kereskedő kiváltságainak azonnali elvesztését vonja maga után. Nem hagyhatjuk, hogy a korrupció tönkretegye mindazokat az értékeket, amelyeket az idők kezdete óta felépített a civilizációnk.

Nem vagyok én varázsló, csak egy egyszerű programozó és amatőr vállalkozó. Nem állítom, hogy képzett közgazdász lennék, vagy hogy részletekbe menően ki tudnám fejteni már most, hogy pontosan hogyan is lehetne mindezt megvalósítani. Azt azonban látom, hogy emberek értelmes, művelt és képzett emberek tíz- és százezreit foglalja magába ez a mozgalom, akik között már bőséggel akadnak valóban rátermett szakértők, akik már ténylegesen ki tudják dolgozni ezeket a bizonyos részleteket.

Ahhoz azonban, hogy ezt ténylegesen meg is valósíthassuk, ki kell fejlesztenünk a megfelelő szoftvereket és alkalmazásokat a különféle mobiltelefonokra, hogy könnyen, gyorsan és egyszerűen lehessen lebonyolítani minden tranzakciót. Kell megfelelő szoftver a hagyományos hitelkártya-terminálok leváltására is. És nem lehet eleget hangsúlyozni a gyorsaság, egyszerűség és a könnyen kezelhetőség fontosságát. Úgy látom, programozóink is vannak bőséggel, így a lehetőség adott, csak neki kell látni.

Forrás: OccupyEconomy

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.