Rossz pénz, jó pénz és bitcoin

Szerző: Pelle

Megközelítőleg 10 évvel ezelőtt, miután sok e-goldos mondhatott búcsút a pénzének egyes “vásárlók” visszatérítéses csalásai nyomán, JP May e-gold alkalmazásfejlesztő összeállította és közzétette a – most már csak wayback machine-on elérhető – pénzkeménységi skáláját.

A mérési elv igen egyszerű: minél könnyebb visszafordítani egy kifizetést egy fizetőrendszerben, az annál puhábbnak, képlékenyebbnek számít. Én pedig most e lista frissítésére teszek egy kísérletet a mai viszonyok ismeretében, annak érdekében, hogy az újabb induló vállalkozások ne égessék meg magukat még jobban, viszont jól megtanulhassák az e-gold-közösség leckéjét.

Az eredeti skála

Keménység / Megnevezés

1 (kemény) / készpénz, USD

2/ készpénz, EUR, jen

3/ e-gold

4/ készpénz, egyéb

5/ banki átutalások, banki csekkek

6/ személyes csekkek

7/ fogyasztói elektronikus számla-utalások (pl. bPay)

8 (puha)/ üzleti szintű utalórendszerek

9/ PayPal és más “új pénz”-entitások, beenz

10 (nevetséges)/ hitelkártyák

A frissített skála

Keménység / Megnevezés

1 (kemény)/ készpénz, bitcoin, arany/ezüst érmék

2/ Western Union és más pénzmozgatók

3/ számlaalapú, a bankrendszertől elszigetelt elektronikus pénzek (pl. Liberty Reserve)

4/ nemzetközi utalások

5/banki csekkek

6/ ACH, személyes csekkek

7/ fogyasztói elektronikus számla-utalások (pl. Dwolla, AlterPay), bitcoin-árusok (MtGox, BitInstant, stb.)

8/ (puha) üzleti szintű utalórendszerek, fizikai hitelkártya-használat

9/ netes vagy telefonos hitelkártya-használat

10 (nevetséges)/ PayPal

Eredetileg kissé másképp állítottam össze a listát, de az első változatra érkezett kommentek tükrében még tovább szerkesztgettem egy kicsit. A lista a csődkockázatot NEM veszi figyelembe, CSAK a fizetések visszafordíthatóságát – ezért is került az első helyre a készpénz. A bankrendszerrel közvetlenül összekapcsolódó számlaalapú rendszerek semmiképpen sem juthatnak a hetesnél feljebb, mivel a bankok bármikor nyomást gyakorolhatnak rájuk. Akit pedig részletesebben is érdekel a keménységi rangsor, az itt találhat egy még kiterjedtebb táblázatot.

A Dwolla csak azért került a PayPal fölé, mert kizárólag az ACH-t használják, a hitelkártya-rendszert pedig egyáltalán nem, ezért valamivel nehezebb is visszafordíttatni a kifizetéseiket. A PayPal pedig azért került a hitelkártyák alá, mert bár az ACH és a hitelkártya-rendszer egyfajta keverékével dolgoznak, a hozzáállásuk miatt mégis kockázatosabbak a kereskedők számára, mint az egyszerű hitelkártyás megoldások: aki feltűnően sikeres, vagy aki ellen már érkezett egy-két visszatérítési kérelem, annak szó nélkül befagyasztják az egyenlegét.

Mit állapíthatunk meg a skálából?

A vásárlók a puha pénzzel járnak jól, mivel az mérsékli a kockázataikat, a kereskedők esetében azonban pont fordított a helyzet, számukra a kemény pénz a legideálisabb.

Ha jelentősebb költségektől mentes játékbeli krediteket, előfizetéseket vagy webes szolgáltatásokat árulsz, akkor még puha pénzt is elfogadhatsz különösebb kockázat nélkül; ez általában elég egyszerű is.

Máris trükkösebbé válik azonban a helyzet akkor, ha fizikai árukat küldesz a felhasználóknak; ebben az esetben már van valamennyi kockázat, de ezt még általában mérsékli valamennyire a kiszállítási infrastruktúra a maga nyilvántartásaival és biztosításaival.

Ha pénzügyi eszközöket, ingatlanokat, autókat vagy más értékes holmikat árulsz, úgy már semmiképp se fogadj el 5-ösnél puhább fizetési módokat. Mi több, az eredeti skála közzététele óta bevezetett pénzmosásellenes törvények ismeretében már a 3 fölöttieket is érdemes komolyan megfontolni.

Ha bitcoint árulsz, legalábbis érdekes helyzetben vagy, hasonlóan az egykori e-goldosokhoz, figyelembe véve a kormányok és pénzintézetek egyre erősödő ellenszenvét. Leginkább a forgalmad kiterjedtségétől és a díjaid mértékétől függ, hogy érdemes-e vállalnod a banki átutalások kockázatát; kérdés továbbá az is, hogy korlátozod-e az új ügyfeleid tranzakcióit amíg úgy nem érzed, hogy már megbízhatsz bennük. Mindent egybevetve azonban én legalábbis nem mennék 3 fölé.

Konkrétan a 3 esetében is fennáll azonban egy olyan potenciális rizikó, hogy ha egy terrorista-listára sorolt féltől fogadsz el Western Union-utalást, akkor téged is összefüggésbe hozhatnak velük. Ez főleg akkor jelent kiemelt veszélyt, ha nem regisztráltad magad az FSA-nál (USA-beli működés esetén) vagy más hasonló illetékes hatóságnál, és nem is teszel különösebb lépéseket az ügyfeleid beazonosítása és megismerése érdekében.

Mi értelme a puha pénznek?

A puha pénz általában központilag felügyelt könyvelési rendszereken alapul. Ennek pedig épp az az egyik előnye, hogy csalás esetén kapcsolatba lehet lépni ezzel a központtal és vissza lehet fordíttatni a kifizetést. És bár a bitcoin is egy könyvelési rendszer, központi felügyelete mégsincs, ezért a kifizetések visszafordíttatására sincs benne egyáltalán semmiféle lehetőség.

Ha tehát bitcoin ellenében vásárolsz valamit, amit a kereskedő aztán mágsem küld el neked, akkor csak abban az esetben léphetsz fel a kereskedő ellen, ha ismered a személyazonosságát és bíróságra tudod vinni a vele szembeni ügyedet.

Éppen ezért is munkálkodnak egyesek a Bitcoin közösségén belül különböző központilag felügyelt bitcoinos könyvelőrendszerek létrehozásán, amelyek legalább átmenetileg egy közbenső helyen tartják a bitcoinokat, ahonnan szükség esetén még vissza lehet utalni azokat a feladónak. Hasonlóképp, vannak bitcoinos zálogügynökök is. Ezek mind potenciálisan jó megoldások, bár persze a használatukhoz értelemszerűen meg kell bízni az őket üzemeltetőkben és abban, hogy nem fognak egyszer csak úgy lelépni a bitcoinjaiddal. Kétskgívül volt jónéhány csaló zálogszolgáltató az e-gold-érában is; gyanítom, nem lesz ez másképp a bitcoin esetében sem.

Amint azonban azt a Linode legutóbbi botránya is jól mutatja, még bitcoinnal sem lehetnek teljes biztonságban a kereskedők. Ha puhább pénzt használtak volna, úgy hasonló esetben felhívhatták volna a központot (pl. PayPal, stb.), tájékoztathatták volna őket az esetről és visszafordíttathatták volna velük az illetéktelen tranzakciókat.

Szóval mindennek megvannak a maga veszélyei. Bármilyen pénzügyi eszközt is tervezel használni, mindig érdemes minden oldalról körüljárnod a dolgokat – nem csak az egyes eszközöket, de azt is, hogy pontosan mit is akarsz csinálni, ahhoz mi illik a legjobban, és hogy mindebbe milyen kockázatok férnek még bele számodra.

Forrás: StakeVentures

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.