Részleges tartalékos bankolás bitcoinnal

2012-03-22

Szerző: Michael Suede

Kisebb vitába keveredtem nemrégiben a Redditesekkel, ahol is jómagam azt az álláspontot képviseltem, miszerint bitcoinnal nem lehet részleges tartalékra épülő bankrendszert kialakítani. Korábban is tettem már ilyen kijelentéseket, mivel úgy gondolom, hogy senki nem fogadna el bitcoinokról kiállított utalványokat (bankjegyeket), ha egyszer elfogadhat tényleges bitcoinokat is. A Reddites vita nyomán azonban be kellett látnom, hogy ez a gondolatmenetem mégsem állja meg teljesen a helyét. Az ugyanis valóban megtörténhet, hogy egy bank a már meglévő számláin lévő betéteket használná bitcoinokra szóló utalványokként, mivel a digitális számlaegyenlegeket a tényleges bitcoin-tárcáktól elkülönítve kezelheti.

A bank digitális nyilvántartásban vezethetné a számlaegyenlegeket, a befizetett bitcoinokat pedig egyetlen központi tárcába ömleszthetné, amelyből aztán hiteleket nyújthat. Nagy valószínűséggel amúgy is pontosan ez történne, tekintve, hogy a jelenlegi bitcoin-váltók is így működnek. Ha tehát például a befizetett összegek csak 10%-át tartják mindig maguknál, úgy 100 befizetett és a számlákon nyilvántartott bitcoinból ténylegesen csak 10-zel rendelkeznek bármely adott pillanatban, a maradék 90-et pedig kiadják hitelbe. A digitális számlaegyenleg-vezetés miatt ezt még meg is úszhatnák, mivel a hitelnyújtások miatt a betétesek egyenlegei nem fognak csökkenni, hacsak a bank direk ilyenre nem tervezi a rendszerét.

Ennek nyomán pedig hamar kialakulhat a részleges tartalékra épülő bankrendszernek a Khan Academy e videójában vázolt instabil helyzete:

Az egyetlen dolog, amit még így SEM lehetne megoldani bitcoin-alapú bankolás esetén, az egy, a jegybanknak megfelelő központi intézmény létrehozása vagy egy, a Szövetségi Betétbiztosító Intézet (FDIC) “biztosítási” koncepciójához hasonló rendszer beüzemelése a banki tartalékok fedezésére. Erre pedig egyszerűen azért nem lenne lehetőség, mert új bitcoinokat mindig csak és kizárólag rendesen, bányászat útján, az előre megszabott ütemterv szerint lehet létrehozni, és mivel az emberek tényleges bitcoinokat használnak az egymás közti tranzakcióik lebonyolítására. Értelemszerűen ezt egy igen egészséges felállásnak is tartom, mivel erősen limitálja a csalási lehetőségeket és rákényszeríti az egyes betéteseket arra, hogy – annak az adófizetőkre való áthárítása helyett – saját maguk viseljék a felelősséget a veszteségeikért.

Mindebből pedig az következik, hogy a bitcoin-bankokra egyre nagyobb gyanakvással néznek majd a betétesek, és éppen olyan kockázatos vállalkozásnak tekintik majd a pénzük egy banknak való átadását, mint a vállalati részvények vásárlását.

Elgondolkodtam azon is, hogy tulajdonképpen mi is akadályozhatja meg a banki központosítást egy bitcoinos gazdaságban, és rájöttem, hogy ebben a tényleges bitcoinokkal lebonyolított, közvetlen tranzakciók játszanak kulcsszerepet. Ha ugyanis minden bitcoin-bank részleges tartalékra épülő rendszer szerint működne, az emberek pedig nem tényleges bitcoinokkal bonyolítanák le a tranzakcióikat, hanem csak azokra szóló utalványokkal és a banki egyenlegek számainak ide-oda tologatásával, úgy elméletben mégis kialakulhatna egy központi intézmény éppúgy, ahogyan kialakult az aranyfedezet idején is.

Az aranyfedezet idején ugyanis éppen az tette lehetővé a banki központosítást, hogy a fizikai aranyat nehéz volt megvédeni és könnyen le is lehetett foglalni, így a bankok könnyen meggyőzhették az embereket arról, hogy bízzák csak rájuk a tényleges arany védelmét, és használják helyette az azokról kiállított bankjegyeiket, amelyek “éppen olyan jók, mint maga a tényleges arany”, de mégis egyszerűbben kezelhetőek és könnyebb is vigyázni rájuk. Innentől pedig már egyenes út vezetett a pénzügyi összeomlás felé. Ezzel szemben azonban a Bitcoin által biztosított – akár – névtelen, tényleges bitcoinokkal való tranzakció-lebonyolítás lehetősége kulcsszerepet játszik a rendszer banki központosításának megakadályozásában.

Hmm… ezen határozottan érdemes elgondolkodni. Tegyük fel, hogy az állam megpróbálja einstandolni a bankrendszert. Fenyegetéssel és zsarolással nyomatékosítva megparancsolhatja a bankoknak, hogy fagyasszák be minden egyenlegüket és ömlesszék a tárcáik tartalmát egy központi jegybankéba, amely aztán egymaga felügyelné a bankrendszerben rendelkezésre álló összes bitcoint. Az emberek digitális számlaegyenlegeinek számai továbbra sem változnának jottányit sem, de az azokat fedező tényleges bitcoinok így mind eltűnhetnek.

Az ilyesfajta állami eljárásnak pedig valóban csak az veheti elejét, ha egyetlen kereskedő, bolt, üzlet, stb. sem fogadna el – a jelenlegi helyzettől eltérően – banki egyenleges utalásokat, hanem csak és kizárólag tényleges és közvetlen bitcoin-utalásokat. Jusson eszünkbe ez akkor is, amikor “azonnali tranzakciókkal” kecsegtető, tényleges bitcoinok helyett saját nyilvántartáson belüli egyenlegekre és azok közti számtologatásra épülő ajánlatokkal találkozunk. Ezek nagyon veszélyes irányba vezetnek.

Határozottan érdekes lesz megfigyelni, hogy merre fejlődnek majd a jövőben a bitcoin-bankok. Gyanítom, az emberek ferde szemmel néznek majd az olyan bankokra, amelyek nem lekötött betétes egyenlegekre is ajánlanak kamatot, mivel ez a csalás nyilvánvaló jele lenne.

Ha tippelnem kellene, úgy azt tartanám a legvalószínűbbnek, hogy a bankok végül különböző típusú számlákat kezdenek majd kínálni. Lennének például biztonságos betéti számlák, ahol minden számlához saját tárca tartozik. Lennének aztán nem biztonságos betéti számlák közös tárcával, de az azonnali utalás lehetőségével a bank ugyanezen opciót használó ügyfelei között. És lennének kamatozó, lekötött betéti számlák, amelyekből a bank kölcsönöket nyújtana másoknak (a betétes így pontosan tudhatja, hogy a kamat mellett kockázattal is számolnia kell). A csalás veszélye csak akkor merülne fel, ha a bank elkezdene kölcsönöket nyújtani a nem biztonságos betéti számláiból is, vagy ha elkezdi “biztosítani” a tartalékait.

Forrás: Libertarian News

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.