Ogrr.com: A bitcoinos óriáspiac

Szerző: Bitcoin Trader

(Megjegyzés: Az Ogrr.com egyelőre bétában, meghívásos alapon működik; a tényleges nyitása valamikor a közeljövőben várható.)

Amikor az ember először vetődik el az Ogrr.comra, könnyen hiheti azt, hogy csak egy újabb, teljesen szokványos fórumra jutott. Ha azonban egy kicsit jobban is körülnéz, hamar rádöbbenhet, hogy itt bizony ennél sokkal, de sokkal többről van szó.

Rögtön két dolog is megragadhatja az ember figyelmét az oldalon: az egyik szembetűnőbb, a másik kevésbé. Egyre lejjebb görgetve hamar nyilvánvalóvá válhat, hogy Jesse Powell és csapata a Payward Inc.-nél bizony valóban masszív egy közösséget hozott itt össze. Ha pedig ténylegesen be is lép az ember a fórumba, feltűnhet, hogy az oldal “mBTC”-ben mérve mutatja meg az ott éppen rendelkezésre álló bitcoinjai – illetve millibitcoinjai – számát.

Ez az egyik legjelentősebb tényező, ami megkülönbözteti az Ogrr-t a vetélytársaitól, és amivel reményeik szerint tekintélyes részesedést is haraphatnak ki maguknak a virtuális áruk globális piacából – ami bizony nem csekély: 2010-ben összesen 7,3 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le, és ez a szám Powell szerint 2012-re már akár 16 milliárd dollárra is nőhet. Saját szavaival a következőképpen fogalmazza meg az Ogrr egyediségét és előnyeit a vetélytársaival szemben:

Persze vannak más hasonló, jól ismert oldalak is a játékok világában; önmagában a beépített pénzzel operáló fórum ötlete egyáltalán nem új. Mi mindössze annyit újítottunk a saját fórumunkkal, hogy Bitcoint használunk beépített pénzként, és hogy ennek megfelelően a felhasználóink bármikor vissza is vonhatják a pénzüket az oldalról – szemben más hasonló fórumokkal, amelyek saját belső, zárt fórumarany-rendszert használnak, amiből senki nem vonhat vissza semmit. A fórumtulajdonosnak ez nyilván nagyon jó, de annál kevésbé az a felhasználóknak. Egyesek még odáig is elmennek, hogy egyből kizárnak a fórumaikról bárkit, aki egyáltalán csak fel meri vetni a külső pénzekben való ügyletlebonyolítás lehetőségét.

Az Ogrr elsősorban a 18 és 30 év közötti fiúkat célozza meg, bár tény, hogy a játékosok között vannak 8 és 80 évesek és lányok is. Powell szerint éppen ezért nem is könnyű pontosan meghatározni a célközönséget, annál is inkább, hogy a gyerekek többnyire értelemszerűen nem a saját pénzükből vásárolnak, de a Bitcoin talán e téren is hozhat változást.

Rengetegen vagy soha még csak nem is hallottak a Bitcoinról egyáltalán, vagy csak a leghalványabb elképzelésük van róla, hogy nagyjából mi is lehet az. Ezen mindenképpen változtatnunk kell.

– Jesse Powell, Ogrr.com

Versenyben nincs hiány; a d2jsp.org például a maga 650.000 felhasználójával és 17.931-es USA-beli Alexa-besorolásával egy igen jelentős részét birtokolja annak a piacnak, amelyre az Ogrr is be akar törni. Az Ogrr-rel szemben azonban a d2jsp a már említett “fórumaranyat” használja, ami soha, semmilyen formában nem hagyhatja el az oldalt.

Azonban az Ogrr-t sem ejtették a fejére, és nem félnek bevetni a nagyágyút annak érdekében, hogy átcsábítsák magukhoz a konkurencia régi felhasználóit is. Ennek jegyében egy ingyen bitcoint ajánlanak fel az első ezer felhasználójuknak, és mégegyet annak az ezernek, akik elsőként hívják meg az oldalra tíz ismerősüket. Powell ennek kapcsán azt is kihangsúlyozza, hogy ezzel egyben a Bitcoin felhasználóbázisának bővítése is a céljuk. Mint mondta, “Rengetegen vagy soha még csak nem is hallottak a Bitcoinról egyáltalán, vagy csak a leghalványabb elképzelésük van róla, hogy nagyjából mi is lehet az. Ezen mindenképpen változtatnunk kell.”

Aki pedig esetleg még nem tudná, hogy pontosan mik is azok a virtuális áruk, Jesse Powell a következő példákat említi:

Virtuális áru például az Everquest platinája, a World of Warcraft hátasai és a Diablo 2 rúnái. A legdrágább áru, amit valaha is láttam, egy v1.08-as Arkaine’s Valor volt a Diablo 2-ben 10 évvel ezelőtt, ami akkor rendkívüli ritkaságnak számított, és ennek megfelelően nem kevesebb, mint 2.000$ ellenében cserélt gazdát. Ennél is sokkal drágábban adják és veszik azonban a Second Life, a Project Entropia és az EVE online virtuális ingatlanjait, amelyek több tízezer dollárba is kerülhetnek. Egyesek több időt töltenek a virtuális világokban, mint a valódiban (legalábbis a szabadidejükben), így végső soron nem meglepő, hogy jelentős mennyiségű valós tőkét hajlandóak kiadni még nagyobb virtuális hatalom és státusz megszerzése érdekében.

Nehéz szembeszállni Powellnek a virtuális áruközösség bitcoinosítása mellett felhozott érveivel is:

[A piac] óriási és egyre gyorsabban terebélyesedik. A bitcoinnak köszönhetően nem kell többé aggódnunk a virtuális áruk piacát a kezdetek óta bomlasztó visszatérítésektől – sem pedig a kis tranzakciókat ellehetetlenítő, hajmeresztő díjaktól, amiket a (többnyire) visszafordíthatatlan fizetéskezelők, így például a Western Union vagy a bankok számítottak fel az átutalások kezeléséért.

Tudvalevő, hogy egy virtuális áru leszállításáról nem lehet hitelt érdemlően ellenőrizhető bizonyítékot felmutatni, így a vásárló könnyen állíthatja azt, hogy soha nem kapta meg a kifizetett árut, hogy ellopták a kártyáját, vagy hogy a gyereke az engedélye nélkül vásárolt. Mivel azonban a bitcoin esetében semmi ilyesmitől nem kell tartanunk, ezért teljes lelki nyugalommal tárolhatjuk a felhasználóink bitcoinjait, hogy bármikor kereskedhessenek azokkal, vagy épp visszavonhassák azokat. Ezt semmiféleképpen nem tehetnénk meg akkor, ha állandóan az esetleges visszatérítések miatt kellene aggódnunk. A Bitcoin azonban megoldja ezt a problémát.

Jesse Powell és öttagú csapata a Paywardnál tehát valóban minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy egy olyan szolgáltatást állítsanak össze és indítsanak be, amely a Bitcoin előnyeire építve kétségkívül igencsak felidegesíti majd a konkurenciát. Hogy aztán valóban sikerül-e jelentősen kibővíteniük a bitcoin felhasználóbázisát, az még a jövő zenéje, ám az kétségtelen, hogy a Bitcoin-közösség mindenképp nagy figyelemmel fogja kísérni ezt a projektet.

Forrás: Bitcoin Trader

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.