Nagy ötletek a gazdaság megújításához: a közösségi pénz kora

Szerző: Alexa Clay és Jon Camfield

Lesz-e vajon szerepe a gazdaság megújításában a pénz újragondolásának, az államilag támogatott pénzről a közösségi fedezetű pénzekre való átállásnak? És egyenesen modellje-e a Bitcoin ennek a váltásnak, vagy csak egy múló felvillanás?

Korábban is utaltunk már arra, hogy az alternatív pénz lehet az egyik “nagy dobás” a gazdaság megújításához. De mit tanulhatunk a Bitcoin megközelítéséből és elterjedtségéből az ilyen pénzek jövőjére vonatkozóan? Mert bár a Bitcoin valóban sikeresnek bizonyult, a helyi pénz-mozgalmak ellenben soha nem futottak fel igazán. Akkor hát minek köszönheti a Bitcoin a saját sikerét?

Ez a kérdés már csak azért is különösen érdekes, mert még a dotcom-hőskorban, a ’90-es években több kísérletet is tettek netes pénzek beindítására, de mindegyiknek csúfos kudarc lett a vége (Beenz, Flooz, stb.). A Bitcoin azonban láthatólag sikeresen megoldotta egyebek mellett azt az alapvető probléma-kérdést is, hogy ugyan kire bízhatnánk rá egy alternatív pénz felügyeletét?

E vállalkozások Achilles-sarkának minden egyes alkalommal a saját létük bizonyult: ha ők maguk megbuktak, úgy a pénzük sem csak veszített valamennyit az értékéből, hanem teljesen egészében bukott velük együtt, megszűnt létezni és működni, teljesen használhatatlanná vált. Az alternatív pénzek világa pedig veszélyes hely. A korábbi indulók mind központosított rendszerek voltak, akik új, teljes értékű virtuális pénzt ígértek az online tranzakciók megkönnyítése érdekében, profitálni pedig általában tranzakciós díjak vagy árkülönbözetek révén reméltek. Azonban elég hamar beleütköztek a jogi keretekbe (mint kiderült, a legtöbb ország nem nézi jó szemmel, ha magánvállalatok indítanak be saját pénzeket), és kénytelenek voltak változtatni az ajánlataikon annak érdekében, hogy tovább tevékenykedhessenek.

A Bitcoin azonban valami egészen mást kínál: nemesfémek helyett kriptográfiai, algoritmus-alapú fedezetet és vállalatmentességet. Még csak az eredeti alkotója sem ismeretes. Ez a közösségi rendszerű pénz páratlan nyitottságot kínál: minden egyes tranzakciót egy nyilvános, kooperatívan vezetett naplóba jegyez fel – azonban a tranzakciókat lebonyolító személyek kilétét nem fedi fel, csak a Bitcoin-címüket mutatja meg (amiből pedig annál is inkább nem derül ki egyáltalán semmi, hogy bárki létrehozhat magának annyi címet, amennyit csak akar).

Ennek pedig értelemszerűen számtalan előnye van. Először is, ez egy teljesen P2P, határtalan és decentralizált rendszer. Ahogy arra már Timothy Lee is rámutatott az Ars Technicától, a Bitcoin egyebek mellett a Western Unionre is komoly veszélyt jelenthet, lévén sokkal egyszerűbbnek, gyorsabbnak, olcsóbbnak és hatékonyabbnak bizonyulhat annál. Amellett a világ minden táján örülhetnek neki az aktivisták is, akik így teljes biztonságban intézhetik a pénzügyeiket, és a támogatóik is megőrizhetik a névtelenségüket. Még akár az USA főügyésze is adakozhat rajta keresztül teljes titokban a Wikileaks-nek annak ellenére is, hogy a hivatása miatt a nyilvánosság előtt jóval agresszívabban kell fellépnie velük szemben. Reménykedni mindig van miben…

Persze ahogy a magánszféra-védelmi technológiákkal ez általában lenni is szokott, úgy ez is egy kétélű kard. Már használja például az alvilág és a feketepiac is tiltott áruk kereskedelmére, és persze elég könnyű elképzelni különböző illegális felhasználási lehetőségeket egy szinte lenyomozhatatlan pénznek. Ez volt a baj a korábbi próbálkozásokkal is: a Flooz forgalmának például majdnem kereken 20%-át tették ki a csaló hitelkártya-terhelések, mielőtt leállították volna a szolgáltatást.

És bár a Bitcoin technikailag egyetlen központi vállalatra sem támaszkodik, tavaly nyáron mégis komoly csapást kellett elszenvednie, amikor meghackelték a legnagyobb bitcoin-váltót, és dollárszázezereket érő bitcoin-mennyiségnek kelt lába. Ami azonban ezzel együtt két dolgot is bizonyít: 1.) a Bitcoin nem csupán egy maroknyi kriptogeek játékszere; a hackertámadás előtt az éppen forgalomban lévő pénzmennyisége összesesen 130 millió dollárnál is többet ért, és 2.) a rendszer láthatólag igen ellenálló még az ilyen komoly csapásokkal szemben is. Időközben ugyanis a pénz újra magára talált, és legalábbis egyelőre hozzávetőlegesen 5$ per bitcoin körüli szinten látszik stabilizálódni.

A végső kérdés azonban – hogy képes lesz-e ez a rendszer lecserélni egy fetisizált árucikket (arany) egy másikra (számítókapacitás) – még válaszra vár. A Bitcoin közösségi hátterének még mindig van hova fejlődnie – és az elfogadottságának hova bővülnie – a versenytársaihoz képest. Ezt azonban jól ellensúlyozza a nyitottsága, biztonságossága, könnyen kezelhetősége, gyorsasága, készpénzmentessége és általános modernsége. Mindent egybevetve, én a magam részéről mindenképp tennék valamekkora összeget arra, hogy a Bitcoin a továbbiakban is számos meglepetéssel fog még szolgálni mindannyiunknak.

Forrás: FAST Co.EXIST

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.