Legitimálhatja a virtuális pénzeket az új pénzügyi protokoll-szabványok tervezete

Szerző: GoWest

Internet-alapú pénzügyi protokoll-tervezetjavaslatokat küldött a Payward Inc. az IETF-nek (Internet Engineering Task Force – a netes szabványokot szabályozó és a netet felügyelő legfőbb szervezet).

Az egyebek mellett az Ogrr.com kapcsán is ismert Payward Inc. két tervezetjavaslatot küldött az IETF-nek, amelyek elfogadásuk esetén lefektethetik – vagy legalábbis előkészíthetik – a Bitcoin és az ahhoz hasonló más virtuális fizetőeszközök legitimálásának jogi kereteit, és egyben megtennék az első lépéseket a még most is használt, de már régen elavult pénzügyi keretrendszerünk lebontása felé.

Az első tervezet egy internet-alapú piaci azonosító kód (MIC) létrehozását javasolja, melynek segítségével “a netes közösség kifejlesztheti a jelenlegi, elavult pénzügyi rendszerek új, életképes és kompatibilis alternatíváit.” A Wikipédia szerint:

A piaci azonosító kód (MIC)(ISO 10383) egy, az értékpapírokkal és kötvényekkel kereskedő tőzsdék, szabályozott és nem-szabályozott kereskedelmi piacok azonosítását szolgáló egyedi azonosító kód. Az US NASDAQ piacon lebonyolított adásvételeket például az XNAS MIC-kóddal azonosítjuk. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) az MIC-t az ISO 10383-ban határozta meg.

Az MIC útján azonosítjuk a kereskedelmi piacokat adásvétel-feldolgozás, rendezés és más automatizált kommunikációs folyamatok során.

A Payward első tervezetjavaslatából:

Az internetes MIC (IMIC) egy internetes pénzügyi piacot azonosít.

Nem előfeltételez semmit sem a piacon megforduló árukkal vagy pénzekkel, sem pedig az adásvételek rendezési folyamataival kapcsolatban. Az IMIC csupán egy építőelem, melynek segítségével a netes közösség kifejlesztheti a jelenlegi, elavult pénzügyi rendszerek új, életképes és kompatibilis alternatíváit.

Technikailag az IMIC az ISO már meglévő és a hagyományos pénzügyi piacok azonosítására jelenleg is világszerte széles körben alkalmazott piaci azonosító kód-szabványának [ISO10383] nemhivatalos szülőhalmaza. Az ISO MIC-regiszterével [MIC-REG] szemben a IANA magáénak nyilvánítja a 0-9 számokkal kezdődő kódok névtér-kezelési jogait egy olyan névtér kialakítása érdekében, amelyben egy pénzügyi piacregisztert hozhat létre az internetes közösség számára.

A közelmúltban számos hagyományos és új pénzügyi eszközzel [BITCOIN] kereskedő online piac alakult az interneten. Tekintve ezt a trendet, ésszerű lenne kidolgozni egy szabványos mechanizmust az internetes piacok következetes azonosítására. Az IMIC pontosan egy ilyen mechanizmust kínál.

A magánérdekeltségű címek kiosztásának mechanizmusát szabályozó Internet Protokollhoz [RFC1918] az IMIC a pénzügyi magánhálózatok címkiosztásának mechanizmusát fekteti le. A pénzügyi magánhálózatok közé sorolhatóak (OPCIONÁLISAN) az MMORPG-kkel összefüggő rendszerek és a pénzügyi szimulációk is.

Még ennél is továbbmegy azonban a második javaslatuk, amelyben egy, a pénzügyi rendszerek végfelhasználóinak azonosítására szolgáló, továbbfejlesztett rendszert vázolnak fel – vagyis az internet-alapú bankszámlák alapjait fektetik le. Ezzel egy olyan szerkezetet hozhatnak létre, amelynek keretein belül már a Bitcoin és más hasonló virtuális pénzrendszerek is beilleszthetőek a fennálló, a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat szabályozó jogi keretek közé.

A Payward második tervezetjavaslatából:

Az internetes IBAN (IIBAN) a már meglévő Banki Szabványügyi Európai Bizottság (ECBS) Nemzetközi Bankszámlaszám (IBAN)-szabványával [ISO13616] kompatibilis módon azonosítja az egyes internet-alapú pénzügyi végpontokat.

Az internetes IBAN (IIBAN) egy internetes pénzügyi végpontot azonosít. Nem előfeltételez semmit sem a kereskedelem tárgyát képező pénzekkel vagy árukkal, sem pedig a rendezési módokkal, vagy épp az érintett felek közti bizalmi viszonnyal kapcsolatban. Az IIBAN egy építőelem, melynek segítségével a netes közösség kifejlesztheti a jelenlegi, elavult pénzügyi renszerek új, életképes és kompatibilis alternatíváit.

Technikailag az IIBAN a Banki Szabványügyi Európai Bizottság (ECBS) már meglévő és a hagyományos globális pénzügyi hálózatokban (ide értve tehát az Európán kívülieket is) egyre jobban elterjedő Nemzetközi Bankszámlaszám (IBAN)-szabványának [ISO13616] nemhivatalos szülőhalmaza. Az IBAN regiszterével [IBAN-REG] szemben az IIBAN magába foglalja a Nemzeti Számozó Ügynökség (NNA) pozícióját AA (az internet) névleges [ISO3166] ‘nemzetére’ vonatkozóan annak érdekében, hogy létrehozhasson egy pénzügyi végpont-regisztert az internetes közösség számára.

A közelmúltban egyre többféle online pénzügyi rendezési helyzet vált lehetségessé az interneten – így például a webalapú kereskedelem, magas frekvenciájú kereskedelem (HFT) a részvénypiacokon, mobiltelefonos ‘alkalmazásos’ fizetések, online bankolás-alapú fizetések és személyközi fizetések az MMORPG-k keretein belül, egyebek mellett. E helyzetek legalább a következő jellegzetességeik terén különböznek egymástól:

* A fizetések összegében
* A rendezés még elfogadható várakozási idejében
* A támogatott áruk és pénzek tekintetében
* Az érintett felek közti bizalmi kapcsolat természetében (ha van ilyen egyáltalán)
* Az offline műveletek szükségessége terén

E különbségek dacára minden esetben egyaránt szükséges a tranzakcióban résztvevő felek pontos azonosíthatósága.

Tekintve ezt a trendet, ésszerű lenne kidolgozni egy szabványos mechanizmust az internet-alapú pénzügyi végpontok következetes, globális azonosítására. Az IIBAN pontosan egy ilyen mechanizmust kínál.

A hagyományos pénzügyi rendező rendszerek a végpontok kijelölésének, karbantartásának és azonosításának felelősségét jellemzően nagy szervezetkre (így például bankokra, nagy telekommunikációs szolgáltatókra, online fizetésfeldolgozókra, hitelkártyavállalatokra, részvénytőzsdékre vagy brókercégekre) bízzák. Továbbá, maguk a pénzügyi rendezési folyamatok jellemzően egy viszonylag kisszámú, viszonylag centralizált hálózaton keresztül kerülnek lebonyolításra.

És bár történelmi szemszögből érthető ez a centralizált megközelítés, jelen korunkban egyre látványosabbá és nyilvánvalóbbá válik az elavultsága és a hátrányai:

* Az eltérő végpont-azonosítási sémák, a centralizált végpont-azonosító hitelesítés és az eltérő kommunikációbiztonsági konfiguráció-igények (lásd például a TLS klienstanúsítványokat [RFC5246]) miatt egyre költségesebbé válik a rendszerek intergálása és karbantartása.

* Alacsony hibatűrés. A régi szereplők a maguk fizikai, jogi és kommunikációs infrastruktúrájukkal nemkívánatos sebezhető pontokat jelentenek, nagyban csökkentve a rendszer megbízhatóságát és stabilitását. Klasszikus példái ennek a hétvégékre leálló banki szolgáltatások, valamint a külföldi pénzügyi szolgáltatások működését befolyásoló helyi ünnepnapok következtében előreláthatatlan időtartamú várakozási idő nemzetközi rendezések esetén.

* Visszaélési potenciál, avagy ellenállhatatlan csábítás támadók (vagy akár egyes nemzetállamok vagy a hagyományos, centralizált pénzügyi rendszerek keretein belül működő szervezetek) számára. Volt már példa teljes népességcsoportok folyamatos, passzív, felhatalmazás nélküli megfigyelésére [SWIFT2], illegális pénzügyi blokádra [WL][WL2] és vagyonlefoglalásra [WSJ].

Remélhetőleg az IIBAN hozzásegítheti az internetes közösséget a fenti korlátozásokat meghaladó új rendszerek kifejlesztéséhez.

Elosztott hashtáblák (DHT) vagy más hasonló mechanizmusok használatával talán létre lehetne hozni egy dinamikus névtér-kezelő rendszert a pénzügyi hálózat keretein belül úgy, hogy egyéni felhasználók is állíthassanak ki maguknak IIBAN-t, majd megerősíttethessék azt a hálózat többi résztvevőjével.

E megközelítés elsődleges előnye a teljes decentralizáltsága, mely által elkerülhetővé válnak a centralizáltság [fent említett] problémái.

Bizonyára hallottad már azt a megállapítást, mely szerint a Bitcoin az lehet a pénzügynek, ami az internet volt a publikálásnak. Nos, úgy tűnik, rövidesen meg is láthatjuk, hogy ez pontosan mit is fog jelenteni.

Forrás: Bitcoin Trader

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.