A Bitcoin egy piramisjáték?

Nem, a Bitcoinnak nem szükségfeltétele a folyamatos új szereplők belépése, mint a társadalombiztosításnál, vagy világszerte más szociális programoknál. Akárcsak egyéb termékekét, a Bitcoin értékét is a kereslet alakítja. A piramisjáték lényege, hogy az új befektetők pénzéből fizetik ki a régebbi ügyfeleket, emiatt a rendszer folyamatos növekedést és új tagokat igényel. A Bitcoinnál azonban nem ez a helyzet.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy értéke nem csökkenhet nullára. Ha nem lenne rá kereslet, valószínűleg ez be is következhetne. De a Bitcoint piramis játékhoz hasonlítani olyan, mintha azt mondanánk, hogy az autók, a játékok, az arany, vagy bármi olyan dolog, ami eladható és megvásárolható, piramisjátékra épül. Spekulatív felhasználás pedig a felsorolt területek bármelyikén előfordulhat.

A társadalombiztosítás egy piramisjáték, mert működésének alapja, hogy folyamatosan az „új” munkavállalók finanszírozzák a „régebbieket” úgy, hogy utóbbiak többet kapnak, mint amennyit anno befizettek a rendszerbe.

 

A Bitcoin a feketegazdaságból él? Alapozhat bárki is erre a megtévesztő állításra?

A Bitcoinnal kapcsolatban az egyik leggyakrabban előforduló vád, az a feltételezés, hogy a digitális kripto pénzek a bűnözéssel hozhatók összefüggésbe. Ez a vád azonban, némi gondolkodás után, nem állja meg a helyét. Hiszen mindez lehetséges a már olyan ismert valutáknál is, mint a dollár, a yuan, vagy az euró.

Tény, hogy, a Bitcoinnal kikerülhetőek az olyan legális lehúzások, mint a tőkekontroll, infláció, adó, banki költség, ciprusi tőkekorlátozás, jogi elkobzás, stb. Abban az esetben, ha valóban a törvénytelen tevékenységek lennének a szempontok, akkor először az amerikai dollárt kellene betiltani, majd a többi egyéb valutát.

A Bitcoin egy újfajta függetlenség pénzneme? Olyasféle.

Az emberek többsége félreérti a Bitcoin alapvető használhatóságát. Beszéltél már olyan kínai befektetővel, aki tőkét szeretett volna kivonni Kínából? Ehhez például hozzájárulásra van szükség, amit csak azok kaphatnak meg, akiknek nagyon jó kapcsolata van a Kommunista Párttal. Olvastam ugyan újkeletű trükkökről, de nem tudom mi az igazságalapjuk. Például, hogy Makaóba kell utazni, ahova szabadon vihetik pénzüket a kínaiak. Vagy, hogy a Stevie Wynn kaszinóba kell menni, vagy zsetont venni yuanért, majd azzal Nevadába repülni, és ott azt amerikai dollárra váltani.

Ne feledjük, hogy Kína alkalmazta volna a Paypal-t, mint belföldi fizetési rendszert, azonban nem akart 3,5%-os kezelési költséget fizetni Amerikának. Így próbált megállapodni, de a Paypal nem volt együttműködő. Azóta pedig Kína olyan fizetési rendszert keres, amelynek tranzakciós díja alacsonyabb a Paypal-nal.

Ezek után van még bárkinek is kétsége afelől, miért olyan népszerű Kínában a Bitcoin? Ott már kezd elterjedni webes felületeken a Bitcoinnal való fizetés, és a több milliárd kínai felhasználó meghatározó változásokat hozhat.

A Bitcoin felhasználók erőviszonyainak megoszlása mostanáig változatlan volt, mindazonáltal ez az erőviszony megoszlás messze van még a decentralizáltságtól. A kérdés most voltaképpen az, hogy mi történik akkor, ha némely központi bank, vagy korlátlan pénzügyi támogatással rendelkező entitás úgy dönt, hogy manipulálni kezdi ezt a piacot. Például ha elkezdenek felvásárolni Bitcoint, mivel számukra az ár elhanyagolható szempont, nagy mennyiséget tudnának felhalmozni, majd annak rövid időn belül a piacra ömlesztésével, nagy árfolyam-ingadozást véghezvinni.

Ez lelassíthatná az olyan felhasználók közötti terjedés ütemét, akiknek stabil váltóeszközre van szükségük. Másrészről, mindez nem ásná alá a Bitcoint, mint alternatíváját a főbb értékpapír piacoknak, amelyeket közvetve, vagy közvetlen módon befolyásolnak a piaci beavatkozások.

110 millió dollár igen megkapó összeg egy Bitcoin tulajdonosnak, azaz jobban mondva bitcoin pénztárcának. Nem rossz pénz akkor, ha nincs meg ahhoz az eszközünk, hogy havonta 85 milliárdot nyomtassunk, mint például a Fed, ami mindig is veszélyt fog jelenti a virtuális pénzekre.

Ben Bernanke, a Szövetségi Tartalék elnöke szerint van potenciál a Bitcoinban. A mainstream média majdnem naponta beszél róla és promotálja, a kormány pedig könnyen betilthatná és törvénytelenné nyilváníthatná, de mégsem teszi. Mindezek jelezhetik, hogy a Bitcoin létrehozásának oka sokkal jelentősebb volt annál, mintsem, hogy egy kisebb „forradalmat” szítson a jelenleg használt pénzügyi rendszer ellen.

A „nemzeti” érdek nevében?

A CIA a kezdetektől fogva érdeklődött a Bitcoin iránt. Nem feltételezitek, hogy egy tanácskozás, és némi eszmecsere után elgondolkodtak azon, hogyan tudnánák saját előnyükre használni?

Szerintem a tanácskozás valahogy így zajlott:

„Hé, figyelj már, csak ráállítunk néhány szuperszámítógépet az ügyre, és egy halom Bitcoint szerzünk ingyen, anélkül, hogy bekavarnánk a piacba. Ok, csináljuk. Ok, de a biztonság kedvéért azért vegyél annyi Bitcoint amennyit csak tudsz, nem számít, hogy 50 cent, 9 vagy 1000 dollár az ára.”

Tonnaszámra szerezhettek Bitcoint, ingyen bányászattal, a szűk piac oroszlánrészére szert téve. Ilyen piaci részesedés megszerzésével azt tehettek, amit csak akartak az alacsony likviditás időszakában. Nem gondolom, hogy ez egy összeesküvés elmélet lenne. Ez mindössze az, amit én is tettem volna a helyükben, ha másért nem, hát hogy kissé kezemben tartsam az irányítást.

Hasonlíthatjuk az aranyhoz a Bitcoint?

A Bitcoin követi a „termodinamika törvényeit” csakúgy, mint az arany. Azaz minden egyes Bitcoin előállításának járulékos költségei vannak.

Ahhoz, hogy legyen Bitcoinod bányásznod kell. Ahogy a bányászathoz szükséges matematikai feladványok nehézsége fokozódik, úgy növekszenek a hozzá használt infrastruktúra és elektromos áram költsége is. Ha ma például egy Bitcoin kibányászásához felhasznált elektromos áram ára 2000 dollár, és ehhez hozzájön még 100 dollár, mint infrastruktúra költség, akkor senki sem fog ezzel foglalkozni, ha maga a Bitcoin csak 1000 dollárt ér. Mint ahogy senki sem fog aranyat bányászni, ha az puszta pénzveszteség.

Mindegy, hogy egy uncia aranyról vagy egy matematikai képletsorról beszélünk, ha a megszerzésüknek hasonló a költsége. Mindkettő értéke a felhasználásukból adódik, azaz, hogy fizetőeszközként, vagy befektetésként használjuk.

Az emberiség történelmére tekintve, ritkán találkozunk az arany ipari felhasználásával. Értéke pont a ritkaságából adódik. Mi már abba a köztudatba születtünk, hogy az arany érték. A Bitcoin viszont még csak 3-4 éve létezik.

A Bitcoin versenyelőnye abból a tényből adódik, hogy ez az első olyan országokon átnyúló, decentralizált fizetőeszköz, ami a földön bárhova azonnal utalható. Mindez az aranyról nem mondható el.

Eddig mintegy 5,8 milliárd uncia aranyat bányásztak ki. A Bitcoin végső mennyisége 21 millió „érme”. Ennek aránya nagyjából 270:1-hez. Ekképp, ha a Bitcoint egyszer majd úgy kezdjük használni, mint az aranyat, akkor minden egyes Bitcoin körülbelül 300000 dollárt fog érni, az arany mostani árával számolva. (Ez mindössze egy egyszerű kalkuláció, nem előrevetítés.)

 

Kezelheti egy ország törvényen kívüliként a Bitcoin rendszerét?

Sok nagy központi bank fél a virtuális fizetőeszköz sikerétől, és arra vár, hogy az USA kikényszerítsen bizonyos szabályokat a külföldi virtuális tranzakciókkal kapcsolatban.

A vesztes tőkéje mindig a nyertesre ruházódik át, ez a játékszabály. Ha egy ország, vagy akár több ország, csoportosan, megpróbálná betiltani a Bitcoin használatát, akkor ebből mások könnyen profitálhatnának. Ha Amerika megtiltaná a Bitcoin használatát, akkor lenne még másik 160 ország, amelyik engedélyezné az ilyen tranzakciókat.

A virtuális pénz elve a transzparencia. Az anonimitás csupán a hataloméhes kormányokat fenyegeti.

Az egyetlen dolog, amit a szkeptikusoknak mondhatok, hogy próbálják magukat a Fed helyébe képzelni. Vagy a központi bankok, a COMEX, stb. helyébe. Képzeljék el, hogy hozzáférésük lenne egy valós idejű, mindenki számára nyitott, online webes felülethez, ahol bárki bármikor lekérdezhet, nyomon követhet számlákat és utalásokat, amelyek valaha bármikor történtek.

És képzeljék el, hogy a piac minden egyes szereplője visszautasítana minden olyan utalást, ami nem 1:1-ben történne. Ez a világ egészen másmilyen lenne a jelenkori, átláthatatlan manipulációkkal terhestől.

A Bitcoin egy olyan entitás, ami minden ilyenfajta átláthatóságot és ellenőrzést lehetővé tesz. És ezért fogják minden olyan módon támadni, amit még el sem tudunk képzelni. Mivel a megszokott, piszkos kis üzletek nem működnének ebben a rendszerben.

 

Biztonságos technikailag a Bitcoin?

A Bitcoint ellenzők lebeszélhetnek a rendszer használatáról, mint ahogy raktári készletekről, vagy befektetésekről is, de egy bizonyos ponton túl egészen pontosan kellene bizonyítaniuk a rendszer sérülékenységét.

Mostanáig olyan „bennfentesek”, vagy támogatók próbáltak problémákat feltárni, akik mindazok korrigálásán dolgoztak. Számos hiányosság, vagy felmerülő kérdés a Bitcoin hozzáférhetőségével és mennyiségével kapcsolatos, továbbá olyan emberi tényezőkkel, mint a csalás, lopás. De maga a technológia, önmaga életképességét bizonyítja.

Ami mostanáig történt, engem egyáltalán nem győz meg arról, hogy a kormányoknak meglenne a megfelelő tudása a Bitcoin leállításához. Törvénytelenné nyilvánításához pedig sem jogalapjuk, sem technikai szakértelmük nincs.

Ha valami, hát akkor az a kibontakozó ellenállási tendencia, ami a titkosításra/magánéletre irányul jót sejtet a Bitcoinnal kapcsolatban. Nem hinném, hogy a kormánynak bármilyen technikai dologban előnye lenne a geek-ekkel szemben, akiknek óriási előnyük van a határok nélküli világban.

Ha olyasmiről hallasz, hogy megheckkelték a Bitcoint, az mindig valakinek a Bitcoin köré épített infrastruktúrájával kapcsolatos. Magát a Bitcoin protokollt senki sem tudta feltörni. Olyasmihez hasonlíthatnám mindezt, mintha valakinek sikerülne betörnie egy rosszul tervezett arany trezorba.

A Bitcoin egy titkosítási sémán alapszik, amit Elliptic Curve Digital Signature Algorithm –nek, röviden ECDSA-nak hívnak. Az ECDSA voltaképpen olyan algoritmusok és számítások gyűjteménye, amelyeknek az eredménye a Bitcoin „privát kulcs”. Ez a „privát kulcs” egy „nyilvános kulccsá” alakítható (hashelhető). Ezáltal (elméletileg) olyan egyedi kulcspárt létrehozva, amely minden másik kulcspártól eltérő, és statisztikailag, gyakorlatilag lehetetlen egy ugyanilyen „kulcspárt” újra létrehozni.

Az ECDSA-án belül, a fő algoritmusnak két variációja létezik. Az implementációtól függően hívhatjuk secp256k1 vagy secp256r1-nek. A Bitcoin az elsőt alkalmazza, a secp256k1-t, mivel az egy „drágább” módszer, amely a sebességet feláldozza a nagyobb biztonság érdekében. Tehát ez egy biztonságosabb eljárás, mint a másik.

Mi a Bitcoin értéke? Hol van a belső értéke?

A Bitcoin értéke, más dolgokkal megegyezően, nem a befektetett költségtől függ. A befektetett költség, csupán az egyik meghatározója annak, hogy egy dolog egyáltalán létrehozható-e, vagy akár profitszerzés céljából eladható-e. A Bitcoin értéke attól függ, hogy a kereskedők mit árusítanak vele.

Ne feledjük, olyan, hogy „belső érték” nem létezik. Ez csak egy félrevezető kifejezés, ami arra akar utalni, hogy a természetben vannak „objektív” értékek. De minden érték csak az emberi elmében létezik, még akkor is, ha igazi, fizikai értékekről beszélünk.

Mindemellett, ha kissé távolabbról nézzük mindezt, a számítógépek munkája ellát egy szolgálatot, egy egészen más módon. Egyedülálló biztonsággal fenntartanak egy decentralizált hálózatot, anélkül, hogy meg kéne bízniuk egy központi nyilvántartóban, aki számon tartaná, és birtokolná a virtuális vagyon egy részét. Mindennek természetesen nagy értéke van napjainkban, azáltal, amit mindez a rendszer használóinak lehetővé tesz.

Feltételezem, most arra gondolsz, hogy hasonlókat mondhatunk bármely más számítógépről is, mert ha közelebbről megvizsgáljuk egy gép komponenseit, gyakorlatilag minden, amit valaha számítógép csinált, az matematikai számítás volt. De a konkrét számítás, ami önmagában célnélküli lenne, lehetővé teszi számunkra, hogy más gépekhez csatlakozzunk, hogy megírjunk egy szöveget Word-ben, hogy emailt küldjünk, hogy képet vagy filmet szerkesszünk, és bármit, amit csak el tudunk képzelni. Mindennek természetesen van értéke.

A részek összessége jelent értéket, nem pedig egy specifikus, elkülönülő rész.

Rendelkezik-e a Bitcoin a pénz tulajdonságaival?

A Bitcoinok teljesen homogének, könnyen felismerhetőek, nehézségek nélkül oszthatók és tárolhatók gyakorlatilag járulékos költségek nélkül. És ugyancsak elpusztíthatatlanok, hacsak nem jön el az apokalipszis, amiben valószínűleg mindenfajta vagyon megsemmisülne. Továbbá teljesen védve vannak a hamisítással szemben. Ráadásul fogyasztási cikként vagy befektetési javakként is használhatóak.

Néhányan úgy gondolják, hogy, egyszerűen megsemmisítik majd az internetet. Nos, ha ez bekövetkezne, akkor lesz nagyobb problémánk is, mint a Bitcoin. Az egész világ ellátmány láncolata az internethez kötődik.

Be tud törni valaki a Bitcoin pénztárcámba?

A bitcoin pénztárcád valójában nem is egy pénztárca. Nem tartalmazza az érméidet. A bitcoinjaid, a többi bicoinnal együtt a felhőben tárolódnak. A saját bitcoinjaid attól lesznek a tieid, hogy rendelkezel hozzájuk kulccsal.

A virtuális pénztárcád csak a kulcsokat tartalmazza, amelyek lehetőséget biztosítanak, hogy arra költsed a bitcoinjaidat, amire akarod. Amikor biztonsági másolatot készítesz a virtuális pénztárcádról, gyakorlatilag másolatot készítesz a kulcsaidról. Ha másnak is van másolata a kulcsaidról, akkor ez azt jelenti, hogy neki is van hozzáférése a bitcoinjaidhoz. Ez igaz a hosztolt (pl. webes bitcoin) pénztárcákra is.

 A biztonság érdekében titkosítsd a virtuális pénztárcád, és készíts róla több biztonsági másolatot. Ha ezt megteszed, és mondjuk a használt pénztárcádat elveszted, vagy ellopják, akkor sem tudnak mit kezdeni vele a tolvajok a titkosító jelszó nélkül. A pénztárca bármelyik másolatából elköltött érmék értelem szerűen minden másolatban is „elköltöttek” lesznek. Mivel mindegyik ugyanaz. Az egyenleged egy nyilvános jegyzékben van rögzítve és nem a pénztárcában. A pénztárca nem tartalmazza az érméket, csak hozzáférést biztosít hozzájuk.

Zárszó

Nálam vannak sokkal okosabb emberek is, akik ezzel és más virtuális fizetőeszközökkel foglalkoznak.

Végeredményben, miért is ágál valaki a Bitcoin ellen? Hiszen az mindenkinek a saját pénze, ha éppen ilyen formában akarja azt használni. Az pedig egyáltalán nem az én dolgom, hogy mások mit kezdenek a saját pénzükkel, vagy számítási kapacitásukkal. Hogy lehet valaki elutasító a vezető fizetőeszköz egy versenytársával szemben? Ha nem tetszik az ötlet, akkor szimplán ne foglalkozz vele.

A Bitcoin mindössze egy jelentősen szétosztott adathalmaz. A privát kulcs mindössze egy 256 bites számsor, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a saját bitcoinjaidat átutalhassad egy másik számlára. Nehéz feladata lesz a kormányzatoknak, hogy törvényellenesnek nyilvánítsák a matematikát. Már így is épp elég nagy feladat a számukra, hogy hadban állnak a drogokkal, a fájl megosztással, a prostitúcióval, a pénzmosással és a csalással.

Ez a fejlesztés egyáltalán nem tetszik a kormányoknak, így a részükről támadások várhatóak.

Bitcoin mánia pedig nincsen, csupán fizetőeszköz pánik. Az instabilitás az átlagembereknek nagy problémát jelent a piacra lépésben. A Bitcoin váltóértékének mozgása akár 10% -os is lehet egy adott napon belül.

Ennek ellenére, a nyereségek csábítóak: anonimitás, decentralizáció, kormányzati ellenőrzéstől és tranzakciós járuléktól mentes, nem adósságra épülő rendszer.

Mi a legnagyobb kockázat? Hogy technikai probléma léphet fel, amikor emberek milliárdjai fogják használni. Hogy ellátmányozással foglalkozó nagy nemzetközi cégek konkurens kripto pénzzel állnak elő. Vagy ingyenes energiához való hozzáférhetőség biztosítása.

Végeredményben mindez nem a Bitcoinról szól. Hanem a jelenleg elfogadott rendszeren kívül eső üzletkötésről. A Bitcoin mindennek csak a médiuma. Lehet, hogy nem tetszik, amit a Bitcoinnal rendelkező emberek csinálnak. De annak mindig lesz piaca.

Ui.: NULLA Bitcoinnal rendelkezem, és soha nem is fektettem bele.

Szerző: chartist

Forrás: Medium

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.