Szerző: Peter Matějček

A közvetítőknek befellegzett, jelentette ki egy exkluzív interjúban Rick Falkvinge, a svéd kalózpárt alapítója.

Még ha Rickard Falkvinge egy szót sem szólt volna a mai napon, akkor is érdemes lett volna találkozni vele itt ma, rögtön négy ok miatt is:

* A kalózkodás, mint jelenség, már több, mint harminc éve virágzik;
* Időről-időre még a kalózok is öltönybe bújnak és nyakkendőt kötnek;
* Bár a Hard Rock Café a zeneipar szentélye, a kalózokra mégsincs olyan hatással, mint egy templom a vámpírokra.
* A cseh sör még mindig nagyon finom.

Szerencsére azonban a kalózok atyja nagyon is beszédes kedvében volt. A ČESKÁ POZICE-nek (= cseh álláspont) adott exkluzív interjújából megtudhatjuk, miért is alapított pártot 2006 elején, milyen lesz a technológia az elkövetkező 15 évben, miért fog romba dőlni az általunk ma ismert banki világ, miért jön el az újságírás aranykora, és hogy miért hagyta el a hajót a kapitány.

ČESKÁ POZICE: Elég ironikus, hogy éppen itt, a zeneipar szentélyének számító Hard Rock Caféban találkozunk. Gondolom, nem minden művész néz rád jó szemmel a fali poszterekről.

Falkvinge: Igen, ebben igazad lehet. De a valóban jó és tehetséges előadóknak soha nem voltak gondjaik a bevételeikkel. A jelenlegi felállás szerint azonban az általuk kitermelt pénz legnagyobb részét a zeneipar közvetítői nyelik le. Nem hiszem, hogy az itt kiaggatott előadók bármelyike is véres könnyeket hullajtana, ha a zeneipartól eddig megszokott öt százalékuk helyett mostantól ötven százalékot kapnának.

ČESKÁ POZICE: Nos, ez valóban nem valószínű. De mielőtt elmélyednénk a témában, elmondanád, miért is jöttél Prágába?

Falkvinge: Itt került megrendezésre az európai Bitcoin-konferencia. A Bitcoin lényegében egy decentralizált, digitális pénzhálózat, mely központ nélkül bonyolítja le és ellenőrzi a tranzakciókat. Az internet fejlődésének ez az újabb fázisa újabb közvetítőket foszt meg a hatalmuktól és eddig élvezett kiváltságos helyzetüktől – jelen esetben a bankokat. Az elkövetkező 10-15 év során a bankrendszer éppúgy össze fog omlani, ahogyan jelenleg is egyre jobban düledezik és rogyadozik a zeneipar. A Bitcoin technológiájában óriási lehetőségek rejlenek, és alaposan meg fogja változtatni a jövőnket.

ČESKÁ POZICE: Le tudnád írni a rendszert egy kicsit egyszerűbben?

Falkvinge: A Bitcoin az a bankoknak, ami az email volt a postának. Lehetővé teszi, hogy a saját gépedről küldj pénzt valaki másnak a gépére, és ebbe a kettőtök közti tranzakcióba senki nem szólhat bele kívülről, még a kormány sem. Gyakorlatilag ugyanolyan, mint a készpénz, csak éppen nagy távolságokon keresztül is használható.

ČESKÁ POZICE: Miért van szükségünk digitális pénzre?

Falkvinge: Mindig az a kérdés, hogy milyenek a lehetőségeink, és hogy mennyire élünk azokkal. A Bitcoin a jövő technológiája, ami már most itt van és használható. Ezzel szemben a bankok csak visszatartanak minket, mivel mindmáig a múlt század hetvenes éveinek technológiáját használják – és minden rajtuk keresztül lebonyolított tranzakcióból lefölöznek maguknak akár öt százalékot is. A Bitcoin varázsát csak akkor éli át igazán az ember, amikor ténylegesen küld rajta keresztül valamennyi pénzt mondjuk egy indiai barátjának egy vasárnap reggelen, aki azonnal meg is kapja a mondott összeget – és felismeri, hogy ehhez bizony tényleg nincs szükség bankokra és más zavaró, élősködő közvetítőkre.

ČESKÁ POZICE: Sokan még mindig nem tudtak igazán megbarátkozni a modern technológiával és a nettel. Ők mennyire élhetnek a Bitcoin lehetőségeivel?

Falkvinge: Ez a probléma minden jelentősebb technikai előrelépésnél felbukkan újra és újra; az újdonságokkal aktívan lépést kell tartani, és erre nem mindenki képes. Néhány évtizeddel ezelőtt egyesek a telefonnal sem tudtak mit kezdeni, nem értették a tárcsázást és úgy általában az egész rendszert. Egy bizonyos kor meghaladtával az embernek egyre inkább gondot okozhatnak az újabb elképzelések. Éppen ezért is igyekszik minden vállalat a lehető legegyszerűbb és legérthetőbb formában tálalni minden újdonságot.

ČESKÁ POZICE: Mikor állhat át az egész társadalmunk a Bitcoin használatára?

Falkvinge: Általában az igazán új technológiáknak nagyjából tíz év felfutási idő kell. Az audiovizuális anyagok folyamatos netes közvetítése, vagyis a streaming technológiája például már 1995-ben rendelkezésre állt, de a YouTube mégis csak 2005-ben indult be. Az adat-, illetve fájlmegosztás lehetősége már 1989-ben adott volt, de csak tíz évvel később tűnt fel a színen a Napster. Amint azonban az emberek megszokják a Bitcoint és ráéreznek az ízére, számtalan új és izgalmas alkalmazási lehetőséget fognak kifejleszteni hozzá, amelyek forradalmasíthatják az adóztatást, a szociális juttatásokat, és még sok minden mást.

ČESKÁ POZICE: Tinédzserként digitalizálni akartad az egész világot. A jelek szerint elég sikeres voltál.

Falkvinge: Húsznál is több éve már annak, hogy tinédzser voltam. Tizenhat évesen alapítottam az első vállalatomat. A neten kis- és középvállalkozásokat támogatok. 2006 januárjában aztán bejelentettem a Kalózpárt megalapítását; ekkor kezdtem beszélni is a dolgokról amellett, hogy egyszerűen csak csináltam azokat. Kiderült, hogy világszerte óriási igény van egy olyan politikai mozgalomra, amely megakadályozza a társadalom láncra verését és fellép a hatalmukkal visszaélők ellen.

ČESKÁ POZICE: Konkrétan mi vezetett a Kalózpárt 2006-os megalapításához?

Falkvinge: Ennek három kulcsfontosságú mozzanata volt. Először is az, amikor 2005 nyarán az Európai Parlament egy fontos döntésre készült a szoftverek kezelése kapcsán, zárt ajtók mögött. Végül nyertek ugyan az aktivisták, de egészen az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, hogy mi lesz, és ez komolyan megijesztett. Másodszor, a svéd kormány ezzel egyidőben kriminalizált minden erre fel nem hatalmazott oldalról való tartalomletöltést, kivégezve így a független zenészeket, akik egyebek mellett a Pirate Bay-en keresztül is terjesztették az alkotásaikat. Ez egy újabb kísérlet volt a hatalmasok részéről a kultúra lezárására és monopolizálására mindenki más és a jövő kárára. Harmadszor, az Európai Unió elfogadott egy olyan direktívát, melynek keretében gyakorlatilag nyomkövető készülékekké alakították a mobiltelefonjainkat, hogy mindenkit pontosan meg lehessen figyelni. Ekkor kezdtem el gondolkodni a dolgon, majd regisztráltam a párt domainnevét. A mai napig a kultúra és az információ szabadsága, valamint az adatvédelem a három legfőbb alappillérünk, eszményünk és célkitűzésünk.

ČESKÁ POZICE: A világ legnagyobb torrent-adatbázisánál, a Pirate Bay-nél tartott rendőrségi razzia és az azzal kapcsolatos kormányzati lépések óriási lendületet adtak a kalózmozgalomnak. Le tudnád írni azt az időszakot?

Falkvinge: Nagyon intenzív volt. 2007. május 31-ének estéjén hívott fel Peter Sunde, a Pirate Bay szóvivője, és közölte, hogy a hatóságok lekapcsolták az oldalukat. A pártunk akkor még csak fél éves volt, de azonnal riasztottam mindenkit. Ez volt a mi nagy lehetőségünk, hogy kiálljunk a híres ikon mellett, és ténylegesen is síkraszálljunk a net szabadságáért. És meg is lett az eredménye: egy héten át szerepeltem a legkülönfélébb tévéműsorokban. Megtörtük a jeget, bekerültünk a mainstream médiába.

ČESKÁ POZICE: Ezt követték aztán a sikeres Európai Parlamenti választások, melynek nyomán még jobban kiterjeszthettétek az európai polgári szabadságjogokért folytatott küzdelmeteket. Jelenleg hogy áll a harc?

Falkvinge: Elég jól, azt hiszem, bár még mindig sok rossz dologgal kell megküzdenünk. Cenzúra, emberek elhallgattatása, az ipar gátlástalansága az érdekeit sértőkkel szemben, a nagyvállalatok napi rendszerességű, rutinos jogtiprásai. De természetesen nem adjuk fel, továbbra is kiállunk az emberi jogokért – és minden újabb jogtiprási botránnyal újabb szavazókat nyerünk, akik pedig így tovább erősítik az ellenállást. Amire szükség is lesz, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a politikusoknak egyre kevesebb az önbecsülése. Mi azonban nem hagyjuk, hogy eltapossák a kultúrát, a tudást és az adatvédelmet. Minél inkább cselekszünk, annál inkább támogatnak minket az emberek – a gátlástalanok helyett.

ČESKÁ POZICE: Mi a szerepetek az Európai Parlamentben? Leginkább csak megfigyelőként vagytok jelen, vagy aktívan be is tudtok szállni a folyamatokba?

Falkvinge: Mindenképp többek vagyunk puszta megfigyelőknél. Ha a politikusok rossz döntéseket hoznak, mi elvesszük a szavazóikat. Csak úgy változtathatjuk meg a társadalmat, ha hangot adunk az elnyomottaknak és elnémítjuk az elnyomókat. Nem akarok cinikus lenni, de manapság tényleg így működnek a dolgok. És nem csak azon a két kalózon múlik minden, akik ténylegesen ott ülnek a parlamentben, hanem az aktivisták százezrein is világszerte. Mi látjuk el őket információval, hogy aztán cselekedhessenek, amint tudnak. Továbbá, már a puszta jelenlétünkkel is gyengíthetjük a másolásvédelmi lobbisták befolyását.

ČESKÁ POZICE: Jelenleg a lobbisták a legnagyobb ellenségeitek?

Falkvinge: Végső soron ők is csak a munkájukat végzik: igyekeznek a lehető legjobb feltételeket kiharcolni a saját iparáguknak. Én elsősorban azokat a politikusokat hibáztatom, akik túlságosan is könnyen beadják a derekukat. Tekintettel kellene lenniük a választópolgárok érdekeire. A legnagyobb ellenségeink azok a politikusok, akik egyszerűen nem tudnak mit kezdeni az internettel. Akiknek a titkáraik nyomtatják ki az emailjeit, de mégis azt hiszik, hogy tudják, miről szól az egész. Nincs veszélyesebb annál az embernél, aki úgy hoz döntéseket, hogy azt hiszi, tisztában van a dolgokkal, de valójában fogalma sincs semmiről.

ČESKÁ POZICE: Szerinted miért vannak a politikusok ennyire lemaradva az internet terén?

Falkvinge: Ez egy nemzedéki dolog. Az internet akkorára nőtt, hogy már nem lehet töviről-hegyire elmagyarázni az egészet olyasvalakinek aki nem született bele, és nem él együtt vele. Teljesen megváltoztatta az élet- és a munkamódunkat is. Netes ügyek és problémák kapcsán a negyvenes éveik fölött járók gyakran nem tehetnek mást, mint hogy náluk hozzáértőbbek segítségére támaszkodnak. Ezzel szemben a fiatalok teljesen természetesen kezelik a netet, tartják egymással a kapcsolatot és segítenek egymásnak. Sokszor azt sem tudják előre, hogy honnan és kitől érkezik majd a segítség, csak azt, hogy előbb-utóbb biztosan megtalálják valahol. A net maga a megtestesült hatékonyság – ezt mindenki tudhatja, aki már megtapasztalta. Aki pedig még nem, annak ez nyilván úgy hangzik, mint valami sci-fi szöveg egy harmincas évekbeli filmből. A netet nem lehet elmagyarázni, csak megtapasztalni.

ČESKÁ POZICE: Említetted, hogy a netes forrásokat is ellenőrizni kell. Azok is veszélyesek?

Falkvinge: Abraham Lincoln egyszer azt mondta, az idézetekkel mindig az a baj, hogy soha nem tudhatod, hogy igazak-e. Ma már a legfiatalabbaknak is el kell sajátítaniuk a különböző információforrásokhoz való kritikus hozzáállást. Meg kell tanulnunk feltenni magunknak azokat a kérdéseket, hogy egy adott forrás vajon miért írja vagy mondja épp azt, amit? Mik az indítékai? Véleményem szerint ez a hozzáállás mindenképpen egy jó irányba tett lépés. Az internet hatással van ránk és a mainstream médiára is. Nem elég csak olvasni a cikkeket, mögéjük is kell nézni. Meg kell ismerni a forrást és azt, hogy hogyan jutott el a szerző a megfogalmazott következtetéseihez. Minél jobban elterjed ez a hozzáállás, annál inkább kiteljesedik az újságírók aranykora. A neten minden hozzáférhető, csak tudni kell szelektálni megbízható és megbízhatatlan között.

ČESKÁ POZICE: Sikerült megőrizni az Európai Parlamenti választások sikerét követő eufória lángját?

Falkvinge: Igen. A harminc év alattiak körében mi vagyunk a legnépszerűbbek Svédországban. Sikerült elérnünk egy igen érdekes választói kört – erre pedig senki nem számított. A nagy pártok azonban tanultak a győzelmünkből, és kiadták a tagjaiknak, hogy egyszerűen tegyenek úgy, mintha nem is léteznénk. Ha ugyanis beszéltek rólunk, akkor válaszoltunk a provokációra – így egy idő után már a nevünket sem említették meg. És ezen a falon nem tudtunk áttörni – pedig próbálkoztunk, nem egyszer, se kétszer. Provokáltunk. Támogattuk a Pirate Bay-t. Még azt is javasoltuk, hogy adjunk nekik mentelmi jogot, és közvetlenül az Európai Parlamentből üzemeltessük az oldalt. De egyik felvetésünkre sem reagált senki egyetlen szóval sem. És el is érték, amit akartak: bár az európai választásokon sikerrel jártunk, a svéd parlamentbe már nem tudtunk bejutni.

ČESKÁ POZICE: Ez kétségívül frusztráló lehetett.

Falkvinge: Nagyon is! Megtapasztalhattuk, hogy a “magas politika” minden elképzelést felülmúlóan kemény játszma. A gyökeret vert, megkövesedett nagyok közé csak erővel lehet betörni. Semmit sem adnak ingyen.

ČESKÁ POZICE: Változtattatok a stratégiátokon?

Falkvinge: Igen. Sokat tanultunk a német kalózpárttól. Mi büszkén és szégyentelenül másoljuk egymást, remixeljük a kultúrát. A berlini kalózok megtalálták a siker receptjét, és bebizonyították, hogy a kalózok ott vannak világszerte mindenütt, és igenis gyökeret tudnak ereszteni – ezért tehát mi is elmélyülten tanulmányozzuk a receptjüket.

ČESKÁ POZICE: Még mindig gyakran hozzák fel veletek szemben azt a vádat, hogy igazából csak egy témátok van, és ezért nem tudjátok megszólítani a társadalom egészét…

Falkvinge: A legtöbb politikai párt úgy születik, hogy valakik látnak valami rosszat a világban, és tenni akarnak ellene. Aztán idővel tovább bővítik, fejlesztik, csiszolják és kiterjesztik a nézeteiket, átfogva az egész társadalmat. Így volt ez a liberálisokkal 1890-ben, a demokratákkal 1930-ban és a zöldekkel 1980-ban. Ugyanezen a fázison megyünk most keresztül mi is. A kalózideológia mindig is erre a három alappillérre épült. A németek sikeresen összeállítottak egy olyan programot, amivel a szélesebb nyilvánosságot is meg tudták szólítani. Mi is dolgozunk tehát az olyan hétköznapi témákra adható kalózválaszokon, mind például az egészségügy, a honvédelmi kiadások és hasonlók.

ČESKÁ POZICE: Továbbra is napirenden van a szerzői jog és a szabadalmi jog megreformálásának témája?

Falkvinge: Igen, mivel ezek a monopóliumok is súlyos károkat okoznak a társadalomnak.

ČESKÁ POZICE: A ti elképzelésetek szerint hogyan juthatnának pénzhez a művészek?

Falkvinge: Nagyon könnyen. Jelenleg a zeneipar az összes bevétel mintegy 93-97%-át nyeli le. Amint kivesszük a képletből a közvetítőt, máris rengeteg pénz szabadul fel. A megosztás a pénz kapzsi közvetítőktől a művészekhez való átirányításának leghatékonyabb eszköze a zeneipar történetében. Emiatt pedig csak a zeneipar fejesei sírnak – mivel egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy senkinek sincs szüksége rájuk. Semmi szükségem arra, hogy ostoba öltönyösöktől vegyem át a kedvenc együtteseim albumait, amikor ők közvetlenül is el tudják küldeni nekem az alkotásaikat a neten keresztül.

ČESKÁ POZICE: De mégis ki fizetne ezért? Azt mondod, több a pénz, mint valaha, de akkor miért panaszkodnak mégis egyes művészek és állítják, hogy a kalózkodás kárt okoz nekik?

Falkvinge: Egy pillanatig sem állítom, hogy kivétel nélkül mindenki nyerhet – ilyen nincs. Ettől azonban még tagadhatatlan, hogy óriási változások zajlanak körülöttünk. Lehet, hogy amivel ma még rengeteg pénzt kereshetsz, az holnap fabatkát sem ér majd. Az újdonságokra azonban mindig lehet építeni. Most is ugyanazt a pénzt költjük, amit már a Napster által megalapított kultúra felbukkanása előtt is költöttünk. Egyre több az olyan művész, aki egyenesen a kalózkodásra és a fájlmegosztásra épít, és ebből meríti a bevételeit. Egyre többen találnak új módszereket, új modelleket, új megoldásokat – miután a régiek ideje már visszafordíthatatlanul lejárt. Ez van, tudomásul kell venni, alkalmazkodni és továbblépni.

ČESKÁ POZICE: Sokan vádolnak azzal is, hogy egyfajta digitális kommunizmust hirdetsz.

Falkvinge: Nagyszerű dolog, hogy Marx gondolatai valamilyen formában még több, mint száz év múltán is ilyen elevenen élnek az emberekben. Tény azonban, hogy ma már bárki megoszthat bármit bárkivel, bármilyen formában, ahányszor és ahogyan csak akarja – erre pedig korábban nem volt lehetőség. Ami viszont engem illet, én a szabadpiac elkötelezett híve vagyok. A Kalózpártot is éppen azért alapítottam meg, mert nem szenvedhetem a szabadpiacot ellehetetlenítő monopóliumokat.

ČESKÁ POZICE: Tehát nem azonosulsz a kommunista ideológiával?

Falkvinge: Nem. Vannak persze, akik mást mondanak rólam, de én egyértelműen szabadpiac- és vállalkozáspárti vagyok.

ČESKÁ POZICE: A netes adatvédelem elkötelezett bajnoka vagy. Viszont a neten egyre inkább feltárja magát mindenki. Hogyan jön össze ez a kettő?

Falkvinge: Ne keverjük össze a dolgokat. A lényeg pontosan az, hogy eldönthessem, mit akarok közzétenni és mit nem. Pont az a baj, hogy a jelek szerint a politikusok azt hiszik, hogy ha korábban nem írtam ki mondjuk a Twitterre vagy a Facebookra, hogy mit vacsoráztam előző este, de most már kiírom, akkor ez jogalapot ad nekik arra, hogy az életem minden más részletét is feltárhassák – az engedélyem nélkül. Ez azonban úgy hülyeség, ahogy van. Ez olyan, mintha a pincér az egész pénztárcámat elvenné azon felbátorodva, hogy a fizetendő összegen felül adtam neki még borravalót is. Óriási különbség van az önkéntes adatmegosztás és a magánszféra erőszakos feldúlása között. Igen, tény, hogy ma az emberek többet tárnak fel magukból, mint valaha. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy amit viszont nem tárunk fel, azt még intimebbnek tartjuk, és még elszántabban védelmezzük, mint valaha. Korábban a kormány csak a telefonbeszélgetéseket tudta lehallgatni – a neten azonban már minden mást is. Szexuális irányultságot, érdeklődési kört, legfrissebb olvasmányokat, egyszóval mindent. Már szinte a gondolataink közé férkőzhetnek. Az adatvédelem témája ma fontosabb, mint valaha.

ČESKÁ POZICE: Sokszor azonban az ember nem is akarja megosztani a személyes adatait a neten, viszont kénytelen megadni azokat például a Facebooknak vagy a Google-nek meg a többieknek, miközben jobbára fogalma sincs arról, hogy ők aztán pontosan mit is kezdenek majd ezekkel az adatokkal és hogyan kezelik őket.

Falkvinge: Jól mondod. Ezért is kell megtanulnunk azt, amit én csak információ-higiéniának nevezek. Mindig fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy egészen pontosan milyen információkat is akarunk megosztani kikkel, hogy mennyire tárhatjuk fel magunkat és hogyan tudjuk majd kezelni a nyilvánosságot. Amint közzéteszünk valami személyes adatot a neten, az attól a pillanattól kezdve már visszavonhatatlanul ott is marad. Állítólag azok, akik a bankszámláinkat kezelik, pusztán az éves költekezések alapján jó eséllyel fel tudják mérni még azt is, hogy egy házaspár épp mennyire áll közel a váláshoz. És most akkor gondoljunk bele abba, hogy mennyit tud rólunk a Google és a Facebook. Ha például diagnosztizálnak nálad egy betegséget, arról a Google még a családodnál is hamarabb értesülhet.

ČESKÁ POZICE: A svéd kormány elfogadta az úgynevezett FRA-törvényt, ami lehetővé teszi számukra a Svédország határain keresztül lebonyolított adatforgalom megfigyelését. Hogyan engedhettétek meg ezt?

Falkvinge: Ez valóban ijesztő. Ennek az ügynek ez Európai Emberi Jogi Bíróság elé kell kerülnie, a nyugati világ ezt nem hagyhatja szó nélkül. Szerveztünk is tüntetéseket, és az információ szabad áramlása nyomán immár az alapvető emberi jogokért is harcolunk.

ČESKÁ POZICE: Milyen szerepet játszanak mindebben a fokozott kormányzati átláthatóságra irányuló követeléseitek?

Falkvinge: Nagyon fontosat. A kormány azért létezik, hogy szolgálja az embereket. Ha én valakinek dolgozom, akkor nem tarthatom titokban előtte, hogy pontosan mit is csinálok. Vannak azonban olyan kormányok, amelyek nem szolgálni akarnak, hanem uralkodni. Mi több, Európa valójában mindmáig monarchikus elven működik, mindössze annyi különbséggel, hogy már magunk választjuk meg a királyainkat. Mivel azonban mi adjuk nekik a felhatalmazást, ezért jogunk van a legapróbb részletekbe menően tudni, hogy pontosan mit is csinálnak.

ČESKÁ POZICE: Gondolom, részben ezért is döntöttetek úgy 2010-ben, hogy támogatjátok a Wikileaks-t.

Falkvinge: Támogatjuk az oknyomozó újságírást, mivel nem hiszünk abban, hogy a választott vezetőink ellen tudnának állni a hazugság csábításának. A választópolgároknak valós információkra és tényekre van szükségük ahhoz, hogy valóban felelősen szavazhassanak és dönthessenek a vezetőik személye felől. Minden alkalommal, amikor egy politikus hazudik az állampolgároknak, csak még jobban aláássa az egész rendszert.

ČESKÁ POZICE: Ha a Wikileaks ennyire fontos a társadalmunknak, akkor hogy küzdhet most mégis anyagi gondokkal?

Falkvinge: Ez engem is komolyan aggaszt. Hogy dönthet három nagyvállalat – a Visa, a MasterCard és a PayPal – úgy, hogy egyszerűen kiiktatnak egy negyediket? Egyszerűen bemutattak nekik és el akarják pusztítani őket. A Bitcoin biztosít ugyan számukra egy alternatívát, de félő, hogy ez sem lesz elég. A Wikileaks esetleges megszűnése óriási veszélyt jelentene a demokráciára nézve, és ez ellen sajnos nem tudunk mit tenni.

ČESKÁ POZICE: Viharos idők járnak. Mindenfelől egyre magasabbra csapnak a hullámok – a kapitány pedig elhagyja a hajót. Miért döntöttél úgy januárban, hogy lemondasz a párt elnöki tisztjéről?

Falkvinge: Öt éven át vezettem a pártot – és amit az ember ilyen hosszú időn át csinál, az egyre inkább átalakul rutinná. Én azonban elsősorban vállalkozó típus vagyok, aki szeret új dolgokat beindítani, építeni és fejleszteni. De ha már minden a helyére került, akkor a puszta fenntartáshoz már nem én vagyok a megfelelő személy. Nagyon hamar ráunok a dolgokra. És túlságosan is szeretem a kalózokat ahhoz, hogy hagyjam, hogy olyasvalaki vezesse őket, aki nem tudja nap mint nap száz százalékban odatenni a szívét-lelkét az ügyért.

Forrás: ČESKÁ POZICE (Google Translate-es angolosítás alapján)

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.