Bitcoin: a határ a csillagos ég

2013-04-07

Szerző: IMG

Ránézésre a Bitcoint mintha kifejezetten adócsalásra, pénzmosásra és lenyomozhatatlan tranzakció-lebonyolításhoz tervezték volna, amely tényezők aztán komoly gondokat okozhatnak majd az államnak (és a hétköznapi embereknek is). Másfelől azonban e tevékenységeket amúgy is igen széles körben művelik már igen hosszú ideje, és még sokkal nagyobb léptékben is, mint amekkorában a Bitcoin működik: évente akár több ezermilliárd dollár értékben is. És bár ama térségekben, ahol jelentősebbek az ezirányú tevékenységek, valóban beszűkülnek ugyan az állam lehetőségei is, de annak a puszta fennmaradása ettől még a legkevésbé sem válik fenyegetetté.

Fenyegetett a maffia valaha is azzal, hogy teljes egészében felszámolják New Yorkot vagy Las Vegas-t? Kissé talán mellékes kérdés, de szerinted mekkora hányadát észleli valójában az átlagos “liberális állam” a határain belül elkövetett bűncselekményeknek? 10%-át? 5%-át? Ellentétben a jelenleg közszájon forgó szlogenekkel, a legtöbb kormány, ide értve még az Egyesült Államokét is, valójában nem vasöklű diktatúra, hanem sokkal inkább különböző intézmények egymással szövevényesen összefüggő rendszereként működik, amelyekhez az emberek többnyire önszántukból is hajlandóak alkalmazkodni, és amelyeknek bizony igen magas hibatűrési küszöbbel kell rendelkezniük ahhoz, hogy egyáltalán működőképesek maradhassanak hosszabb időn keresztül is.

A kriptopénzek kapcsán a leggyakrabban előkerülő kérdés ugyebár az, hogy elhódíthatják-e ezek bármely adott ország tranzakcióinak egy akkora hányadát, amelynek eredményeképpen már az állam olyan alapvető funkciói is veszélybe kerülnek, mint a puszta adóztatás. Nos, bár a kriptopénzek minden további nélkül elterjedhetnek akár kifejezetten széles körben is (bár persze erről is lehet vitatkozni), az állam működését nagy valószínűséggel mégsem fogják veszélyeztetni, mivel az ilyen széleskörű elterjedés jó eséllyel a következő három fázison keresztül fog lezajlani:

1.) Nagy léptékben egyetlen egyénnek és vállalkozásnak sem áll érdekében a tranzakciók névtelenségének megőrzése. A vállalatok szeretik tudni, hogy pontosan kikkel üzletelnek, és ennek megfelelően természetesen vezetnek is majd saját nyilvántartásokat.

2.) Amennyiben a kriptopénzek valóban széles körben elterjednek, úgy a nagyvállalatok tranzakció-nyilvántartásai – kiterjedtségüket tekintve – már a kriptopénzek P2P-szervereinek nyilvántartásaival vetekednének. Gondoljunk csak bármelyik nagyobb áruházlánc teljes, összesített forgalmára. A nagyvállalatok még akár saját kriptopénz-szervereket is beizzíthatnak annak érdekében, hogy még hatékonyabban dolgozhassák fel a tranzakcióikat.

3.) Így pedig már az állam is kialakíthat egy, a jelenleg fennállóhoz hasonló szabályozási keretet, melynek segítségével – megfelelő eljárásrendi keretek mellett, természetesen – hozzáférhet ezekhez a nyilvántartásokhoz. És bár még így sem lenne kifejezetten egyszerű lenyomozni minden egyes tranzakciót, azért így már mégis jóval kivehetőbb képet lehet összerakni a rendelkezésre álló információkból, amit aztán már elég sokrétűen fel is lehet használni. Példának okáért arra is, hogy megállapítsuk, mely személyeknél lenne már igencsak esedékes egy adóellenőrzés, vagy épp a pénzforgalmi mutatókat felhasználni a makrogazdaság-politika kidolgozásához.

Ez pedig így, ebben a formában majdhogynem dettó ugyanaz, mint ahogyan jelenleg is kezelik a pénzmosást. Azt talán nem fogom tudni, hogy Kovács Jani vett pár kiló heroint múlt héten, de azt már tudni fogom, hogy vett egy Ferrarit – és azt is, hogy a tavaly bevallott jövedelme alapján egy Ferrari maga a merő abszurditás. Úgyhogy már kezdhetek is érdeklődni Jani ismerőseinél, illetve felkeresni a munkáltatóját, hogy utánajárjak, mi is folyik ott.

Motiválja bár őket szakmai érdeklődés vagy egyéni preferencia, a jelenlegi bitcoin-felhasználók többnyire hajlamosak gondosan ügyelni a magánszférájukra, tovább fokozva így az adataik biztonságát. Jani bitcoinjairól már éppúgy nem fog mesélni senki, mint ahogyan arról sem, hogy pontosan mire is költi azokat. Ahhoz azonban, hogy a Bitcoin vagy bármely más kriptopénz valóban elterjedhessen annyira, hogy már ténylegesen felvehesse a versenyt a nagy tartalékpénzekkel, mindenképpen elő kell bújnia az árnyakból és megnyernie magának a hétköznapi embereket és a nagyvállalatokat is. Ebben az esetben pedig már Janinak is sokkal nehezebb lesz a dolga, ha továbbra is titokban akarja tartani a ténykedéseit.

Ebben az esetben pedig, az így elérhetővé váló információk alapján már az államnak sem fog különösebb gondot okozni az alapvető funkcióinak további, folytatólagos működtetése.

Forrás: Insider Media Group

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.