Így kerüli meg a net a cenzúrát

Szerző: Jerry Brito

Jelentős figyelmet irányított az amerikai kongresszus netcenzúrázási hatalmára a nemrégiben megszellőztetett Stop Online Piracy Act, avagy SOPA. Többtucat weboldal sötétítette el a logóját a törvény elleni tiltakozás jeléül. A közösségi blogszolgáltató, a Tumblr még messzebbre ment, kicenzúrázta a felhasználói tartalmait, és felszólította a felhasználóit a kongresszus megfelelő tagjainál való telefonos tiltakozásra. Ennek eredményeképp az érintetteknek több, mint 87.000 telefonos megkeresést kellett kezelniük.

Egyesek azonban nem elégednek meg azzal, hogy a politikusokra bízzák a net sorsát. Több, a domainnév-rendszer (DNS) újragondolását célzó projektet is indítottak már a cenzúrázási erőfeszítések ellehetetlenítése vagy legalábbis megkerülése érdekében. Peter Sunde, a Pirate Bay társalapítója az amerikai hatóságok tavalyi tömeges domainlefoglaló akcióját követően például egy olyan peer-to-peer DNS-t kezdett fejleszteni, amit nem befolyásolhat a SOPA és más hasonló törvények által engedélyezett feketelistás módszer. Egy másik csoport pedig egy szintén cenzúrázhatatlan legfelső szintű domaint igyekszik kifejleszteni a Bitcoin protokollja alapján, tovább decentralizálva így a netet.

Ha a kormányok cenzúrázni akarják a netet, értelemszerűen a fojtópontokhoz fordulnak – a SOPA esetében a netszolgáltatók által üzemeltetett DNS-szerverekhez. Ha ezeket a szervereket sikerülne lecserélni egy olyan P2P-rendszerre, amiből ugyanolyan könnyen elérhetőek lennének ugyanazok az információk, úgy máris nem lenne többé konkrét, támadható, manipulálható és lekapcsolható központ.

Nincs semmi új a törvények megkerülésére irányuló technikai megoldásokon való munkálkodásban. Egy időben például a Napsternek is az lett a veszte, hogy központi szerverekre alapozott. Későbbi utódja, a BitTorrent már levonta a tanulságot, és elosztott, decentralizált hálózatot alakított ki magának, amit így még akkor sem kapcsolhat le senki, ha egyébként illegálisnak is nyilvánítanák a működését.

Amennyiben a kormányok továbbra sem hagynak fel a netes információk ellenőrzésére irányuló törekvéseikkel, úgy nagy valószínűséggel egyre több ilyen hasonló, a közvetítő központok felbontására irányuló projekt bont majd szárnyat a jövőben is. Jó példája mindennek a WikiLeaks esete is.

A kiszivárogtató oldal a múlt hónap vége felé jelentette be, hogy anyagi gondok miatt ideiglenesen felfüggeszti a működését, mivel a Visa, MasterCard és a PayPal politikai nyomás hatására (vagy önszorgalomból) úgy döntött, hogy a továbbiakban nem hajlandó továbbítani feléjük a nekik címzett utalásokat. Két héttel ezelőtt pedig az amerikai szövetségi bíróság úgy határozott, hogy az FBI további bírói végzések nélkül is hozzáférhet a WikiLeaks önkénteseinek Twitter-fiókjaihoz.

Ezeket a pofonokat is csak azért oszthatták ki a WikiLeaks-nek, mert itt is voltak centralizált közvetítők, akikhez lehetett fordulni. Ha azonban lehetővé válik a közvetlen, személytől-személyhez utalás vagy üzenés, teljesen kiiktatva minden olyan közvetítőt, mint például a PayPal vagy a Twitter, úgy támadási felület sem lenne többé. Szerencsére egyre ilyen több ilyen projekt van folyamatban, és egyre jobban is haladnak.

A pénzügy terén, digitális pénznek ott van például a decentralizált és elosztott Bitcoin, amely pontosan az előbb leírt elvet valósítja meg a gyakorlatban; a WikiLeaks június óta már fogad is bitcoinos adományokat. A közösségi hálók mezőnyén a Diaspora és az Identi.ca a decentralizáltság zászlóhordozója; előbbi a Facebook, utóbbi a Twitter helyettesítésére törekszik.

Viszont a netszolgáltatók még így is megmaradnak, így hozzájuk még mindig fordulhatnak a cenzúrára vágyó fejesek – de csak addig, amíg a net fizikai rétegének decentralizálására törekvő projektek is ki nem virágoznak maguk teljességében. A Project Kleinrock és a Darknet Project csak kettő a feltörekvő kezdeményezések közül, amelyek vezeték nélküli hálózatfonással igyekeznek kiépíteni egy “másodlagos réteget” a nethez.

Persze mindezen projektek sikeressége még erősen kérdéses; talán összejönnek, talán nem. Azt azonban mindenképp jól mutatják, hogy a cenzúramentes net igenis lehetséges és megvalósítható, csak meg kell dolgozni érte. Éppúgy, ahogy a Napstert sem azonnal váltotta fel a BitTorrent, hanem volt még köztük például egy Gnutella meg egy Freenet is, úgy feltehetőleg ezeknek a koncepcióknak a teljes kibontakozása is beletelik még egy kis időbe; egyelőre csak a trend az, ami már most is teljesen biztosnak tekinthető: minél jobban igyekeznek a kormányok megfojtani a netet és ellenőrizni az információ áramlását, annál több résen át fog az kifolyni az ujjaik közül.

Forrás: TIME.com

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.