Fenyegetés és lehetőség is egyben a digitális pénz a bankok számára

Szerző: Jeremy Quittner

Bár a Bitcoint eredetileg a bankrendszer elleni lázadásként indították útjára, az mégis komoly üzleti lehetőségeket is nyújthat minden olyan bank számára, amely nem riad vissza a kockázatoktól.

Lényegét tekintve egy bitcoin nem más, mint egy erős kriptográfiával védett, nyílt forráskódú számítógépes fájl egy elosztott P2P-hálózatban; ez eléggé hasonló a fájlmegosztó hálózatokhoz. A Bitcoin legmeghatározóbb tulajdonsága tehát a központi kibocsátó entitás hiánya; a megfelelő hardver és szakismeret birtokában bárki részt vehet a bitcoin-“bányászatban”, mivel ennek a digitális pénznek egyszerűen egy algoritmus hozza létre az egyre újabb és újabb egységeit.

A Bitcoint bizonyos Satoshi Nakamoto (amely nevet széles körben álnévnek tartják) indította útjára még 2009-ben, azt állítva, hogy ez egy felhasználóbarátabb és kiszámíthatóbb alternatívája lesz a hagyományos pénzeknek, amelyekből tetszés szerint nyomtathatnak bármikor még többet a világ jegybankjai, és amelyekkel kényükre-kedvükre játszhatnak felelőtlenül a pénzintézetek. Nakamoto úgy alkotta meg a Bitcoint, hogy 21 millió egységnél több soha ne létezhessen benne, és ezt a mennyiséget is csak az elkövetkező 140 év alatt (nem, nem elírás) fogja megközelíteni – a pénzkészlet korlátozottságával őrizve meg tehát annak az értékét hosszú távon is. A rendszerbe épített kriptográfiának köszönhetően pedig bizalmas harmadik felekre sincs szükség a pénz tárolásához, kezeléséhez és átutalásához.

Emellett a Bitcoin éppen olyan névtelen is lehet, mint a készpénz; az adatvédelem hívei így egyből a szívükbe is zárták, viszont ugyanezen ok miatt az illegalitásban működők is előszeretettel használják. Egyes kereskedők pedig azért érdeklődnek iránta, mert nem kell különböző díjakat fizetniük a használatáért.

És persze nagyon menő is.

Jay Braver, az athens-i (Georgia állam) szkéhelyű Jay Braver Web Development tulajdonosának elmondása szerint az internet a diszruptív (bomlasztó) technológiák melegánya, a Bitcoin pedig a legújabb ilyen technológia. És bár Braver immár több, mint egy éve fogad el bitcoinos fizetést, mindeddig egyetlen ügyfele sem élt ezzel a lehetőséggel.

Ami abból a szempontból nem is meglepő, hogy a Bitcoinnak még számos jogi akadályt, előítéleteket és negatív sztereotípiákat kell leküzdenie a szélesebb körű elfogadottsághoz. Mindeddig pedig a bankoknak sem volt hozzá szinte egyáltalán semmi közük. Ez azonban a közeljövőben megváltozhat – főleg ahogy egyre több hosszú távon gondolkodó vállalkozó kezd egyre újabb és újabb vállalkozásokat és szolgáltatásokat építeni eleve a Bitcoinra és annak a lehetőségeire, a bitcoinos tranzakciók kezelésére.

Gavin Andersen, a Bitcoin főfejlesztője (amely pozíció leginkább csak informális jellegű a Bitcoin diffúz közösségében – leginkább Linus Torvalds-nak a Linux fejlesztésében játszott szerepéhez hasonlítható) szerint “potenciálisan nagy szerephez juthatnak itt a bankok is éppúgy, ahogyan az összes többi pénznél, így az eurónál, a jennél és a dollárnál is.”

Kínálhatnak a bankok például fizetésfeldolgozást, zálogszolgáltatásokat, nemzetközi készpénzes tranzakciók lebonyolítását, pénzváltást bitconra és vissza, és még akár bitcoinos hiteleket is nyújthatnak, állítják a közösség egyes tagjai.

Jon Matonis, a fizetéskezelő ipar veteránja (aki maga is népszerűsíti a Bitcoint a The Monetary Future c. blogján) is megerősíti azt az állítást, mely szerint nagyon is érdemes lenne a bankoknak is odafigyelniük a Bitcoinra.

Persze korábban is jöttek és mentek már alternatív pénzek. A dotcom-robbanás idején a Beenz és a Flooz próbálta megolajozni az e-kereskedelem gépezetének fogaskerekeit egy online pénz létrehozásával – azonban mindketten kudarcot vallottak, míg az új pénz helyett csak a már meglévőket digitalizáló PayPal befutott és abszolút dominanciát szerzett az online fizetéskezelés terén.

Az újabb keletű online pénzek között említhetjük például a Linden Labs Linden dollárjait, amelyet a Second Life online játékvilágukban használnak. Hasonló jellegűek a különböző vállalatok által a vásárlóiknak a költekezéseik után adományozott jutalompontjai is, amelyek szintén egyre inkább pénzzé válnak, tekintve, hogy már az Amazon.com Inc. is elfogad pontokat fizetségként.

David Furlonger, a stamfordi (Connecticut állam) székhelyű Gartner Inc. alelnöke és munkatársa szerint az alternatív pénzeknek elsősorban fokozottabb legitimitásra van szükségük, amit egyrészt a szélesebb körű elterjedés és használat útján, másrészt pedig a hagyományos pénzintézetek, így például a bankok támogatása révén szerezhetnek meg.

A bitcoint jelenleg leginkább a technikát kedvelők használják hobbiból, részben azért is, mert az előállításuk – avagy “bányászatuk” – folyamata igen erős és gyors, nagy teljesítményű számítógépeket igényel. Szuperszámítógépek és magas szintű programozási ismeretek híján az ember leginkább csak a Bitcoin gazdaságában való részvétellel juthat bitcoinhoz; vásárolhat például a több tucatnyi váltó valamelyikén, ahol hagyományos pénzt cserélnek digitális érmékre az emberek.

A bitcoin árfolyama meglehetősen ingatag. Eleinte egy centnél is kevesebbet ért darabja, míg tavaly a 30$-os csúcsot is elérte az ár, jelenleg pedig 7$ körül mozog. Tavaly nyáron a legnagyobb váltót ért hackertámadást követően rövid időre néhány centre is visszaesett a 30$-os csúcsról.

Ahogy egyre jobban elterjed a Bitcoin, úgy is gyűlhet meg egyre jobban a baja az amerikai dollárral vetélkedő pénzek beindítását tiltó szövetségi törvényekkel – a felhasználóknak pedig az adóhivatallal.

Bruce Abramson, a san franciscói székhelyű Rimon Law Group Inc. szellemi tulajdonügyi tanácsadó partnerének elmondása szerint amíg csak néhány ezer matematikus játszadozik a Bitcoinnal, addig persze senki nem is fog foglalkozni vele állami szinten, de ha már tömegével kezdenek lebonyolítani rajta valós tranzakciókat, akkor persze előbb-utóbb egyre inkább elgondolkodnak majd rajta az illetékesek, hogy mégis hogyan is adóztathatnák meg ezt az egészet.

Mivel pedig a Bitcoin egyik legtöbbet hangoztatott előnye az általa biztosított akár teljes névtelenség, ezért az illegális felhasználás lehetőségei is aggodalmakat keltenek bizonyos helyeken.

Steve Hudak, a Financial Crimes Enforcement Network (FinCEN – kb.: gazdasági bűnügyeket vizsgáló hálózat) szóvivője szerint a Bitcoin által biztosított névtelen pénzátutalási lehetőség nyilvánvalóan pénzmosási kockázatot jelent, és mint mondta, valamilyen szinten figyelemmel is kísérik a Bitcoint és az ahhoz hasonló rendszereket, és tanulmányozzák is azoknak a működési mechanizmusát.

Ezzel szemben azonban Andersen és mások is azt állítják, hogy eltúlzottak az aggodalmak. Mert bár kellő hozzáértéssel rendelkező felhasználók valóban kellően lenyomozhatatlanná is tehetik a tranzakcióikat, a felhasználók nagy többsége nem ebbe a csoportba tartozik.

Brian Riley, a needhami (Massachusetts állam) TowerGroup elemzője és rangidős kutatásvezetője ennek kapcsán arra mutat rá, hogy az IP-címek például lenyomozhatóak, a Bitcoin aktív használatához pedig mindenféleképpen fel kell menni a netre.

Amihez pedig Andersen még azt teszi hozzá, hogy minden egyes bitcoinos tranzakciónak van egy egyedi számsora, amely alapján bármikor nyomon lehet követni az egyes bitcoinok tranzakcióit és elköltését. Az egyik emailjében így fogalmazott: “A Bitcoin anonimitását a legjobban úgy lehet megragadni, ha elképzelünk egy olyan világot, amelyben minden egyes papírpénz minden egyes bankójának az útját nyomon követik annak a sorozatszáma alapján, a bankok pedig folyamatosan tudatják a világgal, hogy valaki valahol a világban épp most kapott öt 20$-ost, a következő sorozatszámokkal.”

Jelenleg összesen mintegy nyolcmillió bitcoin van forgalomban, amelyek együttesen több, mint 50 millió dollárt érnek. Andersen szerint ebből mintegy 200.000-et (több, mint egymillió dollárnyi értéket) forgatnak és használnak, adnak-vesznek napi rendszerességgel.

És bár a bitcoinok kódban rögzített, fix száma nagyon is vonzóvá teszi ezt a pénzt a libertariánus gazdaságelmélet hívei és az önkényes állami pénznyomtatást egyéb okokból ellenzők számára, mások azonban annál komolyabb hátrányt látnak benne.

Steve Ledford, a Novantas LLC tanácsadó cég partnere szerint a Bitcoin a pénz szerepének egy igen beszűkült, monetarista nézőpontú értelmezésére épül, és leginkább az aranyfedezet korlátozott készletére emlékeztet. Meglátása szerint a bankok egyik fontos feladta éppen a pénz létrehozása: a részleges tartalékra épülő bankrendszerben ha egy bankba befizet valaki egy dollárt, akkor a bank azt az egy dollárt egyben ki is adhatja kölcsönbe, és így lényegében két dollárt csinált az egyből. A bitcoinokat azonban nem lehet megduplázni. Mint mondta, a Bitcoinnak ez a bővíthetetlensége erősen korlátozzá a hitelnyújtási lehetőségeket, ami pedig a bankok egy másik igen fontos, alapvető feladatköre. A Bitcoinnak azonban épp az a lényege, hogy nem sokszorosítható.

Matonis azonban, aki a ’90-es évek elején a Visa devizapiaci és hitelkártyaváltási ügymeneteit felügyelte, állítja, hogy a Bitcoin korántsem korlátozza ennyire a lehetőségeket. Meglátása szerint a bankok még a bitcoin 100%-os befizetési aránya mellett is elláthatják a hitelezési funkciójukat. A befizetők például leköthetik egy vagy két évre a befizetett pénzüket mondjuk 2% kamattal, és ez idő alatt a bankok nyugodtan kikölcsönözhetik ezeket a bitcoinokat 4% kamattal, számításba véve persze azt is, hogy melyik hitelt felvevőnél mennyire állhatnak fenn a későbbiekben esetleges visszafizetési nehézségek. Így továbbra sem nőne ugyan a forgalomban lévő összes bitcoinok száma, viszont a bankok mégis el tudnák látni a legősibb funkciójukat, vagyis közvetítőkként nyújthatnak hitelt az azt igénylőknek.

Számos frissen indult vállalat kínál már most is különböző szolgáltatásokat a Bitcoin szárnyait bontogató gazdaságában. Ott van például a rengeteg váltó, amelyek a bitcoin és a hagyományos pénz közti váltást intézik; ott van a BitInstant, amely fizetésgyorsítóként működik, felpörgetve így a váltók üzletmenetét, és ott van a BitPay is, amely pedig kereskedőket segít abban, hogy a lehető legegyszerűbben telepíthessenek bitcoinos fizetéselfogadó rendszert az oldalukra.

A váltók közül az MtGox (Tibanne Co.) és a TradeHill a legismertebbek. Mindketten olyan alternatív fizetéskezelőkre hagyatkoznak, mint például a des moines-i Dwolla, vagy épp az egymással versengő, személyközi kifizetéseket lebonyolító Liberty Reserve és Paxum. Mivel a bankok és hitelkártya-vállalatok nem adnak lehetőséget az ügyfeleiknek az egyenlegük bitcoin-váltókkal való összekapcsolására, ezért ezek a vállalatok kulcsszerepet játszanak a váltók életében, biztosítva a folyamatos pénzáramlást köztük és az ügyfeleik között.

További potenciális ügyféltámogatási problémát jelent a Bitcoin esetében az is, hogy a készpénzhez hasonlóan a bitcoin elköltése is végleges: ha egyszer átadtál belőle valamennyit valaki másnak, akkor az már nála is marad. A hitelkártyák világával ellentétben a Bitcoin rendszerében nincs visszatérítés. Ezért a felmerülő vitákat a váltóknak és a szolgáltatóknak – így például a Dwollának – kell rendezniük. A TradeHill blogjának tanúsága szerint tavaly nyáron a Dwolla néhány hétre le is állította a TradeHill támogatását, mivel az nem tudta teljesíteni a beérkező visszatérítési kérelmeket.

Ben Milne, a Dwolla alapítójának és vezérigazgatójának elmondása szerint a bitcoin-kereskedők is csak egyszerű kereskedők, akik fizetést fogadnak el a portékájukért. Márpedig ha bármikor összeterelünk x mennyiségű embert egy adott piactérre, akkor ott mindig lesznek potenciális csalók is. Hozzátette azonban azt is, hogy a vállalatának általában véve soha nem voltak jelentősebb visszatérítési problémái a váltókkal.

A new yorki székhelyű BitInstant a váltás folyamatát igyekszik felgyorsítani, mivel egyébként akár napokba is beletelhet, mire az ember pénze eljut az egyes váltókhoz, és ez idő alatt is sok lehetőségről is maradhat le. Ezért a BitInstant egy szerény díj ellenében átmeneti hitelt biztosít azoknak, akik szeretnék azonnal eljuttatni a pénzüket egy váltóra. Vannak terveik továbbá a visszatérítés kérdésének kezelésére is: szintén egy bizonyos összegű díj ellenében fedeznék az ügyfeleik esetleges veszteségeit.

Charlie Shrem, a BitInstant vezérigazgatója szerint a legtöbb bankár vagy azt állítja, hogy nem látja még a bitcoin értékét vagy potenciálját, vagy pedig nagyon is látja, de negatívan ítéli meg, és esze ágában sincs közösködni vele.

Szakértők szerint azonban minél likvidebbé és nemzetközibbé válnak a pénzek és a fizetések, úgy lesz egyre nagyobb az esélye annak is, hogy alternatív pénzeket is beengedjenek az ügyfeleik számláira a bankok. Egyesek, így például a müncheni székhelyű Fidor Bank AG már kísérleteznek is olyan számlákkal, amelyeken többféle pénzt is tárolhatnak az ügyfeleik – még akár aranyat és platinát is, bár bitcoint azért még nem.

Zil Bareisis, a Celent piackutató vállalat rangidős elemzője szerint lényegében olyan bankszámlaszerűségekre kell gondolni, amelyek felismerik, hogy az ügyfelek különböző értékű pénzekkel rendelkeznek, valósakkal és alternatívakkal, hűségpontokkal és Facebook kreditekkel és miegyébbel, és ezeket szeretnék is minél egyszerűbben kezelni, tárolni és felhasználni.

Andersen, a Bitcoin főfejlesztője teljesen biztos benne, hogy a rendszer mindent túl fog élni, és bízik abban is, hogy végül a bankok is meglátják benne a lehetőséget és felkarolják azt. Meglátása szerint ugyanis abban óriási lehetőségek rejlenek minden olyan bank számára, amely hajlandó átrágni magát rajta és törni a fejét a felmerülő kérdések megoldásán.

Forrás: American Banker

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.