A Namecoin hátteréről

Szerző: Kiba

Teljesen megszokott jelenség a technikai fejlesztések terén, hogy az egyes technológiáknak rendre találnak újabb és újabb felhasználási lehetőségeket más-más területeken is. Eredetileg például magát az internetet is csak katonai hálózatnak szánták, de a nyilvános kulcsú kódolás is kitört a titkosítás köreiből, és új feladatkört talált magának a személyazonosítás terén.

Nincs ez másképp a Bitcoinnal sem, ami szintén kitört a maga eredeti területéről; lelkes fejlesztők egy csoportja ugyanis némi módosítással megalkotta a Bitcoinból a Namecoint, hogy decentralizálhassák általa a domainnév-rendszert is.

A globális domainnév-rendszer – vagy legalábbis a regisztrálási folyamat – decentralizálásának szükségessége akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az USA vámhivatala lefoglalt számos domainnevet, először csak kalózkodás, majd illegális szerencsejáték lebonyolításának vádjával. Az éppen aktuális jogcímtől függetlenül a hatóságok folyamatos kockázati és bizonytalansági tényezőt jelentenek az üzletek és vállalkozások, valamint megfélemlítést a hétköznapi felhasználók számára. Ezért van szükség megfelelő technológiai megoldásokra ahhoz, hogy megfosszuk az államot a domainnevek használatába való beavatkozás lehetőségétől.

Elsőként a dot-P2P-projekt próbálta megoldani ezt a problémát, de sehogyan sem tudtak megfelelő technikai megoldást találni a regisztrációk kezelésére, így inkább eltették későbbre az egész kérdéskört. A regisztráció tehát náluk is centralizált maradt – azonban éppen ez teszi lehetővé az állam számára, hogy kénye-kedve szerint lefoglaljon bármilyen domainnevet. Mivel pedig a fejlesztők nem voltak hajlandóak szembenézni ezzel a központi problémával, így szép lassan kifulladt az egész projekt. Néhány hónap alatt a dot-P2P végleg ki is szenvedt, a feltámadás minden reménye nélkül.

De miért is jelentett a decentralizálás akkora gondot, hogy a dot-P2P-esek annak ellenére sem voltak hajlandóak szembenézni vele, hogy ezen állt – illetve bukott – az egész rendszerük sikere?

Zooko háromszöge miatt. Ez az ábra egyszerűen azt fejezi ki, hogy egy hálózati protokollban használatos nevek és azok lehetséges tulajdonságainak (emberi, biztonságos és decentralizált) megválasztásakor mindenféleképpen érvényesül egy “valamit valamiért”-elv. Az “emberi” mindössze annyit tesz, hogy a nevek emberek számára is értelmezhetőek, nem pedig csak zavaros karaktersorozatok. A “biztonságosság” a hamisíthatatlanságra utal, míg a “decentralizáltság” a központi felügyelet hiányára. Más szóval, Zooko szerint lehetetlen egyszerre biztosítani mindhárom tulajdonságot, így legfeljebb csak kettőt választhat az ember. A jelenlegi domainnév-rendszer nevei például emberiek és biztonságosak.

(A Namecoinról részletesebben itt olvashatsz.)

Idővel aztán egy bizonyos Appamato nevezetű felhasználó felvetette azt az elképzelést, amiből később kifejlődött a Namecoin, jelesül a BitDNS-t. Ez a felvetés nem kevesebb, mint 20 oldalnyi eszmecserét szült, rengeteg vitával és vajmi kevés egyetértéssel. Csak az egyesített bányászat és a blokklánc-specializálás kérdésében sikerült úgy-ahogy megegyezniük az érintetteknek.

Az egyesített bányászat ötletét elsőként Satoshi Nakamoto vetette fel, a Bitcoin és a BitDNS blokkláncainak egyidejű biztosítására; bitcoinok mellett így egyúttal domaincoinokat is kitermelhettek volna a bányászok, és a BitDNS blokklánca is éppen olyan biztonságos – de legalábbis könnyebben biztosítható – lett volna, mint a Bitcoiné. Ezt a lehetőséget még nem valósították meg a Namecoin fejlesztői, de gőzerővel dolgoznak rajta.

A blokklánc-specializálás ötlete azért merült fel, mert jobban megéri olyan emberekre minimalizálni a Bitcoin blokkláncának méretét, akik csak csereeszközként használják a rendszert. Ha már más adatok is bejönnek a képbe – így például domainnevek -, úgy azok nagyban megnövelhetik a blokklánc méretét. Ebből következően a blokkláncok folyamatos “hízlalásáért” és használatáért magasabb díjat is kell fietniük a felhasználóknak. Így tehát a Bitcoin-lánc specializált célú felhasználóinak versenyezniük kellene az azt pusztán fizetőeszközként használókkal. Egy különálló blokklánc létrehozásával azonban enyhíthető a verseny és a hálózati terhelés is.

No és hogyan oldja meg a Namecoin Zooko háromszögét?

Minden nyilvános Namecoin-címhez tartozik egy titkos kulcs, és csak és kizárólag ezek határozzák meg, hogy melyik domainnév-bejegyzést ki ellenőrzi a blokkláncban. Ha nincs meg hozzá a kulcsod, akkor nem a tiéd, bármit is mondanak a bíróságok. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a domainnév-birtoklást nem az egyes társadalmak törvényei határozzák meg, hanem kizárólag a matematika – a név emberi jellegét pedig a regisztráció költsége, a namecoin-kínálat mértéke, a hálózati díjak, valamint a bányászok díjai. Így senki nem csaphat le azonnal rengeteg névre.

A munkabizonyíték-rendszerrel kiegészítve tehát meglehetősen biztosak lehetünk benne, hogy a blokklánc valóban hiteles krónikása a Namecoin domainnév-rendszerének. A DNS-szerverek így már felhasználhatják a blokklánc adatbázisának bejegyzéseit a megfelelő domainnevek megnyitásához. Mivel pedig a namecoin minden egyéb tekintetben olyan, mint a bitcoin, ezért egyben biztonságos és decentralizált is.

Technikailag tehát a Bitcoin és a Namecoin igen közel áll egymáshoz. Ugyanúgy IRC-csatornán keresztül kommunikálnak, ugyanúgy 21-21 millió -coint fognak összesen kibocsátani, egyformán oszthatóak, tartósak és korlátozott mennyiségben hozzáférhetőek. Különbség azonban, hogy a Namecoin blokklánca valamivel vaskosabb a namecoinokban rögzített bejegyzések miatt. Van továbbá a Namecoinnál néhány különleges, kifejezetten a domainnevek regisztrálásával és megváltoztatásával kapcsolatos parancs is – de ettől függetlenül okkal számíthatunk rá, hogy a Bitcoinhoz és a Namecoinhoz még jó ideig párhuzamosan érkeznek majd a patchek. Egy napon persze nyilván elválnak majd annyira az útjaik, hogy a Bitcoinos patchek már nem lesznek egy az egyben átültethetőek a Namecoinba, de ennek a várható időpontját most még elég nehéz lenne megjósolni, elvégre nem tudhatjuk, hogy a fejlesztők mikor milyen irányba mennek majd.

A namecoin-piac egyelőre nem túl izmos, namecoint pedig láthatólag leginkább csak bitcoinért vásárolnak az emberek. Ami teljesen érthető is, tekintve, hogy a Namecoin terjedését is a Bitcoin közössége hajtja, és így ők alakítják ki a Namecoin nyilvános arcát is. Mi több, a bitcoinos fizetés jóval biztonságosabb is, mint például a PayPales. Előbb-utóbb persze a váltók is elkezdenek majd foglalkozni a namecoinnal, és kialakulnak ehhez is a regisztrációs folyamatot megkönnyítő webes felületek. A piac fejlődése és a még hiányzó új eszközök megformálása kulcsfontosságú lesz tehát a namecoin világszintű elterjesztéséhez – különös tekintettel például arra, hogy a hétköznapi felhasználók is ugyanolyan könnyedén eljuthassanak egy .bit-es oldalra, mint ahogy egy bármilyen másikra is, mivel ez jelenleg még meglehetősen körülményes. Ehhez azonban már az fog kelleni, hogy a névszerverek világszerte észrevegyék, elismerjék és használják a Namecoin adatbázisát.

Bármi is lesz tehát még ezután a jövőben, történelmi viszonylatban a Namecoint mindenféleképpen egy előre nem tervezett, váratlan újításként értékelhetjük, ami viszonylag rövid időn belül követte a Bitcoin megalkotását. Ez egyben a Bitcoin első adaptációja is egy új környezethez, amit nagy valószínűséggel számos további követ majd.

Forrás: Bitcoin Weekly

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.