Egy 51%-os támadás költségei

Szerző: Newméraire

Tudvalevő, hogy “mindössze” a teljes hálózati bányászkapacitás 51%-ára van szüksége annak, aki olyasféle csúnyaságokat forgat a fejében, mint például egyazon összeg töbszöri elköltése, tetszés szerinti számú megerősítéssel. Szerencsére jelenleg igen tekintélyes mértékű számítókapacitás áll a hálózat rendelkezésére, így egy ilyen támadás a legkevésbé sem lenne költséghatékony… elvileg. No de hogy is állunk a számokkal gyakorlatilag?

A számok

A bitcoincharts tanúsága szerint a hálózat jelenlegi (2011. szept. 21-ei érték) számítókapacitása 13,5 Thash/s-ot tesz ki. A bitcoin.it hardver-összehasonlító táblázata szerint a 6950-es egy “könnyen” beszerezhető, minden tekintetben kiváló videókártya, ami 1,4 MHash/s-ot kínál minden egyes ráköltött dollár után. Így ha feltesszük, hogy valóban bőséges készlet áll rendelkezésre belőle, úgy megközelítőleg 40.000 darabra lenne szükség a teljes hálózati hashráta eléréséhez. Ez megközelítőleg 10 millió USD-be kerülne, bár a nagy mennyiségű rendelésre kétségkívül jelentős kedvezményt adnának. Mivel azonban szükség lesz még egyéb hardverre is a kártyák beüzemeléséhez, és persze egy szibériai raktárépületre is, ahol kialakíthatjuk a gépházat, ezért az egyszerűség kedvéért maradjunk a 10 millió USD-s összköltségnél.

Ki, miből, mennyit, mire?

Hány embernek van ennyi pénze a világon? A Wikipédia mintegy 40.000 milliomost és nagyjából 1.000 milliárdost tart számon. Log-log interpolálással mintegy 30.000-re tehetjük az olyan emberek számát világszerte, akiknek valóban van annyi pénzük, hogy ezt megtehessék. Mivel azonban a teljesen eszementeken kívül senki más nem áldozná fel a teljes vagyonát egy obskurus geek-projekt lelövése érdekében, ezért ez talán nem is érdekes. Az azonban már igen, hogy annak az ezer milliárdosnak ez az összeg a teljes vagyonának mindössze az 1%-át emésztené fel.

Összehasonlításképp következzék pár példa arra, hogy különböző milliárdosok mire mennyit költöttek a vagyonukból a közelmúltban:

* David Brooks 10 millió USD-t költött a lánya 13. szülinapi bulijára
* Paul Allen jachtja 100 millió USD-ba került
* Roman Abramovics néhány évvel ezelőtt 30 millió euró ellenében vásárolta meg Andriv Shevhenko focistát, pedig a Chelsea menedzsere még csak nem is tartott rá igényt.
* A fund.com domainnév 10 millió dollár ellenében kelt el.
* 10 millió dollárért már egy közepesen jó magánrepülőgépet is lehet venni.

Ha pedig úgy gondolod, hogy a Bitcoinnak leginkább a különböző kormányoktól kell tartania, akkor inkább ezeket a számokat tanulmányozd:

* Egy F-22-es Raptor vadászgép 150 millió USD-ba kerül. Még egy minimalista Saab Gripen is 35 millió USD-ba kerül.
* 10 millió USD-ből kijön 15 cirkálórakéta.
* Robert Bourgi az évek során saját állítása szerint mintegy 20 millió eurót szállított le Jacques Chirac-nak málhazsákokban afrikai diktatúrákból.
* Az NSA egymilliárd USD értékben tervezi egy új adatközpont kiépítését.
* stb. stb.

Még több szám

De persze kereshetsz és találhatsz még sokkal több adatot te magad is. A jelenlegi nehézségi szint mellett egy 6950-es kártya négynaponta bányász ki egy bitcoint – vagyis lényegében 90-et egy év alatt. Ha levonjuk az áramköltséget a jelenlegi árfolyamból, úgy nagyjából két dollár nettó nyereségünk marad minden egyes BTC után. Következésképp minden egyes 6950-es alig több, mint egy év alatt visszahozza az árát. Itt csak az a nagy kérdés, hogy mennyire marad nyereséges a bányászat az újabb bányászok csatlakozásával; kiesnek vajon a kevésbé hatékony bányászok a nehézségi szint növekedésével, vagy ennek ellenére is kitartanak? Ha csak egy minimális áremelkedéssel számolunk, mondjuk 8$ / BTC árfolyammal és a régi, gyenge bányászok kiesésével, a befektetésünk nagyjából másfél év alatt megtérül, és máris teljesen ingyen tehetünk a blokklánccal azt, amit csak akarunk.

Amely kilátás pedig legalábbis engem, személy szerint meglehetősen nyugtalanít.

Forrás: Newméraire

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.