Drábik János Alapítvány, Magyarország első bitcoint elfogadó alapítványa

Világszerte már számos neves nonprofit szervezet (pl.: Wikimedia Foundation ) fogad el adományként bitcoint. Magyarországon is lehetett már hallani olyan nonprofit szervezetekről, amelyek fontolgatták, vagy kísérleteztek a bitcoin elfogadásával, azonban tudomásunk szerint a Drábik János Alapítvány Magyarország első olyan alapítványa, amely a bitcoint, nyíltan felvállalva, pénzhelyettesítő csereeszközként fogadja el. Halász Benjaminnal, a Drábik János Alapítvány kuratóriumi tagjával beszélgettünk, aki aktívan érdeklődik a kriptopénz iránt és szakdolgozatát is részben bitcoinnal kapcsolatos témából írta.

Dr. Drábik János

– Mikor hoztátok létre az alapítványt és neked milyen szereped van benne?

A Drábik János Alapítvány 2011-ben jött létre, de 2012 márciusában lett hivatalosan bejegyezve, mint nonprofit közhasznú civil szervezet. Jelenleg három tag képviseli: Bódis Krisztián, Makkos Albert és jómagam, Halász Benjamin. Krisztián egyébként főszervezője volt a 2011. július 9-10-én megtartott első Országos Helyi Pénz Konferencia megrendezésének, ami attól volt szakmailag jelentős, hogy a számos valutarendszer – köztük a C3 nevű, rövid lejáratú elektronikus fizetőeszköz – kidolgozásával
foglalkozó nemzetközileg elismert szakember, Bernard Lietaer is elfogadta a meghívást és előadóként részt vett a Konferencián. Az alapítvány létrehozását Dr Drábik János már a kezdetekben is támogatta: úgy vélte, hogy Magyarországon a pénzügyi-gazdasági ismereteinken van még mit fejleszteni. Tehát egyik oldalról az ő eddigi munkásságát szeretnénk megőrizni és a gyakorlatba átültetni, másik oldalról pedig, törekvéseinknek szervezeti keretet adva, olyan közcélú tevékenységet folytatunk – és igyekszünk a lehető legmagasabb szintre emelni -, ami hozzájárul a jelenlegi magyar pénzügyi kultúra javulásához, elősegítve egy erős belső gazdaság kialakítását. Ezáltal pl. a “devizahitelekhez” hasonló problémás pénzügyi termékek is kezelhetőbbé, vagy elkerülhetővé válnak a jövőben. Ezek érdekében már második éve rendezünk önerőből olyan ismeretterjesztő 8-10 részes előadássorozatot, ahol kivétel nélkül magas szaktudással rendelkező szakemberek prezentálják ismereteiket, úgy, mint Dr. Drábik János, Varga István, Dr. Damm Andrea, Dr. Mezey Gyula, Lóránt Károly, Kecskeméti Attila, Pavics Lázár, Makkos Albert, prof. Dinya László és még sokan mások. Mindemellett két jelentős projekten is dolgozunk.

– Kérlek, röviden mutasd be, hogy mivel foglalkozik az alapítványotok?

Alapítványunk hivatalos célja oktatási, társadalomismereti, gazdaságpolitikai tanulmányok megírása és szakmai kiadványok publikálása. Középtávú célunk 2015 elején a második Országos Helyi Pénz Konferencia megszervezése. Alaptevékenységünkbe tartozik a rendhagyó őszi előadássorozatunk folytatása és szélesebb körben történő terjesztése, illetve távlati célunk egy mozifilm minőségű pénzügyi-gazdasági oktatófilm elkészítése.

Mindent átfogó célunk pedig olyan gazdasági kényszer nélküli lokális gazdasági közösség(ek) kiépítésének elősegítése, melyek a folyamatos fejlődést és versenyképességet fenntartva képesek eligazodni a globális gazdaságban. Ezenkívül pénzügyi-gazdasági, vállakozásszervezési tanácsadással is foglalkozunk és keresünk olyan kreatív, kooperatív és innovatív ötletekkel rendelkező embereket, akikkel hosszútávú szakmai kapcsolatot tudunk kialakítani. Küldetésünknek érezzük a helyi önellátás, Magyarországon történő szervezett formájának – a német szövetkezeti rendszer, vagy a magyar hangyaszövetkezetek mintájára épülő belső gazdaság – kialakítását.

Adózási érdekközösség

– Mikor és hogyan hallottál a Bitcoinról?

Legelőször 2011-ben hallottam róla, amikor egy gazdasági jellegű beszélgetésen voltam jelen és az elektronikus fizetőeszközöknél került szóba a Bitcoin. Akkoriban nem foglalkoztatott ez a pénzügyi innováció, de 2013 elején találkoztam egy informatikus szakemberrel, aki már részleteiben ismerte „az érme mindkét oldalát”, és azóta bepótoltam azokat a hiányosságokat, amikkel el voltam maradva a “kripto-valutát” illetően. Ez a hiánypótlás szükségszerűségből is eredt, mivel a szakdolgozatomat részben ebből a témából írtam. Közben mélyinterjúk keretén belül több pénzügyi szakemberrel is beszélgettem részben a Bitcoinnal kapcsolatban – köztük a Magyar Nemzeti Bank egy volt illetékesével – és szinte kivétel nélkül pozitívak voltak a visszajelzések.

– Miért döntöttetek a Bitcoin elfogadása mellett?

Azért döntöttünk az elfogadása mellett, mert egyrészt – mint eszköz – a céljainkhoz teljes mértékben igazodik. Másrészt, minden bizonnyal, mi vagyunk az első alapítvány Magyarországon, aki felvállalta olyan értelemben, hogy elismeri úgy, mint pénzhelyettesítő csereeszköz. Továbbá – és ami szerintünk a legfontosabb -, hiszünk abban, hogy valós alternatívája lehet a hagyományos értelemben vett “fiat pénzeknek”. Még ha jogi értelemben nincs is tisztázva, hogy pénznek minősül-e vagy sem. Optimizmusra ad okot az is, hogy az Mtgox teljes összeomlása után is viszonylag stabilan tartja magát az „érme”. A pénzeszközöknek ez az evolúciója igazi innovációnak számít az alapvetően munkamegosztásra épülő gazdaságunkban. Fontosnak tartjuk azonban leszögezni azt, hogy kizárólag adománygyűjtésre használjuk, nem pedig kereskedésre.

– Kaptatok már Bitcoinban adományt?

Igen, az első adományunkat július 16-án kaptuk meg, egy nappal azután, hogy integráltuk a fizetési plug-in funkciót az alapítványunk weboldalán.

– Látom a BitPay-t használjátok fizetésfeldolgozóként. Azonnal átváltjátok a kapott bitcoint hagyományos fizetőeszközre?

Úgy határoztunk, hogy egyelőre gyűjtjük az „érméket” és csak végső esetben váltjuk át. De ez csak egy opció. Alapesetben azért gyűjtjük, hogy ebben az eszközben tudjunk később ügyleteket lebonyolítani ott, ahol elfogadják. Hiszen így lehet a Bitcoin elfogadóhelyeinek számát is növelni, túllépve a tőzsdei spekuláción. Valójában több, apró kellemetlenséggel találkoztunk a BitPay szolgáltatóval szemben. Ilyen pl., hogy adományoknál kénytelenek vagyunk fix összeget beállítani, és az adományozónak pontosan az adott összeget kell utalnia – se többet, se kevesebbet -, különben a BitPay nem tudja kiállítani a számlát. Ha pedig tetszőleges adomány-funkciót állítunk be, azt néhány böngésző nem tudja hatékonyan beágyazni. De ahogyan a BitPay nekünk elmondta, folyamatos a fejlesztés náluk, hogy rugalmasabb legyen az utalásokat feldolgozó rendszerük. Ezért azt találtuk ki, hogy megtartjuk a BitPay fix-adomány rendszerét, mely jelenleg 0.01 BTC, illetve közzéteszünk még egy Kraken-címet, ahova tetszőleges adományt is tudunk fogadni.

– Utánanéztetek az adózási vonatkozásoknak? Mire jutottatok?

Természetesen utánanéztünk, még véletlenül sem szeretnénk szervezetünk és annak névadójának hitelességén rontani. Az EKB nyilatkozata szerint EU-s jogot nem sért, az MNB is meglepően pozitívan üdvözölte a Bitcoint, amellett, hogy óvatosságra intett. Azonban alapítványként külön adózási feltételekre esetünkben nincs szükség. Az alapítvány leginkább – pályázatokon túl – adományokból és egyéb apportokból él. A BTC egy adományozott erőforrás, amit időnként elcserélünk, vagy átruházunk (ilyen értelemben tulajdoni illetőséget testesít meg) más erőforrásokra/eszközökre. Ezért, ha nem muszáj, nem váltjuk át másik devizára, így sem SZJA sem EHO és egyéb fizetési kötelezettséget nem von maga után. A könyvelésben a pénzeszközökön belül a 386x devizabetét számlaszámon lesz nyilvántartva, mintha euróról, vagy dollárról lenne szó, valamint a BitPay és/vagy Kraken kivonata alapján tartjuk nyilván őket. Így a kettős-könyvelésbe is bekerül, elkerülve a későbbi kellemetlenségeket.

– Akkoriban, amikor Drábik János ismerkedett a Bitcoinnal, elővigyázatosságra intette hallgatóságát vele kapcsolatban (pl.: nem zárta ki, hogy valamiféle háttérhatalom álljon mögötte stb…). Hogyan formálódott a véleménye idővel és jelenleg mit gondol róla? Hogyan ítéli meg a jövőjét?

Nem sokat változott, amíg nem lát tisztábban a szándékok mögé, addig nem tud pontos választ adni. Azt fontos megjegyezni, hogy Drábik János rengeteg előadást tart minden héten, mellette folyamatosan publikálja írásait, könyveit, így sajnos nem tud kiemelten foglalkozni a Bitcoinnal, de mindenféleképpen támogatja. A helyi pénzekről számos tanulmányt írt, ezért nem tartjuk kizártnak, hogy a Bitcoin is hamarosan a figyelmének középpontjába kerül.

100 000 Munkahely Program

– Mit gondolsz, a Bitcoin hogyan illeszthető össze más helyi pénzekkel, pénzhelyettesítő eszközökkel?

Először is a legfontosabb leszögezni, hogy nem a helyi pénz az igazán fontos, hanem a megfelelő gondolkodásmód megléte, amely meghatározza a helyi pénzek fontosságát. Ha ez a paradigmaváltás nincs jelen, akkor a Bitcoin és más helyi pénz sem fog tudni hatékonyan érvényesülni a gazdasági életben. Mindig a közösség és a cél az, ami egy helyi pénz használatát motiválja: vagyis az egymás iránti szolidaritás olyan értelemben, hogy a megtermelt jövedelmünket lehetőség szerint magyar munkával előállított magyar árukra és szolgáltatásokra fordítsuk. Így adva egymásnak munkát és később tisztességes fizetést. (Persze ez az elv a műszaki cikkekre nem feltétlenül vonatkozik.) A Drábik János Alapítvány egyik legfontosabb programja lett ezáltal a 100.000 Munkahely Program. De erről talán majd máskor. A Bitcoin tehát egy olyan kísérleti fázisban lévő eszköz, amit a fizetési műveletekhez használni lehet. Azonban konvertibilitását tekintve – jelen helyzetben – nem látom, hogy zárt rendszerben, pl. egy szövetkezeti rendszerben eredményesen használni lehetne. Ebből kifolyólag most még nemigen illeszthető össze más helyi pénzekkel sem. Márcsak azért sem, mert a meglévő pénzhelyettesítők fedezete végső soron dollár vagy euró. Ezt a paradoxont könnyű feloldani. Fontos lenne, hogy ahol egy „érme” megfordul, ott a számlák ne legyenek teljesen anonimek, még ha részben ez az egyik előnye is a Bitcoinnak. Így a támogatottsága is magasabb lehet és könnyebben lehet zárt rendszerekben is használni. Sok lehetőség van benne.

– Mi a véleményed a Bitcoin jövőjéről?

Röviden: fényes jövő áll előtte. Mivel a kormányok nem tudnak a jelenséggel mit kezdeni, ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek integrálniuk a gazdaságba, lehetőség szerint különböző adókkal szankcionálva azt. Érdemes megemlíteni, hogy a feltörekvő országok (BRICS) is megalapították saját valutaalapjukat, amely elősegíti a fékek és ellensúlyok világszintű alkalmazását a globális pénzügyi rendszerben. Ez azért jelentős, mert egyértelműen mutatja, hogy a jelenlegi egypólusú világrend átalakulóban van. Én mindenféleképpen optimista vagyok a Bitcoinnal kapcsolatban és bízom benne, hogy a kommunikációs technikák, digitális aláírások és egyéb elektronikus szabványok segítségével valódi alternatívája lesz a hagyományos értelemben vett pénzeknek. Mindenféleképpen a decentralizált, virtuális fizetőeszközöké a jövő, figyeljük csak meg az e-kereskedelem rohamos fejlődését. Ehhez azonban fejleszteni kell ismereteinket és meg kell tanulni megfelelően használni a Bitcoint.

Interjúsorozatunkhoz várjuk további bitcoin elfogadóhelyek jelentkezését! Jelentkezni FB oldalunkon lehet.