Csak porfogó a bitcoinok háromnegyede

Szerző: Dan Goodin

Avagy fogalmazhatnánk úgy is, hogy digitális perselyekben a pihen az eddig kibocsátott bitcoinok 78%-a egy idei felmérés eredményei szerint, vagyis a korábban feltételezettnél csak lényegesen kevesebb bitcoin van ténylegesen és valójában forgalomban.

Ezen a hosszú bitcoin-tranzakcióláncon jól látható, hogy minden egyes cím félretesz valamennyit a digitális pénzből. Az ilyesféle takarékoskodás pedig a rendszer egészében, összesítve nem kevesebb, mint az eddig kibocsátott bitcoinok mintegy 78%-át érinti.

Valós számokra lefordítva ez pedig annyit tesz, hogy több, mint 7 millió BTC “alszik” ilyen-olyan digitális malacperselyekben anélkül, hogy valaha is felhasználták volna kimenő tranzakciókhoz. Jelen árfolyamon átszámítva ez a mennyiség több, mint 82 millió dollárt tesz ki.

Dorit Ron és Adi Shamir matematikusok idén május 13-án elemezték az adataikat; akkor alig valamivel több, mint 9 millió BTC volt forgalomban összesen. Vizsgálati módszerük abból állt, hogy leöltötték a Bitcoin rendszerének teljes tranzakciótörténetét, majd mintegy 180.000 tranzakciót követtek nyomon. Összesen mintegy 3,12 millió Bitcoin-címet találtak, címenként átlagosan 1,5 különböző tulajdonossal (ami nem meglepő, tekintve, hogy mindenki annyi címet generálhat magának, amennyit csak akar). E címek közül 609.000-nél is több volt olyan, amely csak befogadta a rendelkezésre álló BTC-k egy tekintélyes hányadát anélkül, hogy akár csak egyetlen egy kifizetést is végeztek volna. További érdekesség, hogy az e címeken elraktározott BTC-k közel 60%-a már több, mint három hónapja pihent a helyén (a vizsgálat dátumától, május 13-tól számítva).

Jóval kevesebb bitcoin van tehát ténylegesen forgalomban, mint amennyit előzőleg feltételeztek. A ténylegesen forgalomban lévők azonban annál aktívabbak; a rendszer beindítása óta lebonyolított valamennyi tranzakció (a bányászati műveleteket leszámítva) összesített értéke ugyanis nem kevesebb, mint 423.287.950 BTC. Más szóval, a ténylegesen forgalomban lévő BTC-k viszont jóval aktívabbak és mozgékonyabbak a korábban feltételezettnél, sokkal több tranzakciót bonyolítottak le velük.

Dorit Ron és Adi Shamir jelenlegi, a Quantitative Analysis of the Full Bitcoin Transaction Graph (Mennyiségi elemzés a Bitcoin teljes tranzakció-gráfjáról) címet viselő tanulmánya persze nem az első ebben a témában. Korábban Fergal Reid és Martin Harrigan is végzett egy hasonló, teljes tranzakciótörténet-elemzést, csak épp ők azt szemléltették, hogy a rendszer álneves/potenciálisan névtelen jellege ellenére mégis lehet benne azonosítani egyes felhasználókat, ha nagyon akarjuk. A tavalyi Chaos Computer Club konferencián is bemutattak egy, a Bitcoin névtelenségének lehántási lehetőségeit firtató tanulmányt. Ron és Shamir azonban csak az átlagos felhasználók pénzszerzési, takarékoskodási és -költési szokásaira volt kíváncsi.

A fentieken túlmenően kiderítették továbbá azt is, hogy szinte kivétel nélkül minden nagyobb összegű bitcoin tranzakció egyetlen egy, közel két évvel ezelőtt lebonyolított kifizetésre vezethető vissza. És bár a számlatulajdonosok megpróbálták elhomályosítani a műveleteiket, a kutatóknak mégis sikerült kibogozniuk a szálakat: először is utánajártak az egyazon tulajdonoshoz tartozó címeknek, majd izolálták az 50.000 BTC-s vagy nagyobb összegű tranzakciókat, és kielemezték a felhalmozásuk és az elköltésük adatait.

E nagy összegű tranzakciók mindegyikének forrásaként egy 2010 november 8-án lebonyolított, 90.000 BTC-s tranzakciót jelöltek meg. E tranzakciók algráfjai számos különös láncolatot, elágazást és újraegyesülést tartalmaznak, melyek során egy komoly összeget mindössze néhány óra leforgása alatt többszáz ideiglenes közvetítő számlán áramoltattak keresztül vagy osztottak sok kis részre, majd küldték azokat is tovább különböző számlákra – csak azért, hogy aztán nem sokkal később újraegyesítsék szinte a teljes kiinduló összeget egy új számlán.

Mindent egybevetve tehát ez a felfedezés hasznos gondolkodnivalót adhat a Bitcoin jövőjére vonatkozóan. Nem teljesen világos, mi is történne akkor, ha ezeknek a roppant tartalékoknak egy jelentősebb hányada hirtelen beáramlana a piacra (bár persze eléggé valószínűsíthető, hogy a tavalyi lufikipukkanáshoz hasonlóan egy újabb jelentős értékvesztést eredményezne). A takarékoskodást azonban a bitcoinosok is propagálják biztonsági intézkedés gyanánt, hangsúlyozva az offline tárcák használatának fontosságát; részben ennek is köszönhető a csak ritkán moccanó, gyarapodó tartalékok felhalmozódása.

Forrás: Ars Technica

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.