Bitcoin: a szólásszabadság kulcsa

2013-08-09

Szerző: Danny Bradbury

Miután 20 vádpontban is bűnösnek találták az USA egyik korábbi nagy kiszivárogtatóját, Bradley Manninget, aki az amerikai hadsereg iraki tevékenységeivel kapcsolatos, titkosított anyagokat juttatott el a WikiLeaks-hez – és miután az oldalt ennek nyomán egymás után vették blokád alá a hagyományos fizetéskezelők -, általános egyetértés bontakozott ki a szakértők körében arról, hogy a bitcoin kulcsfontosságú a WikiLeaks további üzemeltethetőségének biztosításához.

A múlt héten megrendezett Inside Bitcoins konferencián is a szólásszabadság és az újságírás témakörének számos szakértője folytatott élénk diskurzust a bitcoinnak az e területekkel kapcsolatos jogok védelmében és fenntartásában játszott szerepéről.

Michael Terpin, a BitAngels bitcoin-barát kockázati tőkés vállalat társalapítója a költekezéshez való jogot állította párhuzamba a szólásszabadsághoz való joggal, mondván, hogy ezek egymással összefüggő jogok.

Az amerikai kormány több nem-jogi eszközt is bevetett a WikiLeaks-szel szemben: ahelyett, hogy bíróságon perelték volna be magát az oldalt, inkább az adományozóiktól próbálták elvágni a fizetési csatornáik eltorlaszolásával. Nem is csoda, hogy inkább innen közelítették meg a dolgot, mivel az amerikai alkotmánynak a szólásszabadságot garantáló első kiegészítése nagyon komolyan megnehezítene és erősen kétesélyessé tenne bármilyen jogi lépést a WikiLeaks-szel szemben. A Visa-t és a PayPal-t azonban már sokkal könnyebb volt rábeszélniük arra, hogy fordítsanak hátat az oldalnak.

Amint arra Trevor Timm, a Freedom of the Press Foundation társalapítója és ügyvezető igazgatója is rámutatott, azt már a Pentagon-dokumentumok esetében is kimondta a bíróság, hogy a kormány nem cenzúrázhatja az újságokat. Ezután, ha bíróságra vinnék a WikiLeaks ügyét, a bíró egyszerűen kinevetné őket. Ezért is döntöttek úgy, hogy inkább azokat a közvetítőket veszik célba egyénileg, akik kulcsfontosságúak az oldal folyamatos üzemeltethetőségének biztosítása szempontjából.

És valóban el is értek egy igen komoly sikert: a WikiLeaks számára elérhető adományok 95%-át sikerült blokkolniuk – ráadásul épp akkor, amikor az oldalnak épp igen komoly költségei támadtak a folyamatos DDoS-támadások miatt.

Stephanie Murphy, a Let’s Talk Bitcoin! rádióműsor egyik házigazdája azt emelte ki, hogy sokan épp az FBI-tól való félelmükben fordultak a bitcoinhoz, mivel szerették volna támogatni a WikiLeaks-et, de a hagyományos csatornákon keresztül – tehát lényegében nyilvánosan – ezt nem merték megtenni. Mint mondta, most már az erőteljes félelem légköre is nyomasztja az embereket: annak tudata, hogy a kormány jogi eszközök megkerülésével is felléphet a neki nem tetsző személyek ellen, és okozhat nekik igen komoly anyagi gondokat.

Timm felhívta a figyelmet az olyan technológiák, mint például a Bitcoin protokolljára felépített névtelen, kódolt üzenőrendszer, a BitMessage jelentőségére a sajtószabadság védelmében. E rendszer legfőbb különlegessége, hogy nincs szüksége harmadik felek közvetítésére az üzenetek továbbításához, így senkiben sem kell megbíznia az embernek a szolgáltatás használatához, és teljes biztonságban tudhatja a kommunikációját – annál is inkább, hogy a rendszer a beszélgetések metaadatait is elrejti. (A metaadatok megfigyelése fontos téma volt az Edward Snowden által nemrégiben kirobbantott NSA-botrányban is).

Mint mondta, bár a kormánynak sok esetben valóban nincs igazi cenzori hatalma, az egyes vállalatok már annál inkább rendelkeznek ezzel, mivel teljes mértékben jogukban áll eldönteni, hogy mi jelenhet meg az oldalaikon és mi nem; ez pedig megint csak jól mutatja, hogy miért is olyan fontos a bitcoin. Ami ugyanis már megtörtént a WikiLeaks-szel, az ugyanúgy megeshet bármikor másokkal is. Jó példa volt a szólásszabadságra leselkedő veszélyekre a SOPA-tervezet réme is, amely kényszerítette volna az internet-szolgáltatókat minden, jogsértőnek vélt tartalmakat felvonultató oldal azonnali blokkolására még akkor is, ha a jogsértés tényállását mindössze egyetlen konkrét felhasználói tartalom valósította meg. Ugyanígy kényszerítette volna továbbá a keresőmotorokat és más weboldalakat is a feketelistára tett címekre mutató linkek törlésére.

Bár a SOPA-t végül elkaszálta az amerikai Kongresszus, állandóan fennáll a veszélye egy újabb hasonló törvénytervezet felbukkanásának, amely – elfogadása esetén – komoly zavarokat okozhatna az online publikálás ágazatában. Timm ennek kapcsán hangot adott abbeli reményének, miszerint a bitcoin ez ellen is biztosíthat majd némi védelmet.

Bradley Manninget a múlt héten találták bűnösnek több különböző kémkedési és számítógépes csalási/visszaélési vádpontban. Jelenleg ítélethirdetésre vár, és akár 130 év börtönre is számíthat.

A beszélgetés teljes hanganyaga itt hallgatható meg, a Let’s Talk Bitcoin révén.

Forrás: CoinDesk

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.