Bitcoin: a jövő aranya

Szerző: MNDRIX

Hat hónappal ezelőtti san franciscói látogatásom alkalmával volt szerencsém együtt ebédelni és elbeszélgetni egy sikeres vállalkozóval a Bitcoinról, és persze üzletelni is vele. Nemrégiben adta el a legújabban indított vállalkozását a “négy nagy” (Google, Apple, Facebook, Amazon) egyikének. Először azt hittem, hogy úgy viszonyult a Bitcoinhoz is, mint egy frissen induló vállalathoz, és szeretné felpörgetni, de aztán kiderült, hogy ő valójában aranypárti, a Bitcoinban pedig egy “még jobb aranyat” látott. Amely megközelítés pedig érdekes lehetőségeket sejtet a Bitcoin jövőbeli fejlődési lehetőségeit illetően.

Persze önmagában az egyáltalán nem új dolog, hogy valaki digitális aranyként tekint a Bitcoinra; maga Satoshi Nakamoto, a rendszer alkotója is úgy fogalmazott, hogy részben Nick Szabó bitarany-koncepcióját valósította meg. Mi több, a bitcoin-bányászat kapcsán éppúgy használta az arany-analógiát, ahogyan a gazdaságát és a pénzként való használatát illetően is. De vannak még további párhuzamok is.

Miért jó az arany?

Az aranyat évezredeken át használták pénzként és értékmegőrzőként, így a történelem egyértelműen mellette szól. Tartós, könnyen felismerhető és behelyettesíthető; a belőle összesen rendelkezésre álló készlet mérsékelten kiszámítható (és csak igen lassan is bővül, évente nagyjából 2%-kal), éppúgy, ahogy az iránta támasztott kereslet is (köszönhetően a viszonylag csekély mértékű ipari felhasználásának). Magas az értéksűrűsége is, lévén ez az egyik legdrágább (tömegegységenként) árucikk. A kötvényekkel és a papírpénzekkel ellentétben fizikai arany birtoklása esetén partnerkockázattól sem kell tartani.

Miért nem jó az arany?

Azonban minden előnye dacára sem tökéletes – sem pénzként, sem értékmegőrzőként. Fizikai formájában csak nehezen és költségesen szállítható biztonságosan, az esetleges új aranylelőhelyek váratlan feltárása pedig drámaian megváltoztathatja a kínálat mértékét. A kaliforniai aranyláz öt éve alatt például nem kevesebb, mint 12 millió unciával bővült az aranypiac, a tengervíz pedig további mintegy 15.000 tonna aranyat tartalmaz. Amellett váratlan tűzvészek is elpusztíthatják a rendelkezésre álló aranykészlet egy részét, míg más részük a tengerbe veszhet. És bár az ipari célú kereslet valóban alacsonyabb iránta, mint más áruk iránt, a frissen kibányászott arany 60%-a mégis ékszerekbe kerül, így az ékszerpiac keresleti viszonyainak megváltozása jelenetős mértékben befolyásolhatja az arany árát is. Egyesek azt is hangsúlyozzák, hogy az aranybányászat környezetvédelmi következményei sem elhanyagolhatóak.

Miért jó a bitcoin?

A bitcoin rendelkezik az arany szinte minden jó tulajdonságával: behelyettesíthető, könnyen felismerhető (a kliensprogram által), tartós (könnyen backupolható), a belőle rendelkezésre álló kínálat szinte tökéletesen kiszámítható. Ipari és ékszerészeti célokra nem használják, így kevésbé is hatnak rá külső gazdasági körülmények. Az értéksűrűsége gyakorlatilag teljesen tetszőleges; egyetlen, 1,5 grammos SD-kártya akár több millió dollárnyi bitcoin kulcsát is tartalmazhatja, ha az ember úgy akarja. Digitális árucikként a bitcoin teljesen immunis a partnerkockázatra is.

Mi több, a bitcoin számos olyan előnnyel is bír, amivel az arany már nem: digitális árucikként a világ bármely pontjára eljuttatható egy pillanat alatt, igen könnyen és olcsón, teljes biztonságban. A hálózat gyorsan alkalmazkodik a bányásztevékenység esetleges hirtelen kibővüléséhez, és gondoskodik a készlet bővülési ütemének szinten tartásáról. Megfelelő, rendszeres backupolás esetén a bitcoinok “elveszésének” és “megsemmisülésének” kockázata is minimális. A bitcoin-bányászat emellett sokkal kevesebb áramot fogyaszt, és így a környezetre is sokkal csekélyebb hatással van, mint az aranybányászat.

Miért nem jó a bitcoin (most még)?

No de ha a bitcoin ennyivel jobb, mint az arany, akkor miért nem ezt használjuk mindannyian? Nos, az arany egyik erőssége ugyebár a múltja, vagyis hogy kiállta az idők próbáját; évezredeken át megbízhatónak, értékállónak és használhatónak bizonyult. Ezzel szemben a Bitcoin a harmadik születésnapját sem töltötte még be; ha a bitcoin az arany, akkor mi jelenleg kőkorszaki emberek vagyunk, akik bőrszütyőben hordják magukkal az aranyrögjeiket. Nincsenek vizsgálóirodák, vert érmék, kiterjedt bányászat vagy likvid határidős ügylet-piacok. Sok még a sarlatán, akik azt állítják, hogy egy nap majd arannyá változtathatjuk az ólmot. A valódi arany esetében ezek a játszmák már régen lezajlottak, és minden a helyére került, ám a bitcoin esetében még mindez előttünk áll, és kérdés, hogy sikerül-e valaha is rendezni mindent.

De még ha a bitcoin is hosszú, a hasznát és a megbízhatóságát bizonyító múltat tudhatna már maga mögött, a jelenlegi 35%-os éves inflációszintje akkor sem lenne túl meggyőző. Ez az érték nagyjából az 1850-es évek aranyláz-fűtötte inflációs szintjéhez mérhető. Csak 2017-re csökken majd a legtöbb papírpénz éves inflációszintje alá, és csak 2021-ben utasítja maga mögé az aranykitermelés éves szintjét is. Hacsak nem gondolkodsz valóban hosszú távon, és nem tűröd jól a kockázatokat, akkor jelenleg nem feltétlenül lenne jó ötlet befektetési céllal bitcoint vásárolnod.

Fizikai aranyból mára mintegy 5,3 milliárd uncia került kibányászásra. Elosztva ezt az US M2 pénzkészlet-mérővel 1.792$-os unciánkénti árat kapunk, nagyjából a jelenlegi aranyárfolyamnak megfelelően. A Bitcoin-hálózat eddig 7,624 millió bitcoint bányászott ki (2011. nov. 8-i adat). Ugyanezt az osztást elvégezve 1,24 millió dolláros bitcoinonkénti árat kapunk. 21 milliónál több bitcoin soha nem lesz, és a felhasználói gondatlanság következtében a rendelkezésre álló készlet az idő múlásával folyamatosan csökken is; még ezzel az értékkel számolva is jó 452.000$-t érne egyetlen bitcoin.

Akárcsak a régi ’49-esek, mi magunk is San Franciscóban kezdtük ezt a beszélgetést. Nem állítom, hogy tökéletesen pontosak lennének a párhuzamok, de akárhogy is nézem, mindenféleképpen értelmes ötletnek tűnik feltölteni a bőrszütyőmet pár rögöcskével.

Forrás: MNDRIX

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.