Bitbill: a kézzelfogható bitcoin

2011-07-10

Hasonlóan a név levédetéséhez, ez is csak idő kérdése volt, de azzal ellentétben ez pozitív fejlemény: bitbill néven, a Bitbills jóvoltából bankkártyaszerű, praktikus, fizikai formában is elérhetővé váltak a bitcoinok.

Az elv egyszerű: ha az ember szeretné fizikai formában is kézbe fogni a bitcoinjait (hogy pl. így adja át valakinek), akkor átküld a Bitbills-nek a kívánt címletnek (jelenleg 1,5, 10 és 20 bitcoinos bitbillekkel dolgoznak) megfelelő mennyiségű bitcoint (plusz még egy kis munkadíjat és szállítási költséget (USÁ-n kívülre is szállítanak)), mire ők létrehoznak egy új bitcoin címet, átküldik arra a kapott összeget, majd az új cím titkos kulcsát egy QR-kódba konvertálják. Legyártják magát a kártyát, a QR-kódot pedig a kártya rétegei között helyezik biztonságba, így ahhoz bárki illetéktelen csak a kártya megsemmisítésével vagy megrongálásával férhet hozzá. A nyilvános címet rányomtatják a kártyára (rendesen és szintén QR-kódként is), így bármikor könnyen ellenőrizhető, hogy bármely adott pillanatban épp mennyi bitcoin van rajta.

A titkos kulcs QR-kódját egyebek mellett speciális biztonsági hologramokkal is védik, a hamisítás (szinte) ellehetetlenítése érdekében. Mindaddig tehát, amíg egy bitbill fizikailag ép, és a hologramjai (egy földgömböt ábrázoló elől, valamint egy “AUTHENTIC/VALID” feliratú hátul) is sértetlenek, addig biztos lehet benne az ember, hogy eredeti és manipulálatlan kártyát tart a kezében.

Ebből az eljárásból következik azonban az is, hogy ha a kártyán lévő összeget az ember nem egészében kívánja továbbadni valaki másnak, hanem inkább részletekre bontaná, akkor kénytelen maga megsemmisíteni a kártyát, hogy ezt megtehesse: ki kell vágnia az elülső, földgömb-hologrammal fedett QR-kódot, lehámoznia róla a védő rétegeket, majd beszkennelni a kódot (ehhez elsősorban az okostelefonos QR-szkenner alkalmazásokat ajánlják, így például az Androidos “Barcode Scanner”-t és importálni az abból kiolvasott kulcsot (például a Linuxos Bitcoin daemonhoz való Sipa-féle kulcsimport/export patch-csel; letölt, elindít, “importprivkey” parancsot bead, és a bitcoinok máris a tárcába kerülnek). Aki pedig ezt az eljárást túl macerásnak találja, vagy egyszerűen csak túl sok kártyával kellene eljátszania, attól a Bitbills boldogan vissza is vásárolja a kártyákat a címletüknek megfelelő mennyiségű bitcoinért.

A kártya elkészítésével kapcsolatban megjegyzésre érdemes még, hogy a titkos kulcs QR-esítése után az eredeti titkos kulcsot természetesen törlik, így egyfelől biztos lehet benne az ember, hogy senki nem fogja helyette elkölteni a bitcoinjait, másfelől azonban azt is jelenti, hogy azt követően, hogy kiadták a kezükből a kártyát, többé már segíteni sem tudnak, ha az például elveszik, megsemmisül vagy ellopják.

Végül, de nem utolsósorban: árulnak még konkrét címlet nélküli, folyamatosan tölthető fém kártyákat is, amelyekre mind a titkos, mind pedig a nyilvános kulcsot kódolatlanul, olvashatóan gravírozzák rá. Ezeket afféle malacperselynek szánják, amelyre az ember addig gyűjtheti a bitcoinjait, ameddig csak akarja, és könnyen gondoskodhat a biztonságukról pusztán azzal, hogy fizikailag elrejti magát a kártyát egy biztos helyre mindaddig, amíg szüksége nem lesz rá. Ezekhez a perselykártyákhoz járnak “elfogadó”-kártyák is, amelyeken csak a perselykártya nyilvános címe szerepel, hogy a lehető legkönnyebben fogadhassunk el másoktól bitcoinokat a perselykártyánkra anélkül, hogy bármilyen formában is veszélyeztetnünk kellene azt.

Forrás: Bitbills.com

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.