A különbség “csalás” és “csodás” között

Szerző: Brock M. Tice

Nagyjából június közepe táján hágott tetőfokára a Bitcoin körüli felhajtás; Twitteren, blogokon és a hagyományos médián is mindenhol erről folyt a szó. Sajnos azonban sokan azóta sem veszik a fáradságot a tényleges tájékozódásra, és inkább egyszerűen csak azt feltételezik, hogy az egész egy nagy csalás, piramisjáték vagy más ilyesmi.

Mielőtt azonban továbbmennénk, itt és most kijelentem, hogy ennek a posztnak nem az a célja, hogy rábeszéljen téged a bitcoin-használatra, hanem az, hogy tisztázza a különbséget egy rizikós, nemrég indult pénzrendszer és a különböző féle és fajta csalási formák között, amelyeket rendszeresen emlegetnek a tájékozatlanok a Bitcoin kapcsán. Én magam is rendelkezem bitcoinnal, bányászok is, és ha a bitcoin árfolyama valami miatt (állami fellépés, rendszerhiba, más egyéb) nullára zuhanna, akkor az értelemszerűen a bitcoinba fektetett pénzem elvesztését is jelentené.

Ettől azonban ez még nem csalás.

4. FÜGGELÉK: Tisztázzuk a fogalmakat. Egy gyors Google-keresés alapján…
…a csalást nevezhetjük átverésnek vagy kamunak is, mások bizalmával való tisztességtelen visszaélesnek.
…a piramisjátékot (ami egyébként mindenhol illegális) egyfelől úgy is jellemezhetjük, mint egy nem létező vállalkozás sikerébe vetett hitett, melyben az első befektetők az utánuk következők kárára, azoknak a befektetéseiből profitálnak – másfelől pedig úgy is, mint egy olyan rendszert, amelynek minden fizető résztvevője további két másikat beszél rá a fizetésre és a csatlakozásra; az első belépők ebben az esetben is a későbbiek kárára gyarapodnak.

A vádak röviden: a Bitcoin csalás – a Bitcoinról minden információ nyilvános és bárki számára szabadon hozzáférhető,. Ha valaki azt mondja neked, hogy ő garantálja a befektetésed megtérülését, akkor ő maga személy szerint lehet csaló, de ez az ő egyéni problémája, nem pedig a rendszeré. A Bitcoin egy P2P-piramisjáték – A Bitcoin rendszere létezik, de nem ígér semmiféle megtérülést a későbbi befektetők pénzén. A bitcoin egy digitális áru, aminek éppúgy ingadozhat az értéke, mint más piaci áruknak, és éppúgy nem lehet tudni előre, hogy az abba fektetők mikor fognak veszíteni és mikor épp nyerni rajta. Továbbá, a Bitcoin nem egy vállalkozás, és senki nem is várja el tőled, hogy újabb tagokat hozz a rendszerbe, és nem is ígér neked részesedést az ő befektetéseikből. A Bitcoin egy valóságos dolog, és ezt bárki könnyen ellenőrizheti maga is.

A Bitcoin egy digitáis, P2P-pénz, ami jelenleg könnyen utalható digitális áruként működik. A rendszer leglényegesebb tulajdonságai a következők:

* Az infláció (pontosabban a pénzkibocsátás) üteme rögzített és folyamatosan csökkenő (egészen nulláig).
* Bitcoin-fizetéssel nagyon nehéz és egyre nehezebb csalni,
* Olcsón, könnyedén és pillanatok alatt küldhet az ember bitcoint világszerte bárhova.
* Megfelelően használva a rendszer akár teljes névtelenséget – a szólásszabadsághoz hasonlítható pénzügyi szabadságot – is biztosíthat. Ez lehetővé teszi például a Wikileaks ellen indított pénzügyi támadáshoz hasonló akciók kivédését.

A rendszert a számítógépeikkel egy bizonyos feladatot elvégeztető emberek biztosítják; ezt a feladatot nevezték már energiapazarlásnak, de valójában szó sincs erről. Éppen ez garantálja ugyanis a rendszer biztonságát. (Gondolj csak bele például abba, hogy mennyi energia és pénz megy el a bankok biztosítására; szerinted hogy aránylik ehhez a Bitcoin rendszerének fogyasztása?). Azok, akik elvégzik ezt a feladatot (a bányászok), kapnak ezért egy bizonyos mértékű bitcoin-jutalmat. Mivel azonban a hálózat megközelítőleg állandó szinten tartja az összes kifizetést, ezért minél többen bányásznak, annál nehezebbé válik a feladat. Ez a jutalom+nehézség kombináció az első példám a Bitcoin ötletes ösztönzőrendszerére.

Érthetőbben:

Amikor először hallottam a Bitcoinról, alaposabban is utánajártam és megláttam benne a lehetőséget. Vásároltam magamnak valamennyit, majd összeállítottam és beindítottam egy bányászgépet. Ahogy emelkedett a nehézség és az árfolyam is, felismertem, éppúgy, mint mások, hogy érdemes egyre jobb bányászhardverbe fektetnem, és fizetni az áramköltséget; a hálózat így egyre biztonságosabbá válik, a nehézség pedig tovább emelkedik. A már meglévő Bitcoinosok egyre jobban bíztak a rendszerben, és egyre újabb emberek is hallottak róla, kezdtek érdeklődni iránta és vettek maguk is bitcoinokat, megint csak felhajtva így az árakat. Ezáltal persze még többen kezdtek bányászni, tovább erősítve a biztonságot, megint feljebb tolva a nehézséget, és így tovább. Ez exponenciálisan folytatódik. A korai időkben még fennállt a veszélye annak, hogy egy elég nagy botnettel valaki leigázhatná a hálózatot, de mára ennek a veszélye minimálisra csökkent és napról napra tovább is csökken, ahogy a bányászok egyre gyarapodnak létszámukban és egyre jobban fejlesztik a gépeiket is.

A bányászat létfontosságú a rendszer működése és biztonságossága szempontjából. Tény, hogy a bányászokat jutalmazza a rendszer, és egyesek éppen ezt is kifogásolják, mondván, hogy ezzel csak az első Bitcoinosok jártak jól. Ha azonban a Bitcoin végül kudarcot vall és nem viszi semmire, akkor az első Bitcoinosok is a hajukra kenhetik minden befektetett idejüket, erőfeszítésüket és a pénzük egy jó részét is. Ők vállalták ezt a kockázatot, mert a technológia alapos áttanulmányozása nyomán elég esélyt láttak a sikerre – és nyilván szeretnének profitálni is a befektetésükből. Ha ez sikerül nekik, akkor meg is érdemlik a nyereséget. Erről szól a “vállalkozás” egész fogalomköre.

Azoknak persze, akik már a korai időkben lefitymállták a bitcoint és nem vásároltak belőle, lemaradva így a kezdeti nagy fellendülésről, most igencsak savanyú a szőlő, és ezt lépten-nyomon hangoztatják is – éppúgy, mint ahogyan azok is, akik csak utólag jöttek rá, hogy melyik részvénybe kellett volna fektetniük a pénzüket… miután az már elszállt az egekbe, nélkülük.

Van továbbá egy második, az irántuk fennálló kereslet mértékéhez kapcsolódó összetevője is a(z egyébként csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló) bitcoinok értéknövekedésének. Csak akkor fognak egyre többen érdeklődni irántuk, ha a rendszer valóban hasznosnak bizonyul, ha valóban egy jó közösség épül ki körülötte – és mindenek felett akkor, ha ez a közösség minél nagyobb részben áll a legkülönfélébb árukat és szolgáltatásokat bitcoin ellenében kínáló kereskedőkből. Az első Bitcoinosokat tehát az általuk összegyűjtött jelentős bitcoinmennyiség arra ösztönzi, hogy egy minél jobb és sokrétűbb közösséget építsenek fel a Bitcoin köré. Figyelem, a Bitcoin nem egy cég vagy vállalat, és nem is áll mögötte semmi ilyesféle szervezet. Nincs marketing-költségvetés. Nincsenek ügynökök és nincsenek házalók. Csak egy felhasználói közösség. Ezért tehát a rendszer beindítása szempontjából kulcsfontosságú, hogy az első Bitcoinosok valóban motiváltak legyenek a rendszer népszerűsítése iránt – ezzel pedig nincs is semmi gond. Elvégre mindannyian sok pénzt, időt és szellemi tőkét fektettünk a rendszer üzemeltetésébe a kezdettől fogva. Jó, hasznos és érdekes projektnek tartjuk a Bitcoint, és éppen azért is népszerűsítjük, mert tisztában vagyunk vele, hogy csak akkor teljesítheti ki a lehetőségeit, ha valóban széles felhasználói bázisra tesz szert; ellenkező esetben a bitcoinjaink semmit sem fognak érni, és ez az olyannyira ígéretes technika sem lesz több végül egy puszta lábjegyzetnél az internet történetében. Ha tehát azt hallod, hogy a Bitcoinosok a projekt előnyeit hirdetik, akkor az életedet is feltheted arra, hogy ezt bizony azért tesszük, mert azt akarjuk, hogy minél feljebb menjen az árfolyam. Ezt azonban nem azért akarjuk, hogy aztán jól el is adhassuk a bitcoinjainkat és ti cipelhessétek a pénzeszsákjainkat, hanem azért, hogy a rendszer gyarapodásával az egész közösség jól járjon – amibe pedig éppúgy beletartoznak a legújabb felhasználók, ahogyan a legrégebbiek is.

Panaszkodnak továbbá egyesek az árfolyamot manipuláló spekulánsokra is, akik olcsón vettek, majd drágán adtak el sok bitcoint, és azzal le is léptek. Ez a jelenség azonban nem rossz dolog, hanem természetes velejárója minden szabad piacnak. A jövőre vetített elvárásaikkal a spekulánsok segítenek az árak megfelelő beállításában. (Igény esetén a spekuláció hasznosságának témakörét egy külön posztban járjuk majd körül.) Sokak számára a mások által magasnak ítélt ár is alacsony ahhoz képest, amilyen magaslatokba a jövőben szárnyal majd az árfolyam, ha a rendszer valóban befut. A spekulánsok erre játszanak, és ez az elvárásuk is hatással van az árfolyam alakulására.

Az ösztönző erők működnek. A bitcoin-felhasználók gyűjtéseket szerveznek a fórumokon, hogy díjat tűzhessenek ki különböző hasznos dolgok, így pl. Androidos alkalmazások megalkotására; jómagam egy alkalommal 1.000 BTC-t fizettem egy, az elvárásaimnak megfelelő alkotásért. A felhasználók időt és erőfeszítést nem kímélve alkotnak egyre újabb és újabb eszközeket a közösség számára; összeállították és beüzemelték például a Bitcoincharts-ot, a Bitcoin Monitort, vagy épp a Block Explorert. Ott lógunk a #bitcoin-dev és a #bitcoin-otc freenode IRC-n és kitartóan magyarázzuk a rendszert az egyre újabb friss érdeklődőknek, segítünk nekik a saját bányászgépeik összeállításában és beindításában, a bitcoinjaik biztonságba helyezésében, és válaszolunk a kérdéseikre. Elmondjuk a kereskedőknek, hogy hogyan kezdhetnek bitcoinos fizetséget is elfogadni a termékeikért és szolgáltatásaikért, dokumentációkat írunk a rendszerről és a bitcoinokról, és egyre újabb nyílt forráskódokkal tesszük egyre könnyebbé a Bitcoin-integrációt.

És még valami: a Bitcoin bonyolult. Önmagában véve egyik összetevője sem igazán új vagy különleges (rögzített inflációráta, könnyű utalás, a névtelenség lehetősége, munkabizonyítékkal és blokklánccal megoldott P2P-könyvelés, nyilvános kulcsú kriptográfia, egy adott célszámküszöb elérése SHA256-os hasheléssel, stb.) – viszont ahogyan a Bitcoin mindezt egyesíti magában, az már annál különlegesebb. Persze mindig egyszerűbb épp csak vetni rá egy pillantást, majd kiírni FB-ra vagy Twitterre, hogy “Á, ez is csak olyan, mint a [tetszés szerinti elfüstölt e-pénz projekt neve], ez is befuccsol majd.” vagy hogy “LOL, a bitcoin is csak egy átverés, de talán be tudom cserélni rá a Flooz-jaimat.”, mint írni róla egy ilyen alapos és részletes magyarázatot. A Twitter és az FB túlságosan is rászoktatott már minket a “túl hosszú, nem olvasom el”-mentalitásra – amivel pedig a legkevésbé sem segítette elő a tartalmas eszmecserék kibontakozását.

Végül, egy megjegyzés a tájékozatlan kritikusokról: rengeteg paranoid kriptogeek van a Bitcoinosok között, akik vérre menő vitákat folytattak és folytatnak a fórumokon a rendszer biztonságosságáról. Maga Satoshi, a rendszer eredeti kiagyalója is alaposan átrágta a felmerülő kérdéseket a többiekkel a Cryptome (Cryptonomicon) levlistáján, mielőtt közreadta volna a művét. Mielőtt tehát elkezdenél azon rugózni, hogy “ez hülyeség, bárki gyárthat magának bitcoint és dugig tömheti a tárcáját!”, előbb kérlek, nézz bele a fórumokba és olvass utána a témának, mert biztos lehetsz benne, hogy az elmés ellenvetéseiddel már régen előálltak mások is – és természetesen kaptak azokra válaszokat is.

Érdemi és értelmes észrevételek és kérdések természetesen bármikor jöhetnek. A közösség szívesen válaszol minden kérdésre.

1. FÜGGELÉK: Sokan mondanak olyasmiket, mint például hogy “Sokan próbálkoztak már digitális pénzrendszerekkel, köztük erős kriptográfiával védettekel is, de mégis mind befuccsolt. Mi különbözteti meg a Bitcoint az összes többitől?”

Nos, az első és legfontosabb különbség a központi kibocsátó hiánya. A Bitcoin egy nyílt forráskódú projekt, bárki szabadon ellenőrizheti a kódot. A hálózat P2P-alapú, és bár egyes mechanizmusai igényelnek még némi munkát (IRC, jó IP-címek kódolt listája), KÖZPONTI HATÓSÁG akkor sincs. Nincs egy vállalat, akinek át kellene adnod az adaitad, nincs szerverközpont, amit lefoglalhatnak, senki nem lophatja el az aranyat a páncélszekrényből. A bitcoin “odaát” van, a hálózatban. A Beenz, a Flooz és a többiek befuccsoltak, igen, és velük ment a pénzük is. Ugyanez megeshet a WoW-arannyal, a Second Life Lindenjeivel és még *hűha* a PayPal-dolcsikkal is (olvasd el ezt, különös tekintettel erre a részre: “a szövetségi betétbiztosítási társaság áthaladó betétbiztosítása csak annak a banknak a csődjétől véd meg, amelyiknél a PayPal tárolja a pénzedet, viszont a PayPal fizetésképtelenségétől NEM.”), hogy csak néhányat említsünk így elsőre. Ezzel szemben a Bitcoin egészen addig fennmarad, amíg csak egyetlen példányban is létezik valahol a blokklánca, még akkor is, ha egyébként kivétel nélkül az összes Bitcoin-klienst kiiktatják az egész bolygón.

2. FÜGGELÉK: Ezen a fórumon találhatsz további értekezéseket arról, hogy miért is nem csalás, piramisjáték, stb. a Bitcoin.

3. FÜGGELÉK: Valaki a Tor-on keresztül, egy valóban létező közgazdász neve alatt (ügyes trükk) részvénymanipulációs csalásnak minősítette ezt az egészet; láthatólag egyesek még mindig igyekeznek “gyors meggazdagodás”-kamunak beállítani a Bitcoint – azt azonban nem értem, hogy mégis mi rossz van egy gazdaság sikeres felfuttatásában…? Mert ugye a másik lehetőség a kudarc – vagy a langyos lötyögés a kettő között, de ezt egyelőre hagyjuk. Ha a Bitcoin befut, akkor hosszú távon mindenki jól jár vele, aki csak vett bitcoint (akármikor is), mert mindenkinek a pénze értékesebbé válik mindaddig, amíg a piac el nem ér valamiféle egyensúlyi pontot, ahol aztán stabilizálódik. Jómagam is ezt a verziót szeretném megvalósítani, mivel ezzel mindenki jól jár. Ha azonban a rendszer kudarcot vall, akkor mindenki veszíteni fog rajta, aki vett bitcoint (akármikor is). Ez valóban nagyon rossz lenne, de a Bitcoin ettől még nem lesz kamu. Az egész rendszer szabadon áttekinthető, csak rajtad áll, hogy megismerkedj vele, és csak a pozitív és negatív lehetőségek mérlegelését követően fektess bele, már ha úgy döntesz, hogy belefektetsz egyáltalán. Egyelőre a bitcoin nem való mindenkinek. Még mindig nagyon az elején tartunk. De kérlek, ne nevezd kamunak, csalásnak, vagy semmi ilyesminek. Senki nem akar átverni.

5. FÜGGELÉK: Az egyik kommentelő megjegyzése nyomán úgy látom, ki kell térnem erre is, mivel ezt is rendszeresen hallom, újra és újra: “A Bitcoin az első belépőknek kedvez, így hiába érdekes és talán még hasznos is az egész, akkor sem fogok beszállni csak azért, hogy tovább tömjem az elsők zsebét.” Az ilyen megjegyzések meglehetős rövidlátásról tanúskodnak. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy csak azért nem vásárolsz egyet sem egy egyébként igen ígéretes részvényből, mert ezzel a korábbi vásárlók zsebét tömnéd. Ezzel csak saját magadat fosztod meg egy jó lehetőségtől. Ha úgy gondolod, hogy a Bitcoin rossz, akkor ne használd. Szerény véleményem szerint azonban ostobaság pusztán azért távol maradni tőle, mert csalásra gyanakszol (lásd a fentieket), vagy mert keresztbe akarsz tenni a korábbi felhasználóknak.

Ezer hála nanotube-nak a #bitcoin-otc fame-ről a szerkesztéseiért és kiegészítéseiért.

Ha hasznosnak találtad ezt a posztot, úgy kérlek, vedd fontolóra az adakozás lehetőségét erre a címre: 1KgsHogAVAb2a9chnBFoSD8d2ExJa1PCp2

Forrás: CEP GTD

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.