A bitcoin mint az egyének és a közösségek pénze

Szerző: Vitalik Buterin

Ha hagyományos netes tranzakciókról van szó, úgy az átlagfelhasználó nem feltétlenül lát bármiféle előnyt a Bitcoinban a bank- és a hitelkártyákkal szemben. Elvégre az utóbbinak egyszerűen csak beírja az ember a számát, és rákattint az “Elküld”-re – míg a Bitcoin esetében előbb meg kell nyitni magát a Bitcoin programot, oda beírni a megfelelő számot, majd rákattintani az “Elküld”-re. Ahogy azt egy hozzászóló megjegyezte egy fórumon, “ha azt mondom az ügyfeleimnek, hogy a Bitcoin “készpénz”, akkor azt felelik, hogy eddig is készpénzzel fizettek – tehát nincs rá okuk, hogy beszerezzék és használják a Bitcoint.” Gondot okoz továbbá az is, hogy a Bitcoin nem ad azonnali megerősítést az utalásról. Másfelől azonban fontos szempont a fizikai kényelem is – vagyis hogy Bitcoinos fizetés esetén nem kell felállni a géptől és előkeresni a bank- vagy hitelkártyát; az ilyesféle programokkal pedig a Bitcoinos fizetés is sokkal könnyebbé válik. Számlakezelés tekintetében a Bitcoin használata egy kicsivel egyszerűbb – leszámítva a bitcoinok beszerzését. Mert lehet ugyan, hogy a bank- és hitelkártyakezelők magas tranzakciós díjakat számítanak fel, de ha az ember váltóknál vásárol bitcoint, akkor nemritkán ugyanezeket a díjakat kell megfizetnie, plusz akár még váltási díjat is – így pedig a Bitcoin egyik fontos előnye veszik el. E tekintetben a legjobb felállás kétségkívül az, ha az ember eleve bitcoinban tudja megkeresni a majdan elköltendő valutáját. A bitcoin legfőbb gyengeségét tehát a hálózati hatások jelentik; és bár használható ugyan hagyományos netes kereskedéshez is, ezt a korlátot mégsem így fogja áttörni.

A bitcoinok egy igen érdekes, a jelen cikk fő témáját is adó felhasználási módjára azonban már nem tér ki a hozzászóló, jelesül a magánszemély-magánszemély (a továbbiakban: “MM”) tranzakciókra. Az MM-tranzakciókat a magánszemély-üzlet tranzakciók ellentéteként határozom meg. Magánszemély-üzlet tranzakció például az, amikor vásárolsz valamit egy boltból, vagy amikor megkapod a fizetési csekkedet a munkáltatódtól – vagyis minden olyan szituáció, ahol az egyik fél egy már kialakult gazdasági szereplő, a másik pedig egy egyszerű magánszemély. A hozzászóló a következőképpen fogalmazott:

Cserealapként azonban már SOKKAL nagyobb az érdeklődés a bitcoinok iránt. Az ügyfeleim utálnak apróbb összegekkel bajlódni; ez elég macerás és sokak számára el is rontja az élményt. A mi közösségünkben a cserekereskedelem, avagy a “tiszteletdíj” dívik. Mivel az egyes ügyfelek ritkán kínálnak éppen olyan árukat és szolgáltatásokat, amire az üzletnek vagy szállítóinak szüksége van, ezért a Bitcoin kiváló lehetőséget kínál mindenkinek arra, hogy a saját szakértelmének vagy áruinak minimális befektetésével szert tehessen annyi pénzre, amennyivel már hozzám is érdemes ellátogatnia.

Ez tökéletes megfogalmazása a pénz funkciójának egy piacon, azonban itt a bitcoinokat elhatárolják a képszpénztől, mivel egy kis közösség a külvilág pénzrendszerétől teljesen függetlenül állapodik meg a belső cserealapként való használatában. A készpénztől való elhatárolódás révén pedig egy bizonyos fokú informalitás alakul ki. Érintőlegesen már egy korábbi cikkemben is említést tettem az informalitásról, ami jelen esetben két szempontból fontos: egyrészt, ha fizetés ellenében végzünk el egy feladatot, azt munkának nevezik, amiről pedig azt nevelte belénk a társadalom, hogy az egy kellemetlen valami. Másrészt, ebből következően udvariatlanságnak számít az is, ha az ember fizetséget fogad el egy barátjától egy feladat elvégzéséért. Ha azonban ugyanezért afféle “zsetonokat” kap viszonzásul pénz helyett, az már rendben van.

Sok Bitcoinos kifejezetten keresi a lehetőséget, hogy Bitcoinos társaitól vásárolhasson. És bár egyesek ezt csak aztért teszik, hogy élénkítsék a bitcoin-gazdaságot és elősegítsék a fejlődését, azért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a közösségi tényezőt sem. A Bitcoinosokat ugyanis összeköti egy közös kultúra, számos közös meglátás és gondolat, és persze a közös pénz. Ez sokban hasonlít az olyan homályos, mesterséges nyelvek közösségeinek esetére, mint amilyen például a Lojban, amelyek bár soha nem terjedtek el széles körben, de mégis megvan az elkötelezett rajongótáboruk, akik kifejezetten szeretik – a közösségüket éppúgy, ahogy magukat a nyelveket. Ugyanígy hozza össze az egymástól fizikailag igen messze élő embereket is a széles nyilvánosság szemében egyelőre szintén meglehetősen homályos, mesterséges pénz, a bitcoin is. Így tehát a Bitcoin rendszere egy phülé – egy nem fizikai elhelyezkedésre, hanem közös érdeklődési körökre épülő közösség – központjává válhat.

Van azonban egy másik, praktikusabb előnye is a bitcoin-használatnak az MM-tranzakciók esetében: míg ugyanis vásárolni kifejezetten könnyen lehet hitel- és bankkártyákkal, addig ugyanezen a rendszeren keresztül pénzt elfogadni már sokkal nehezebb, mivel a hitel- és bankkártyák nyújtotta lehetőségekkel csak a már bejáratott üzletek élhetnek. Az olyan oldalak, mint például az eBay és a Mechanical Turk egyéni eladóinak olyan rendszerekre kell hagyatkozniuk, mint például a PayPal, ahol még mindig sokkal nehezebb felállítani egy kereskedő-fiókot, mint a Bitcoinnál, és ahol még a vásárlás is sokkal bonyolultabb, mint a hitel- vagy a bankkártyák, vagy akár a bitcoin használata, lévén hogy azok külön bejelentkezést is igényelnek. Így tehát olyan hagyományos környezetekben, ahol mindenkinek van egy munkáltatója, és néhány kedvenc boltja, ahol megveszi a dolgait, a Bitcoin valóban nem nyújt sokkal többet a hitel- és bankkártyáknál, átutalásoknál és más hagyományos megoldásoknál még akkor sem, ha százszor annyian is használnák. Egy olyan környezetben azonban, ahol mindenki vásárló és eladó is egyszerre, és folyamatosan kereskednek egymással, nos, ott a Bitcoin maga a ragyogó fénysugár a ködben. És hogy mit is jelent ez a hétköznapok nyelvére lefordítva? Online aukciókat és online munkavégzést.

Az olyan oldalak, mint a workforbitcoin.com, a ForBitcoin.com, a BitcoinHop és a BiddingPond lényegesen prominensebbé váltak a közelmúltban, és ahogy a bitcoin gazdasága fejlődik, úgy fognak ezek is még jobban megerősödni. Kiemelt figyelmet érdemel a ForBitcoin, mivel ennek már a kialakítása is az informális, közösségi szolgáltatáscsere-jelleget hangsúlyozza, ellentétben például a Mechanical Turk rendkívül formalizált és üzletközpontú hangulatával. A specializált oldalak mellett a bitcoin-piacfórumok (magyar bitcoin-piacfórum itt) is hemzsegnek az ajánlatoktól, és egyre jelentősebb forgalmat is bonyolítanak le.

A közösségi pénzt és az MM-tranzakciókat összekötő legfontosabb kulcsszavak az informalitás és a demokratizálás. A közösségek – és főleg az internetes közösségek – általában rendkívül hierarchiaellenesek; ahogy arra David de Ugarte is rámutat, “a kierőszakolt kohézió hajlamos felbomlani egy olyan világban, ahol mi sem könnyebb, mint átugrani egyik hálózatról egy másikra – mint azonosulni és elmélyedni egy másik környezetben.” Hasonlóan hierarchiaellenes hatást gerjesztenek az MM-tranzakciók is – ellentétben az olyan magánszemély-üzlet tranzakciók természetes erőkiegyensúlyozatlanságával, mint amilyen például a munkáltatói és a (bolti) vásárlói viszony. Ebből az egyenlőségből természetszerűen következik és bontakozik is ki a közösségben egyre jobban az informalitás. De talán az sem kizárt, hogy ahogy a Bitcoin egyre nagyobbra nő, úgy nyeri el majd idővel a saját komolyságát, és formálja ennek megfelelően a saját képére a formalitás fogalmát is, eltolva azt a nyilvános kulccsal kódolt szerződések és a Globális Bitcoin Tőzsdén regisztrált vállalatok irányába – azonban még ezt az újfajta formalitást is a netes közösség alakítja ki saját magának, és a célja sem a hagyományos üzletek vonzása. Ez is egy fontos feladata ugyan a Bitcoin propagálóinak, de semmiképpen sem egy csodaszer. Az egyének vonzása legalább olyan fontos, vagy talán még fontosabb is. A jelen cikkem elején is említett hozzászóló végül nem épített ki Bitcoin-támogatást az üzletéhez, mégpedig a következő okok miatt:

Tekintve, hogy a Bitcoin közössége a bejáratott üzletek vonzása helyett a politikai üzenetére helyezi a hangsúlyt, valószínűtlennek tűnik számomra, hogy bármely, a Bitcoinhoz csatlakozó üzlet érdemben be tudna szállni az ismeretek megosztásába és a közösségi problémamegoldásba, emiatt pedig költségesebb és munkaigényesebb is lenne számukra a belépés. Jól tükrözi ezt az a tény is, hogy bár a Bitcoin.org politikai és off-topic fórumai igen aktívak, forgalmazói vagy kereskedői fórumuk egyáltalán nincs is. A forgalmazók jelenleg mellékesek a Bitcoin számára, így nem is várhatnak semmiféle különösebb támogatást pusztán a Bitcoin átvételéért és használatáért.

Amikor aztán az ember beállítja a Bitcoint, utánaolvas és elkezdi használni, rövidesen meg is kapja az első megjegyzéseket, hogy “Igazán, Jessy, te mindig olyan értelmes üzletasszonynak tűntél; soha nem feltételeztem volna, hogy te is ezek közé tartozol…” Vagy, ahogy egy másik hozzászóló fogalmazott, a nyilvánosság szemében a Bitcoin egyre inkább “az őrültek pénzévé” válik – pedig ezt még a média sem sugallta (legalábbis egyelőre).

A Bitcoin jelenleg is a már bejáratott üzletek vonzását hanyagolva válik közösségi pénzzé, a hozzászóló pedig valóban jól látja, hogy a Bitcoin politikai töltete távol tartja az üzleteket – kivéve persze az új, eleve bitcoin-alapúakat. A GBT (GBSE) például teljes mellszélességgel támogatja a kormányellenes tevékenységeket. A Bitcoin politikáját támogató egyének is szintén vidáman csatlakozhatnak – és még ha nem is támogatják a politikát, akkor sincs feleannyi vesztenivalójuk sem a Bitcoin felvállalásával, mint az üzleteknek. Az eBay évente több, mint 60 milliárd dolláros forgalmat bonyolít le – így tehát ha a Bitcoin eléri az eBay méretének csak a 10%-t is, azzal máris megszázszorozza a piaci tőkésítését. Ha pedig kicsi marad, akkor megmarad az internet közösségi pénzének.

Forrás: Bitcoin Weekly

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.