A Bitcoin gazdaságának állapota

Szerző: David Perry

Nyilván nem titok senki előtt, aki ismer vagy olvassa már egy ideje a posztjaimat, hogy egyre inkább az osztrák gazdaságszemlélet felé hajlok, és inkább Hayek munkásságát részesítem előnyben Keynes-ével szemben – bár persze elismerem, hogy bizonyos pontokban az utóbbinak és másoknak is igaza volt/van/lesz/lehet (elvégre rajtam kívül senki se tökéletes…). Rendszeresen olvasom a Ludwig Von Mises Institute cikkjeit és a blogjukat és inkább libertariánus szociológiai értékeket vallok. Ezért tehát amint először hallottam a Bitcoinról, az nyomban fel is keltette a figyelmemet, és mindmáig igen ígéretesnek tartom ezt a projektet.

Techikai szempontból tökéletesen egyetértek azzal a megállapítással, miszerint semmiféle misztikus és szakrális jellege nincs egy szimpla tranzakciós adatbázis kezelésének, amitől azt csak és kizárólag a bankok tudnák elvégezni. Profi DBA- és SQL-programozó vagyok, így elhihetitek nekem, ha azt mondom, hogy egy ilyen adatbázis kezelése fájdalmasan egyszerű feladat, és messze nem méltó arra a magasztos státuszra, amit oly gyakran tulajdonítunk a pénzügyi szektorunknak. Egy ilyen adatbázis apró “blokkokban” való elosztása és a rendszer modern kriptográfiai eljárásokkal való biztosítása azonban zseniális húzás volt – olyan, amit én már nem tudnék leprogramozni, viszont érteni attól még értem, és éppen ezért maximálisan csodálom is – hasonlóan az olimpiai atléták előtt tisztelgő hobbikocogóhoz. A Bitcoin kódja jellemzően ilyen hatást vált ki a programozókból – döbbent, tiszteletteljes csendet és ámulatot.

Az ideológiai és a technológiai alapok tehát láthatólag rendben vannak. De miért is néz ki az árfolyamgrafikon úgy, ahogy…?

Nos, mindenekelőtt hadd oszlatok el egy alapvető félreértést: az ár nem egyenlő a hasznossággal. Viszonylag jól fel lehet becsülni ugyan általa az elterjedést és a rendszer elfogadottságának mértékét, melynek fokozódása általában emeli az árat is, de még így is alapvető különbség van a Bitcoin tranzakciós eszközként és befektetési eszközként tanúsított hasznossága között. Bármely pénz esetében az a legjobb, ha viszonylag stabil az értéke. A hosszútávú infláció vagy a lassú, kiszámítható ütemű defláció általában még nem okoz gondot, de a hirtelen és nagymértékű értékingadozások már teljesen hasznavehetetlenné tehetnek bármely pénzt. Mi itt az USÁban pl. már igen régóta élünk együtt a folyamatos, lassú ütemű inflációval, de pl. Zimbabwében már egészen más a helyzet:

Náluk sem lett volna gond, ha nagyon hosszú idő alatt, lassan és fokozatosan inflálódott volna a pénzük erre a szintre. Nem maguk az összegek fektették tehát kétvállra Zimbabwe gazdaságát, hanem az, hogy túlságosan is gyorsan és hirtelen söpört végig az országon a hiperinfláció.

Másfelől azonban bizonyos fajta spekulánsok imádják a vad árfolyamingadozásokat, mivel így sokkal több lehetőségük van olcsó vételekre, drága eladásokra, shortolásra és egyéb manipulációkra, mint egy viszonylag stabil árfolyam esetén. Kétségkívül használható tehát a pénz is befektetésként, de általában nem túl spekulatívan és nem is rövid távon. A Bitcoin gazdaságát jelenleg a napi ingadozásokon nyerészkedni igyekvő pénzforgatók uralják.

Egy, a spekuláns befektető és a tényleges pénzhasználó közti vékony vonalon egyensúlyozó felhasználó a következő képletet tette közzé a BitcoinTalk fórumán:

Alapvető ár = A * B / (C-D) , ahol:

A = A napi szinten termékekbe és szolgáltatásokba fektetett BTC-összmennyiség dollárban mért értéke
B = Az érméknek az egyes tranzakciók előtt és után az eladóknál és a vásárlóknál nyugalomban töltött napjainak száma
C = A forgalomban lévő érmék száma
D = A spekulánsok/első bitcoinosok/kiegyebek által felhalmozott és “széfben őrzött” érmék száma

Jó a logikája. A számláló a bitcoinban lebonyolított legitim üzletek értékét becsüli meg, a nevező pedig a ténylegesen rendelkezésre álló bitcoinok mennyiségét (ellentétben a spekulációs célokból felhalmozott és soha el nem költött/fel nem használt érmékkel). Ha pedig ez valahonnan már ismerős neked, akkor az azért lehet, mert ez lényegében nem más, mint a klasszikus Ár = Kereslet / Kínálat képlet enyhe túlbonyolítása.

Mi történt tehát a fenti grafikonon? Nos, hosszú távon a bitcoin-kínálat logaritmikusan csökkenni fog ugyan, azonban rövid távon még többé-kevésbé lineárisan mozog. Nagyjából 7.200 új bitcoint bányásznak ki nap mint nap, így a projekt n napján összesen rendelkezésre álló bitcoinok száma nagyjából 7200n. Ezeknek egy része értelemszerűen a kereslethez sorolható (az álló, el nem költött része), egy másik része azonban folyamatosan kering, adják, veszik és költik. Így tehát az áregyenlet számlálójának igen drámai növekedést kellett produkálnia ahhoz, hogy a lineárisan növekvő nevező ellenére is ilyen masszív árnövekedést generáljon.

Hölgyeim és uraim, bemutatom önöknek a klasszikus spekulációs lufit, amely alapvetően öt lépésre bontható:

1. Elmozdulás: A befektetők felfedeznek egy új paradigmát és rámozdulnak.

2. Robbanás: Az új befektetők beáramlása drámai áremelkedést idéz elő, ami még több befektetőt vonz, és így tovább, fenntarthatatlan visszacsatolási hurkot eredményezve. Ezen a ponton még nehéz – ha nem lehetetlen – megkülönböztetni ezt a hatást a természetes, egészséges áremelkedéstől.

3. Eufória: Félredobva minden óvatosságot és letépve minden láncot, az ár az egekbe tör; a beavatottak már irreális áremelkedésről beszélnek, de sokan nem törődnek ezzel, és még most is be akarják vásárolni magukat a buliba.

4. Profit: A bevatottak eladásba kezdenek, learatva a hasznukat. Valamilyen kisebb esemény “kipukkasztja” a lufit, és megindul az eresztés.

5. Pánik: Az eladások lejjebb nyomják az árakat, aminek következtében még többen kezdenek eladásba, és egyre jobban elharapózik a pánik. A piac egyre nagyobb tömegei döbbennek rá, hogy ha nem cselekednek gyorsan, teljesen el fog értéktelenedni a befektetésük.

Van azonban egy 6. lépés is, amit a fenti összesítésből már kihagytak – ez pedig nem más, mint a Feltámadás, és csak azért nem szerepel a klasszikus lufi anatómiájában, mivel a legtöbb lufi menthetetlenül kivégzi a szülőprojektjét. Ha azonban az érintett részvény/kötvény/vállalat/stb. valahogyan mégis túléli az eladási pánikrohamot, akkor az árak egy idő után általában padlót fognak (amikor már túlságosan is alá kerültek a reális piaci értéküknek), majd viszonylag gyorsan visszatérnek újra a reális értékszintjükre.

Jelen pillanatban például (okt. 25-ei írás) a bitcoin értéke már napok óta viszonylag stabil a 2-3 dolláros tartományban. Lehet, hogy valójában még nem értük el a padlót, de mégis eléggé úgy tűnik, mintha már ott lennénk. Az elmúlt 10 nap során a következőképpen nézett ki az árfolyam (a lila és a barna vonal a 20 és 60 napi átlagot mutatja):

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy már megvolt a padló és a visszapattanás is, most pedig egy középérték környékén lebegünk. Biztosat persze majd csak az idő mondhat, de még ha a lufit teljes egészében zárójelbe tesszük, például az áprilisi árszinthez képest még akkor is jelentős emelkedést produkált a bitcoin. Mi több, a jelenlegi árszint jól harmonizál a lufit megelőző lineáris értéknövekedéssel is, és úgy tűnik, hogy most legalábbis egy ideig eléggé stabil is maradhat ahhoz, hogy érdemben lehessen használni tényleges üzletek lebonyolítására is.

Megjegyzés: Nincsenek túl jelentős bitcoin-készleteim, és soha nem is voltak, de bányászgattam egy keveset, és azért van pár érmém. Vásároltam is ezt-azt bitcoinért, és azt kell mondjam, hogy kellőképpen elégedett vagyok az élménnyel. Kerestem valamennyi pénzt is a lufin, és veszítettem is rajta egy keveset, amikor kipukkadt, de elsősorban mindig is felhasználó voltam (és leszek is), nem pedig spekuláns. Ahogyan sokan mások, úgy én is meglovagoltam ugyan a lufit, de visszatekintve azt kell mondjam, hogy egyetlen olyan ballépésen sem érdemes bánkódni, amiből valóban tanult az ember.

Bármit is sugalljanak azonban esetleg a grafikonok, vitathatatlan tény, hogy a Bitcoin továbbra is erős és egészséges. Messze nem úgy néz már ki ugyan, mint ahogyan néhány hónappal ezelőtt, még befektetési eszköz-korában, de ez így is van jól, mivel a jó pénzek általában nem jó rövidtávú befektetési eszközök. Lehet, hogy befektetési szempontból most kevesebbet ér a bitcoin, de az alapjai attól még mindig erősek, a felhasználói pedig továbbra is aktívak. A Bitcoin is éppen azért képes feltámadni a lufija után, amiért a Bittorrent is köztünk van még mindig: mert átkozottul nehéz teljesen és véglegesen megölni.

Forrás: Semi-Sane

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.