Interjú a Bitcoin Global alapítójával

Szerző: Kiba

(Az interjú 2011. június 5-én készült – a ford.)

A feltörekvő bitcoinos vállalkozások talán legérdekesebbike a cypherpunkos beütésű Bitcoin Global, a GLBSE alapítója és üzemeltetője, a bitcoin kriptoanarchista gazdaságának lelkes élénkítője.

Kiba: Mindenekelőtt bemutatkoznál az olvasóinknak?

Nefario: A nevem (Doctor) Nefario, amolyan cypherpunk-féleség vagyok. Tavaly október környékén kezdtem használni a Bitcoint, és azóta vagyok részese a világának ilyen vagy olyan formában. A hústérben egyetemi angoltanár vagyok a Kínai Népköztársaság egy másodrendű városában. Jelenleg én vagyok az első bitcoin-vállalat, a Bitcoin Global vezérigazgatója. Rajtam kívül még öten dolgoznak a vállalatnál, és velem együtt összesen nagyjából tíz részvényesünk van. Jelenleg több projekten is dolgozunk egyszerre; legismertebb talán a glbse.com és a BitDrop, de néhány héten belül nekilátunk a nomico.innak és a CryptoCloudnak is. Szívesen mondanék ugyan többet, de legalábbis egyelőre szeretném valamennyire megőrizni a névtelenségemet, és ezért inkább nem azonosítanám magam konkrétabban.

Kiba: Részleteznéd egy kicsit a jelenlegi projektjeiteket?

Nefario: Amint azt már tudjátok, a GLBSE alapvetően egy bitcoinos eszközpiac, amit jelenleg a legtöbben tőkfelhalmozó tőzsdeként használnak az induló vállalkozásaikhoz részvénykibocsátás és árusítás útján. Valójában azonban a rendszer ennél sokkal rugalmasabb – gyakorlatilag bármilyen pénzügyi típusú eszközt képes kezelni Ricardo-szerződések alkalmazásával. (A Ricardo-szerződés egy pénzügyi kriptográfiai eljárás, mely szerződésekként azonosít és ír le különböző pénzügyi eszközöket. Az eljárást Ian Grigg és Gary Howland fejlesztette ki, kifejezetten kötvénykereskedelemhez. – a ford.) Most még eléggé gyerekcipőben jár a projekt, bőven van mit fejleszteni és javítani rajta – ezek közül a legelső pedig egy könnyen kezelhető webes felhasználói felület.

A BitDrop egy decentralizált, bitcoinos fizetség ellenében működő csomagküldő szolgálat. Az alapelv úgy néz ki, hogy a kézbesítendő holmit az egymás közelében tartózkodó futárok adják tovább egymásnak mindaddig, amíg az el nem ér a céljához, és ennek megfelelően a kézbesítsében részt vevő valamennyi futár is megkapja a maga részét a kézbesítési díjból.

A Nomico.in lényegében annak a titkosított váltórendszernek a megvalósítása, amit már be is mutattam korábban, de ahhoz, hogy ezt beindíthassuk, előbb a CryptoCloudot kell beüzemelnünk.

A CryptoCloud egy, a kódtérben (az I2P vagy a Tor sötéthálózataiban) elrejtett felhő-alapú számítási platform (mint az Amazon AWS), amelynek így nem is deríthető ki a fizikai elhelyezkedése. A CryptoCloudon így bárki könnyen beindíthat és büntetlenül működtethet akár olyan projekteket is, amelyek itt vagy ott esetleg illegálisnak minősülnek. Működhetnek itt tehát torrent-oldalak, az eredeti Napster másolatai, de akár közvetlenül árusíthatóak lesznek jogvédett anyagok is (a jelenlegi irányelvek lényegében úgy foglalhatóak össze, hogy nagyjából minden megengedett).

Azért építjük ki ezt a rendszert, mert határozott igényt látunk a tervezett szolgáltatásaink iránt (teljesen függetlenül attól, hogy erről mit gondolnak a különböző hatóságok); ezért nem is egyenként valósítjuk meg őket, hanem egy platform részeiként, amit mindenki használhat, és amiért bitcoinnal fizethet.

Kiba: Miért döntöttetek úgy, hogy más projektekbe – BitDropba és egyebekbe – is belevágtok a glbse.com-on túl?

Nefario: Elsősorban természetesen a pénzért, mivel úgy véljük, hogy e projektek mindegyike szép hasznot termel majd a Bitcoin gazdaságában igényelt szolgáltatások biztosításával. De persze vannak ennél mélyebben fekvő indokaink is, így például a védelem. Arra számítunk ugyanis, hogy az elkövetkező fél év során a világ különböző hatóságai bezárják majd a legtöbb – ha nem az összes – bitcoin-váltót. Főleg az MtGoxot, de akár maga az egyébként nem is váltóként működő glbse.com is veszélybe kerülhet.

Értelemszerűen ez komoly likviditási gondokat okozna számunkra (elvégre mégiscsak a legfőbb, elsődleges szolgáltatásunkat rúgnák ki alólunk) és minden más bitcoinos üzlet számára (így az ellátóinkra) is, valamint semlegesítené az elmúlt fél év során (vagy még régebb óta) felhalmozódott bitcoinos vásárlóerőt is. Ami nyilván érzékenyen érintené nem csak a bevételeinket, de még a puszta működési lehetőségeinket is.

Annak érdekében tehát, hogy mindennek elejét vehessük, minden erőnkkel igyekszünk még azelőtt beizzítani a nomico.int és az alapjául szolgáló CryptoCloudot, hogy erre sor kerülhetne.

A BitDropban a védelem mellett szerepet kap valamennyi vagányság is, mivel bitcoinnal fizetett csomagküldő szolgálatra egyebek mellett olyan csomagok miatt is van szükség, amelyeknek… hogy úgy mondjam, legalábbis van rá esélyük, hogy fennakadjanak a hagyományos postarendszeren. Tehát ez egy elég vagány projekt. Ezzel együtt azonban a nomico.innak is jól fog jönni ez az ágazatunk a pénz és a kártyák begyűjtéséhez.

Kiba: És a GLBSE-hez honnan jött az ötlet?

Nefario: Visszatérve még egy kicsit a harmadik kérdéshez, a magam részéről szívesebben összpontosítottam volna inkább csak a glbse.comra egyszerre több projekt menedzselése helyett, mivel így nem tudok elég figyelmet fordítani mindegyikre – de mégis csinálnunk kell mindet, mert szükségünk is van mindre. Ha lenne bárki, aki csinálná helyettünk bármelyiket, boldogan átadnám és fizetnék neki, hogy használhassam az általa biztosított szolgáltatást.

A GLBSE egy teljesen másik – csalásellenes – projekt kapcsán adta magát, aminek nekiláttam, és amikor rádöbbentem, hogy az induló tőke felhalmozása és a részvényesek kezelése bizony nem lesz egyszerű, arra gondoltunk, hogy létrehozunk egy tőzsdét, ami aztán majd kezelheti mindezt helyettünk. Mivel azonban a GLBSE menet közben jóval ígéretesebbnek bizonyult, ezért azt vettük előre a prioritási listánkon, és a csalásellenes projektnek még neki sem láttunk – bár a tervet továbbra sem ejtettük, így előbb-utóbb rá fogunk majd térni arra is… amint odajutunk.

Kiba: Mi volt a legnagyobb kihívás a GLBSE fejlesztése során?

Nefario: Az indulás… idő előtt.

Ez ugyanis úgy nézett ki, hogy szóltam pár embernek, hogy “hé, itt van ez a cucc, játszadozzatok vele egy kicsit, és jelezzetek vissza, hogy mit gondoltok róla”, majd pár nap múlva, amikor visszanéztem, azt láttam, hogy a hétvégén valaki már csinált is egy elsődleges tőzsdei bevezetést!

Így aztán alfa tesztből egy pillanat alatt élesbe váltott a projekt, minden ezzel járó felelősséggel együtt. Azelőtt még soha nem működtettem egyetlen szolgáltatást sem, így bizony nehéz volt hozzászoknom a felelősséghez. Voltak is miatta álmatlan éjszakáim. Reggelente, amint felkeltem, ez volt az első dolog, amit ellenőriztem; ugyanígy lefekvés előtt, és napközben is állandóan ez járt az eszemben. Rettegtem, hogy lapul valahol valami katasztrofális bug, ami bármikor előjöhet és mindent romba dönthet – persze épp olyankor, amikor pont nem tudok majd reagálni rá, és mire odajutok, hogy foglalkozzak vele, addigra már rengetegen veszítenek majd rengeteg bitcoint… Rettegtem attól, hogy elveszítem valakinek a bitcoinjait.

De végülis most már néhány hete stabilan működik a rendszer, és nem volt semmiféle katasztrófa, úgyhogy most már kezdek egy kissé leereszteni és jobban összpontosítani újra a fejlesztésre. Az első néhány héten gyakorlatilag teljesen katatón voltam, és csak nemrég sikerült újra visszatérnem a programozáshoz.

Kiba: Ki vezette be magát elsőként a GLBSE-re?

Nefario: A Ubitex (UBX). Végül minden jól alakult, ők megkapták a tőkéjüket a kibocsátott részvényekért, a befektetőik pedig a részvényeiket a tőkéjükért. Én meg öt évet öregedtem egy hétvége alatt, de végülis nem volt semmilyen nagyobb kavirc. Egy kisebb zűr adódott ugyan, de semmi igazán komoly.

Kiba: Ezután mik a terveitek a GLBSE-vel? Hosszú távon?

Nefario: Kijelöltünk pár rövid-, közép- és hosszú távú célt is a GLBSE útitervén. Rövid távon egy webes felületet fejlesztünk (teljes egészében Javascripteset, így még csak a jelszavakat és a titkos kulcsokat sem kell a szerverre bízni), amivel szándékunkban áll elkészülni június 6-ára. A legnagyobb akadálynak a kliens bizonyult, mivel a pythont nehéz telepíteni, és használni sem könnyű. Tényleg meglep, hogy mégis mennyien foglalkoznak vele a piacon.

Aztán dolgozunk még bitcoin-opciókon és shortoláson (mindennel, ami csak felkerül a tőzsdére) is, hogy tényleg minden tőzsdei funkciót biztosíthassunk, és hogy mindenkinek rendelkezésére álljon a bitcoinos kereskedelem minden opciója. Dolgozunk okos szerződéseken is, és reméljük, hogy egy hónapon belül már ez is eljut valamilyen használható fázisba, bár most még leginkább csak az ötletek vannak meg, és jelenleg is keressük a legjobb megvalósítási módokat. Jóval összetettebbnek bizonyult a kérdés, mint amilyennek eredetileg hittem.

Középtávon igyekszünk beizzítani a CryptoCloudot és egy az egyben átpakolni oda az egész GLBSE-t. Ezt követően integrálnánk más eszközrendszerekbe, így például a loomba is, és lehetőséget biztosítani a más eszközök és a bitcoinon kívüli egyéb, hagyományos pénzek ellenében való vásárlásra is.

Ha ez is megvan, úgy szándékunkban áll áthelyezni a hátteret az Open-Transactions-höz. Ezt ugyan jó lenne már hamarabb elintézni, de úgy véljük, hogy előbb a felhasználók lehetőségeit kell még tovább csiszolnunk, mielőtt visszatérnénk a háttér fejlesztéséhez.

Kiba: Hogyan működik egy okos szerződés? Milyen helyzetekben lehet hasznos?

Nefario: Az okos szerződés olyan formában foglalja magában a saját végrehajtási feltételeit, hogy azt egy információs rendszer is könnyedén értelmezhesse és végre is hajthassa. Egy konkrét példával élve, okos szerződésbe foglalható például az, hogy pontosan mennyi részvényt lehet kibocsátani belőle, és ha a kibocsátó mégis ennél többet próbálna kibocsátani, akkor azt a rendszer egyszerűen nem engedélyezné neki. De lefedhet még számos más tényezőt, így például azt is, hogy egy bizonyos napon adja át a felhalmozott tőkét a kibocsátónak, vagy hogy a feltételek be nem teljesülése esetén visszatérítésre kerüljön a szerződő felek pénze. De lehet korlátozni az egy személy által maximálisan összegyűjthető részvények arányát is, és így tovább.

Kiba: Az okos szerződés tehát lényegében egy olyan program, ami észleli a környezete változásait, ezekre válaszolni is tud, és végrehajtja és betartatja a szerződés szabályait?

Nefario: Nem teljesen, bár alapvetően jól fogalmaztad meg. De mielőtt bármi is történne (így például a vásárlás, eladás, kibocsátás, visszavonás vagy bármilyen más GLBSE-funkció), legelőször is áttekinti magát a szerződést és ellenőrzi, hogy az megengedi-e a kérdéses lépést. Ha nem engedi meg, akkor az egyszerűen nem kerül végrehajtásra.

Így tehát ha egy szerződés meghatározza például az eladható részvények számát, és ha az eladások már el is érték ezt a korlátot, de valaki mégis még többet próbálna eladni, akkor a rendszer még az eladás végrehajtása előtt meg fogja tudni a szerződésből, hogy van korlát, hogy az pontosan mekkora, és hogy ezt már el is érték, és ezért nem engedélyezi a további eladást. Tehát az okos szerződés lényegében egy, az egyes lépések végrehajtását megelőzően ellenőrizendő, azoknak a végrehajthatóságát meghatározó (azokat engedélyező vagy tiltó) szabálykészlet.

Kiba: Tudnál mondani még néhány példát az okos szerződések felhasználási lehetőségeire?

Nefario: Például:

Határidős ügyletek; a teljesítés napja után már nem adható el a szerződés, tehát ezután át kell venni az árut.

Kötvények esetében meghatározható a visszafizetés napja, és szintén megtiltható a szerződés eladása ezután a nap után. Egyben automatikusan elintézheti a kifizetést is a kötvény kibocsátójának a számlájáról, már amennyiben van azon ehhez elegendő mennyiségű bitcoin.

Részvények esetében már teljes listát állíthatunk össze a lehetőségekből:

* Korlátozható az egy személy által maximálisan összegyűjthető részvények százalékos aránya.
* Időben és mennyiségben is korlátozható az eladható részvények száma (hogy például az alapítók ne adhassák el az összes részvényüket már az első egy vagy két évben, és ne is léphessenek le a pénzzel).
* Meghatározható, hogy minimum hány részvény támogatása szükséges egy kérdés szavazásra bocsátásához (hogy ne csak a részvény kibocsátója kezdeményezhessen szavazásokat).
* Meghatározható a maximálisan kiadható összes részvények száma, és automatizálható (adott időpontra) az osztalékfizetés is.

Crowdsourcinghoz: (kb.: “tömegbázisra építéshez” – a ford.)

* Meghatározható a minimálisan összegyűjtendő összeg, amit csak ennek elérése vagy meghaladása után kap meg a kibocsátó.
* Meghatározhatóak bizonyos feltételek, melyek be nem teljesülése esetén a vásárlók visszakapják minden pénzüket.
* A tőkének a kibocsátó rendelkezésére bocsátásához feltételként szabható az eszköztulajdonosok szavazati úton való jóváhagyása is.

Mi több, arra számítok, hogy amint elérhetővé tesszük az első ilyen okos szerződéses lehetőségeket (így például a fentiekben vázoltakat), a GLBSE felhasználói kétségkívül előállnak majd újabb ötletekkel is arra vonatkozólag, hogy még milyen lehetőségeket szeretnének látni is használni. A fent vázoltak csak a saját elképzeléseim, de biztos vagyok benne, hogy még sokkal több mindent is ki fognak majd találni.

Kiba: Ahogy elnézem a GLBSE piacát, nem igazán értem a különböző részvények árainak meghatározását. Látom a számokat, de nem értem, hogy mit jelentenek. Tervezitek táblázatok összeállítását, vagy egy JSON API kiadását, hogy az olyan szolgáltatások is, mint például a bitcoincharts.com, felhasználható formába öntve tálalhassák ezeket az adatokat?

Nefario: trade:1@100000000:DISHWARA:1307065643

Az első érték vétel (buy), eladás (sell) vagy kereskedés (trade) lehet; a vétel és az eladás leadott rendelést jelöl, míg a kereskedés éppen végrehajtás alatt álló rendelést. Ezt követi a szóban forgó ügyletben érintett eszközök száma, majd @-tel elválasztva a teljes 64 bites egész számban kiírt ár (100000000 = 1 BTC), amennyiért az adott részvény gazdát cserélt. Ezután jön az eszköz neve, majd pedig az esemény unix időbélyege.

A JSON API jó ötlet, és mindenképp tervezünk ilyet; azt hiszem, pontosan ez is lesz a következő használhatósági lépés, amint sikerül közreadnunk a webes klienst. Szándékunkban áll fokozatosan fejleszteni a GLBSE funkcionalitását és lehetőségeit. Ahogy fejlesztünk, úgy kérnek a felhasználók is egyre újabb funkciókat, mi pedig igyekszünk megfelelni az elvárásaiknak és figyelembe venni a visszajelzéseiket.

Kiba: Mit gondoltok, meddig tart ki a tőketartalékotok a jelenlegi deflációs környezetben? Gondoljátok, hogy gyorsabban fog gyarapodni, mint ahogyan el tudjátok költeni?

Nefario: A jelenlegi deflációs szint mellett a tőkénk értéke valóban gyorsabban gyarapodik, mint ahogyan el tudjuk költeni, így ha ez a trend folytatódik, akkor elméletben soha nem fogyunk majd ki a bitcoinból.

De persze ez nem lesz örökké így, és kétségkívül fokozódni fog a kiadásaink üteme is. A fejlesztéseink ütemét azonban még ezzel együtt is fokozhatjuk – a projektjeink számával és léptékével együtt.

Eleinte a kezdőtőkénk megközelítőleg 2.000$-t ért, és bár időközben költöttünk is belőle bőven, ez a szám azóta már 20.000$-ra nőtt. (Ha semmit nem költöttünk volna belőle, és csak ülünk rajta, akkor elvileg már úgy… 50.000$-t érne).

Csak nemrég jöttem rá arra is, hogy még ha számszerűen esetleg (sőt, szinte biztosan) nem is tudjuk majd újra visszaszerezni a kezdeti bitcoin-befektetésünket, a megmaradó bitcoinjaink akkor is egyre többet fognak érni, így rövidesen (úgy egy hónap múlva) már egyre gyarapodó árbevételünk lesz.

Konkrétan azon is munkálkodunk egyben, hogy – a bitcoin-gazdaság többi résztvevőjével együtt – egyre értékesebbé tegyük a bitcoint. Így még ha egyre kevesebb bitcoin is folyik be a számlánkra (amiből valószínűleg az induló összegünk sem fog újra összejönni), a munkánk által az mégis egyre értékesebb lesz. Egyszerre dolgozunk tehát a haszonszerzésen és a bitcoin értékénk fokozásán is (amivel pedig mi is jól járunk).

Kiba: Azt hiszem, ezzel le is zárhatjuk az interjút. Köszönjük a jelenlétedet és a válaszaidat.

Forrás: Bitcoin Weekly

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.