Global Bitcoin Stock Exchange – mi ez és miért fontos?

Szerző: Vitalik Buterin

Május 5-ével beindult a Global Bitcoin Stock Exchange (GLBSE – Globális bitcoin-tőzsde), melynek deklarált célja, hogy lehetőséget biztosítson az embereknek “részvénykibocsátás általi tőkefelhalmozásra, osztalékfizetésre a részvényeseknek, a részvényesek megszavaztatására különböző kérdésekben, kötvénykibocsátásra és eladásra, a piacnak célzott kölcsönnyújtásra és az onnan való kölcsönfelvételre, kölcsönrészletek törlesztésére és törlesztések fogadására, határidős ügylet-szerződések kibocsátására, nem jegyzett vállalatokkal való metakereskedelemre, valamint a fentiek mindegyikével való üzletelésre a piac többi résztvevőjével”. Május 11-én már két legitim eszközzel kereskedtek: UBX (Ubitex)-szel (ez egy személyes bitcoin-váltó) és DISHWARA-val, ami egy bányászvállalkozás. A tőzsde beindulása egyrészt azt jelzi, hogy a Bitcoin gazdasága már átlépett egy bizonyos érettségi határt, másrészt pedig kiemeli annak az előnyeit is.

Mindenekelőtt azonban hadd vázolom fel a GLBSE hátterét és alapelveit. A GLBSE-t egy bitcoin-alapú vállalat, a Bitcoin Global üzemelteti, amely (a közeljövőben) teljes egészében “a kódtérből (cypherspace) fog működni, ahol egyetlen földi állam és kormány egyetlen hivatala sem érheti el”. A GLBSE célja, hogy lehetővé tegye a szabad részvény-, kötvény- határidős ügylet-, kölcsön- és más típusú értékpapírokkal való kereskedelmet. A kulcsfelismerést itt az jelenti, hogy ezek mind sokkal inkább különböző féle és fajta szerződések, semmint jól elkülöníthető eszköztípusok. A részvény például egy olyan szerződés, ami osztalékokról és szavazati jogról szól, a határidős ügylet egy jövőbeli üzletet meghatározó szerződés, stb., a GLBSE pedig ezek mindegyikét tervezi árusítani. Egy Cypherpunkd-podcastos interjú tanúsága szerint a projekt apropóját az adta, hogy már többen kezdtek ilyen jellegű szerződéseket kialakítani egymás között a fórumon, így logikusnak tűnt létrehozni egy centralizált rendszert ezeknek a kezelésére. Már most is számos üzlet és vállalkozás bontogatja a szárnyait a Bitcoin gazdaságában, és igyekszik indulótőkét gyűjteni, a tőzsde pedig a viszonylag csekély bitcoin-készlettel rendelkező egyéni befektetőknek is lehetőséget kínál a hozzájárulásra. Ahogy Nefario fogalmazott, “Valamikor január-február környékén indított valaki egy bányászvállalkozást, tehát mondhatjuk azt, hogy ez az első bitcoinos vállalat. Próbáltam is beszállni, de csak bitcoint tudtam volna felajánlani, amire viszont pont nem volt szükségük, hanem csak olyasvalakire, aki hostolta volna a bányászgépeiket… tehát van bitcoin és van tőke is, már csak össze kell szervezni az egészet.”

A hagyományos tőzsdék nagyfokú bürokratizáltsága rendszeresen riasztja el az egyéni befektetőket – valamint maguk a brókerek is számos alkalmi befektetőt tántorítanak el már pusztán a díjaikkal is. Ez pedig csak egy újabb példa a hagyományos pénzügyi rendszer egyik, már korábban is tárgyalt problémájára – jelesül arra, hogy teljesen kizárja a csak minimális tőkével rendelkező egyéni, alkalmi résztvevőket. Ezzel szemben a GLBSE-be igen könnyű beszállni: csak le kell tölteni az igen könnyen kezelhető parancssoros klienst (már készülnek a felhasználóbarátabb kezelőfelületek is). Bárki kereskedhet bármivel, és annyira maradhat névtelen, amennyire csak akar.

A GLBSE további előnye, hogy fontossá teszi a kisbefektetőket is. A hagyományos rendszerben ugyanis a részvényeseknek leginkább csak elméleti beleszólásuk van az üzleti ügyekbe. Mivel szavazásra csak éves vagy különleges közgyűlések alkalmával kerül sor, ezért ilyenkor a részvényesek leginkább csak egy esetleges új vezető beiktatásáról vagy az eddigi megtartásáról szavazhatnak; ez pusztán egy igen gyér hatásfokú képviseleti demokrácia, nem pedig közvetlen. Mi több, a szavazás általában telefonon vagy postai úton zajlik (bár néhány vállalat biztosít netes szavazási lehetőséget is), és sokakat gyakran még csak nem is értesítenek a szavazásra bocsátandó kérdésekről. Mindent egybevetve tehát az egész folyamat túlságosan is lassú, körülményes, nehézkes és jelentéktelen is ahhoz, hogy egy mindössze 50$ értékű részvénycsomagot birtokló befektető foglalkozzon vele egyáltalán. Nem is meglepő tehát, hogy egy-egy ilyen szavazáson a részvételi arány sok esetben csak 5-10% körül mozog.

Ennek megfelelően a GLBSE céljai között szerepel az is, hogy megkönnyítse a szavazás folyamatát, és lehetővé tegye a legkisebb részvényesek bevonását is. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a lehetőség nem korlátozódik csak a Bitcoinra. A könnyű hozzáférést biztosító netes szavazás lehetősége már a hagyományos pénzügyi rendszerben is ért el valamelyes sikereket. A GLBSE azonban még ennél is sokkal ambíciózusabb: mert bár a linkelt cikkben ismertetett Moxy Vote-szolgáltatás fizikai közgyűlések esetén is biztosít lehetőséget a meghatalmazottak általi szavazásra, a GLBSE teljes egészében az internetre helyezi az egész folyamatot. Így míg a szavazás a Moxy Vote esetében is nehézkes marad, addig a GLBSE lényegében nullára csökkenti a szavazás fáradalmait. Mi több, a GLBSE részvényesi szavazórendszere a tőzsde szerves részét képezi, így a GLBSE már az első pillanattól fogva egy hatékony és megbízható részvényesi szavazóplatformmal kezdte a pályafutását, amellyel így értelemszerűen a rajta keresztül kereskedő vállalatok is élhetnek a színre lépésük első pillanatától fogva.

A hagyományos tőzsdék nem csak a kisbefektetőket hajtják el, de a kisvállalkozásokat is. A NASDAW, az NYSE és a TSX például többmilliós minimálbevételt vagy piaci tőkésítést vár el a leendő ügyfeleitől – a különböző szabályozások és előírások teljesítése pedig még az ennek megfelelők elsődleges tőzsdei bevezetésének hasznából is felemészt 3-7%-ot. Ezzel szemben a GLBSE-nél semmi ilyesmi nincs. Volt olyan vállalat, amelyik mindössze 1.000 BTC-t szándékozott összeszedni a GLBSE-n az induláshoz! E különbségek gazdasági és társadalmi következményeit egy következő cikkben tárgyalom majd alaposabban; az azonban biztos, hogy ha a Bitcoin – és vele együtt a GLBSE – a fősodor részévé válik, úgy teljes egészében átformálhatja az általunk jelenleg ismert kapitalizmus arculatát.

További előnye a GLBSE-nek, hogy folyamatosan működik, szemben a hagyományos, éjszakára és hétvégére bezáró tőzsdékkel (ugyanez a helyzet pl. az MtGox váltóval is). Az internet sohasem alszik, és ennek jó oka van: a bitcoin árfolyama akár 100%-kal is változhat egyetlen hétvége alatt. Az MtGoxot és a GLBSE-t nem kötik a lomha és tohonya állami szabályozás által fenntartott ódivatú XX. századi normák; a Bitcoin maga az új gazdaság. Az MtGox és a GLBSE szó szerint az internetből, az internetért született és működik.

Az aktív eszközkereskedelem és tőkefelhalmozás jól mutatja, hogy sokan érdekeltek bitcoin-alapú üzletek beindításában – ami pedig egy újabb jele annak, hogy a Bitcoin gazdasága egyre gyorsabban fejlődik. Már most is számos bitcoinos üzlet működik, és egyre újabbak is indulnak. A bitcoin már nem csupán egy játék; dollárezreket halmoznak fel általa és egyre nagyobb részben építenek rá gazdaságot és megélhetést is.

Zárásként következzen két esettanulmány a piac első két részvénykibocsátójáról:

A Ubitex egy személyes bitcoin-váltó. A leendő ügyfelek megadhatják tartózkodási helyüket, egy maximális távolságot, és hogy mennyit vennének vagy adnának el. Ha két ügyfél eladási-vásárlási tervei kompatibilisek egymással, és helyileg is elég közel vannak egymáshoz, akkor a Ubitex összehozza őket – e szolgáltatásért cserébe pedig 0,5 BTC-t vár el az eladótól. Korábban is utaltam már rá, hogy a bitcoin terjedésével párhuzamosan egyre több helyi szolgáltatás felbukkanása várható; ha az Ubitex is befut, az akár azt is jelentheti, hogy egyes városokban már most megvan a helyi vállalkozások beindulásához szükséges kritikus tömeg. A Ubitex összehozhatja a helyi bitcoin-felhasználókat, erősítve a közösséget és felgyorsítva a bitcoin-használat helyi fejlődését.

A Dishwara bitcoin-bányászatra specializált gépeket akar összeállítani, és ehhez kívánt tőkét felhalmozni. Eredetileg 1.000 BTC-s kölcsönt keresett, de aztán valaki jelezte neki, hogy ő hajlandó akár 100 BTC-vel is hozzájárulni a projekthez, de abban ne reménykedjen, hogy bárki is hajlandó lesz egymagában szponzorálni – ezért hát május 6-án beléptek a GLBSE-re, részvényeket bocsátottak ki, és három nap alatt már 55 BTC-t szedtek össze.

Persze a GLBSE még egy egészen friss dolog, de a bitcoin-gazdaság fejlődésével bizonyára egyre több induló tőkét kereső vállalkozás bukkan majd fel rajta – amelyek aztán a bevételeiket is eloszthatják a tulajdonosaik között, és még ki tudja, mi mindenre használják majd a GLBSE-t. Még ha a bitcoin soha nem is gyűri maga alá az egész világgazdaságot, az ilyen kísérletek akkor is ragyogóan szemléltetik, hogy milyen sok lehetőségünk van, és egyben tükröt is tartanak a világunk jelenleg működő gazdasági rendszerének, jobban hozzásegítve minket annak megértéséhez.

Forrás: Bitcoin Weekly

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.