A bitcoin szakterületei

Szerző: Nefario

Specializációnak nevezzük azt a munkamegosztást, amikor mindenki egy bizonyos szakterületre összpontosítva képzi és gyakorolja magát, és így egyre szakavatottabbá is válik abban. Ez fokozza a hatékonyságot, ezáltal pedig elősegíti – vagy, egyes esetekben egyenesen ez teszi lehetővé egyáltalán – a gazdasági fejlődést; elvégre a specializálódás tette lehetővé azt is, hogy az ember letelepedhessen, növényeket termeszthessen és állatokat nevelhessen.

Próbálj csak meg mindent magad csinálni; termessz növényeket, nevelj, fejj és vágj le állatokat, készítsd el magadnak a saját ruháidat, cipőidet, üvegholmijaidat (ha tudod), építsd fel magadnak a saját házadat – és nagy valószínűséggel egyikben sem fogsz igazán kiváló eredményt elérni. Próbálj csak meg a saját magad orvosa lenni, és figyeld meg, mennyire jársz jól vele.

Akkor hát miért ne kérne fel az ember inkább olyasvalakiket ezekre a feladatokra, akik tényleg az adott terület szakértőivé képezték magukat? A szabó készíti a ruháidat, a juhász tereli a nyájat, a földművesek termesztik a zöldségeket és nevelik az állatokat, és így tovább. És ugyanígy, te is elvégzel másoknak valamit, amire nekik van szükségük; lehetsz kovács, orvos, vagy bármi egyéb.

Nomármost, mindez nem működhetne túl hatékonyan pénz nélkül; el lehet ugyan lébecolni közvetlen árucserével is, de például egy tehenet nem vághatsz zsebre csak úgy, és nem viheted magaddal akárhova. És az sem biztos, hogy az értéke akár csak megközelítőleg is arányban állna például azzal a cipőével, amit épp meg akarsz venni rajta. A pénz tehát az a varázslatos összetevő, ami mindezt lehetővé teszi. Ennek eredményeképp minden jobb minőségű lesz és nagyobb mennyiségben is áll majd rendelkezésre (mert az emberek végre tudhatják, hogy mi a dolguk, és hogy meg is élhetnek belőle), ennek nyomán pedig az árak is leesnek.

A specializáció tehát jobb hellyé teszi a világot, és személy szerint is jól jár vele mindenki. Én például angol nyelvet tanítok, odaát Finnországban valaki más pedig billentyűzetet tervez egy mobiltelefonhoz. Ez a folyamat tette lehetővé, hogy elérhessük és megvalósíthassuk mindazt, amit elértünk és megvalósítottunk; e dolgok jelentős hányada másképp egyáltalán nem is lett volna elképzelhető.

Egy, a bitcoin.org fórumain eltöltött (ami azt illeti, túlságosan is sok) idő után azonban felfigyeltem egy rendszeresen visszatérő panaszra, miszerint egész egyszerűen nincs elég áru és szolgáltatás a Bitcoin gazdaságában. Hogy az ember semmit nem vásárolhat bitcoinnal. Pedig kellene legyen rá lehetőség, hogy akármit is vehessünk bitcoinért – kávét, élelmet, olajat, áramot vagy bármi egyéb hétköznapi árut vagy szolgáltatást, amivel csak találkozunk. És ha nem vehetünk ilyesmiket bitcoinon, akkor nem is vesszük annak semmi hasznát fizetőeszközként, nem igaz?

Hát nem.

Még ha vásárlásra nem is nagyon használjuk a bitcoint, értékőrzőként akkor is kiválóan bevált (és ugyan hány embert látsz manapság tejet vagy kenyeret vásárolni aranyért vagy ezüstért?), és ezen a területen már most is abszolút sikeresnek minősíthető (és az is fog maradni mindaddig, amíg el nem fordulnak tőle a használói). Nem az a kérdés tehát, hogy mit vásárolhatunk bitcoinért, hanem az, hogy mi az, aminek a vásárlására – más fizetőeszközökkel ellentétben – a bitcoin a legalkalmasabb? Vagy fogalmazzunk úgy, hogy mi a bitcoin… szakterülete?

Lehet, persze, hogy egyszer eljön majd az a nap, amikor már kávét és sütit is vásárolhatsz pusztán BTC-ért; én ugyan nem fogadnék erre (cáfolj meg, ha tudsz), de tegyük fel, hogy mégis. Ez esetben ez egy teljesen szokványos tranzakció lenne – olyan, amit a hagyományos valutákkal is minden gond nélkül el lehet intézni. Ha tehát rávetítjük a munka világából ismert specializáció fogalmát a pénznemekre, akkor láthatjuk, hogy jó ugyan a bitcoin erre is meg arra is, de egy-két specifikus dologban egyenesen kivételes, fantasztikus és kiemelkedő, jobb, mint bármi más.

Nem arra kell törekednünk tehát, hogy kávéért, napi bevásárlásért vagy benzinért fizethessünk bitcoinnal, mivel a bitcoin nem is erre való. Elvégre van egy sor olyan tulajdonsága, amit egyetlen másik fizetőeszköz sem tud felmutatni:

* Korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre
* Teljes névtelenséget biztosít
* Decentralizált
* Elektronikus

Ezek így együtt egy olyan fizetőeszközt eredményeznek, ami abszolút ideális minden bizalmas és magánjellegű tranzakcióhoz. Szomorú, de attól még tény, hogy a bitcoin a tökéletes fizetőeszköz minden sötét ügylethez, amit csak el tud képzelni az ember. Elvégre azok az erősségei, amik, és csak akkor lehet kihozni belőle a legtöbbet, ha ezeknek megfelelően használják fel.

A világ végéig vitatkozhatnánk persze arról, hogy akkor most valóban előzzön-e meg, tiltson és/vagy tegyen-e illegálissá a kormány bizonyos dolgokat vagy sem. Például a drogokat, a fegyvereket és a prostitúciót, hogy csak hármat említsek. Ezeknek az erkölcsiségébe nem mennék bele mélyebben – hagyjuk annyiban a dolgot, hogy a legtöbb országban illegálisak. Rendben. Ezek mellett azonban vannak más, olyan tevékenységek is, amelyeket teljesen hétköznapi emberek szeretnének végezni, de mégsem tehetik, mert azok is tilalmasak vagy bürokratikus akadályoktól terheltek.

Gondoljunk csak például olyan emberekre, akik szeretnének pénzt küldeni külföldi barátaiknak vagy családtagjaiknak, de ilyen vagy olyan okok miatt nem szeretnék, nem akarják vagy nem tudják azonosítani őket és/vagy saját magukat egy bank előtt. Márpedig ez a probléma nem csak illegális, de teljesen legális bevándorlók esetében is felmerülhet, amennyiben egyszerűen nem beszélik a helyi nyelvet.

Gondoljunk csak például szülőkre vagy nagyszülőkre, akik szeretnék átörökíteni az életük során összegyűjtött vagyonuk egy tekintélyes hányadát a gyermekeikre vagy unokáikra. Az első világ legtöbb országában ezt sajnos nem tehetik meg anélkül, hogy a kormány ebből le ne kanyarítana magának egy jó zsíros falatot – néha akár 40%-nyit is (mit sem törődve azzal, hogy egyszer már akkor is levették belőle a részüket, amikor az érintettek egyáltalán megkeresték azt a pénzt!).

Gondoljunk csak például olyan tevékenységekre, amelyek egyes helyeken teljesen megszokottak és legálisak, míg másutt tilalmasak. Ilyen például a szerencsejáték. Az online szerencsejáték abszolút illegális az USÁban. De mégis mivel indokolhatjuk meg igazán egy szabad ember eltiltását egy egyszerű és közönséges hétköznapi tevékenységtől (egy játéktól), amennyiben ő abban önszántából szeretne részt venni?

Mindemellett bitcoinnal igen hathatósan vághat utat magának a bürokrácia sűrű, sötét dzsungelében is. Komoly nehézsegekkel kell szembenéznem például akkor, ha Kínából akarok üzletet kötni egy amerikai partnerrel. Egy nemzetközi bankszámlával együtt járó magas tranzakciós díjak és méregdrága váltási ráták elkerülése végett amerikai bankszámlát kellene nyitnom magamnak, de a vonatkozó törvények és szabályozások ezt egyszerűen nem teszik lehetővé! És ugyanez a helyzet akkor is, ha európai, amerikai vagy a világ más részeiből származó részvényekkel akarok kereskedni.

Az ilyen és hasonló helyzetekre tehát keresve se találhatnánk a bitcoinnál jobb cserealapot; és ezek nem csak erősíteni fogják a bitcoin gazdaságát, de a növekedését is egyre jobban fel fogják gyorsítani. A bürokrácia és a túlszabályozás fojtogató béklyóinak átvágásával a bitcoin gazdasága is felvirágozhat, és a felhasználói is tekintélyes haszonhoz juthatnak általa.

Forrás: Bitcoin Weekly

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.