A Bitcoin távlatai: interjú Erik Voorhes-szel

Szerző: Felix Moreno

Erik Voorhes az egyik legismertebb bitcoinos vállalkozó; közreműködött a Bitcoin gazdasági ökoszisztémája több kulcsfontosságú komponensének létrehozásában, és lelkesen népszerűsítette ezt a szabad, decentralizált, önkéntes részvételre épülő pénzt. Elvitathatatlan helyet szerzett magának a Bitcoin történelmében azon bátor felfedezők egyikeként, aki semmitől sem visszariadva és mindent kockára téve vágott neki az ismeretlennek, hogy felépítsen egy új világot.

Bitcoin Magazine: 2011. májusában fedezted fel a Bitcoint – de hol és hogyan?

Erik Voorhes: Puszta véletlen volt – de hogy aztán mi lett belőle! Egyszerűen csak böngésztem a Facebookon, és belefutottam egy ismerősöm egy posztjába valami fura pénzről, ami észveszejtő értéknövekedést produkált tavaly október óta. Ráklikkeltem a linkre, utánaolvastam ennek a Bitcoinnak, majd nyomban le is írtam, mint abszurd hülyeséget. Talmi netes “pénz”, gondoltam – de aztán azért csak olvasgattam róla még és még… és egymás után találtam elegáns és teljesen racionális válaszokat minden szkeptikus kérdésre, ami csak felmerült bennem. Néhány óra múlva pedig már teljesen rákattantam és felismertem, hogy ez valóban a jó irányban változtathatja meg a világot, és hogy én pedig jól tenném, ha a lehető legjobban megismerkednék vele.

Ez volt az egyik legfontosabb nap az életemben. Olyan volt, mint amikor az ember felfedez egy nagy igazságot, vagy amikor feltárul előtte a jövő. Nyomban odahagytam mindent, amivel addig foglalkoztam, és belevetettem magam ebbe az új világba.

BM: Szerinted mi a Bitcoin legfontosabb jellegzetessége?

EV: Nagyon jó kérdés. Szerintem a decentralizáltsága, vagyis az, hogy nincs senki, se egy ember, se emberek egy csoportja, aki teljhatalmúlag irányíthatná az egészet. És ebből a tényből vezethető le minden társadalmi következménye is, mivel éppen ezért nem is lehet csak úgy leállítani és felszámolni. Nincs központi iroda vagy szerverpark, amit meg lehetne szállni. Így tehát a Bitcoin politikailag semleges. Mindenkit befogad bárhonnan, nem ítélkezik, nincsenek felhasználási feltételei. Ez egy tisztán technikai eszköz, amely szükségszerűen forradalmasítani fogja a társadalmat, és végre-valahára megvalósítja az állam és a pénz szétválasztását. És ezt mind a decentralizáltságának köszönheti.

BM: Sokaknak nehezére esik megbízni egy névtelen programozó által alapított, decentralizált rendszerben. El tudnád magyarázni, miért is olyan fontos tényező az, hogy a Bitcoin egy nyílt forráskódú projekt?

EV: Nos, ez igen egyszerű. A nyílt forráskód annyit jelent, hogy nem kell megbíznod senkiben: ott a kód, szabadon elérhető, bármikor leellenőrizheted te magad is, végigböngészheted az elejétől a végéig. Ezért is teljesen érdektelen, hogy pontosan ki is alkotta meg a rendszert, hogy mik voltak a szándékai, vagy hogy mégis miféle ember egyáltalán – és ezért sem kell tartani attól, hogy bármiféle titkos átverés készülne a háttérben.

Ami pedig a decentralizált rendszereket illeti, nos, ezekben ÉPP AZÉRT lehet megbízni, mert nincs teljhatalmú vezetőjük. Ahogy mondani szokás, országokat is törvényekre kell építeni, nem pedig emberekre, mivel az emberek kiszámíthatatlanok, esendőek és korrumpálhatóak. Ugyanez a helyzet a Bitcoinnal is: ez a törvényre – a matematika törvényeire – épített pénz. És ezért is nyerhette el – teljes joggal – a lelkes rajongók bizalmát.

BM: Bányászok, hackerek, szerencsejátékosok és csempészek – valóban a Bitcoin lenne az új, netes vadnyugat? És unalmassá válik-e majd egy napon, ha már valóban mainstreammé vált?

EV: Igen, a Bitcoin egyértelműen a pénzügyek vadnyugata, és ez így van jól. Ugyanis pontosan ez a varázslatos légkör vonzza kalandorok, vállalkozók és kockázatvállalók, feltalálók és problémamegoldók egész seregeit a rendszerbe. Irdatlan vagyonok lesznek itt még felhalmozva és elfüstölve, miközben közösen feltérképezzük ezt az új világot, ennek pedig igen messzire ható következményei lesznek. Míg ugyanis az eredeti vadnyugat egy abszolút egyedi, amerikai jelenség volt, addig a Bitcoin abszolút globális.

És hogy unalmassá válik-e majd a mainstream Bitcoin? Valószínűleg, éppúgy, ahogyan ma már az elektromos áram is unalmas számunkra, pedig a 19. és a 20. század fordulóján még nagyon is izgalmas újdonság volt. És persze éppúgy, ahogyan a mára már unalmassá vált elektromos áram is egy sor új, izgalmas projekt beindítását tette lehetővé (köztük épp a Bitcoint is!), a Bitcoin is a jövő számtalan innovatív újdonsága előtt nyitja meg a kaput.

BM: Honnan jött az ötlet a SatoshiDice megalkotásához? Hogyan jellemeznéd az oldal működtetése során szerzett tapasztalataidat?

EV: A SatoshiDice nem az én alkotásom, csak volt hozzá közöm nekem is. Őszintén szólva nem volt olyan kellemes élmény, mint amilyen lehetett volna, mivel amerikai állampolgár vagyok, és folyamatosan azon aggódom, hogy az amerikai kormány valamilyen módon ártani fog majd nekem.

A tavalyi év ugyanis egyértelműen bebizonyította számomra, hogy Amerika egyáltalán nem a szabad emberek és szabad piacok hazája, mint ahogyan azt állították róla gyerekkorom állami iskoláiban. Az amerikai kormány mára egy förtelmes gépezetté vált, amely ártalmatlan embereket károsít és hurcol meg vagy éppen dug rács mögé. Legjobb esetben csak lefoglalja a bevételeid felét, vagy a saját, másoktól rabolt vagyonától tesz függővé. Legrosszabb esetben tönkretesz vagy megöl.

Harmadik világbeli családok százait lehetne hosszú időn át élelmezni abból a pénzből, amit eddig kellett költenem ügyvédekre csak azért, hogy járható ösvényeket találjanak ebben az abszurd jogrendben.

Szóval röviden, “a bátrak és a szabadok hazájában” vállalkozóként szerzett élményeim, mind a SatoshiDice, mind pedig más, egyéb projektjeim kapcsán egyértelműen bebizonyították számomra, hogy Amerika egy hazugság. Szánalmas, hűbéri rendszerré vált, és azt kívánom, bárcsak észrevennék ezt végre mások is, minél többen, minél hamarabb.

BM: Többen is kritizálták már a SatoshiDice-t amiatt, hogy folyamatosan “spammeli” a hálózatot. Erre a mi válaszod? Elvégre a Bitcoin elvileg skálázható – akkor pedig képesnek kellene lennie komolyabb forgalom kezelésére is, igaz?

EV: Igen, valóban kárhoztattak már többen is amiatt, hogy a SatoshiDice olyan nagyon megnövelte a hálózatban lebonyolított tranzakciók számát. És azért nevezik spammelésnek, mivel a saját tranzakcióikat legitimebbnek tekintik a SatoshiDice-os tranzakcióknál. Láthatólag úgy gondolják, hogy nincs azzal semmi baj, ha “pár” bitcoint küldözget az ember ide-oda, de ha “túl sokat”, akkor az már nem jó. De persze azt még soha, senki nem tudta meghatározni, hogy pontosan hol is kezdődik a “túl sok”.

Meg aztán, a SatoshiDice rendesen megfizeti a standard bitcoin-díjat minden egyes tranzakciója után – ezzel pedig máris többet tett a bányászhálózat fenntartásáért, mint mindenki más együttvéve. Amire persze a kritikusok azt mondják, hogy ezzel együtt viszont gondokat is okozott. Nos, ezt nem is vitatom, és minél előbb lesznek megoldva ezek, annál jobb. Én magam is komoly összegeket ajánlottam már fel erre a célra, de ez persze azért időbe fog telni.

De persze aki mindenáron gyűlölködni akar, az gyűlölködni is fog.

BM: Rendelkezel arannyal és ezüsttel is. Valóban nevezhetjük a bitcoint az internet “aranyfedezetű” pénzének?

EV: Valóban szeretem az arany- és ezüstpénzt, mert tudom, hogy a különleges tulajdonságaik miatt elsőrangú pénznek számítanak. És pontosan ugyanez a helyzet a bitcoinnal is – annak ellenére, hogy az arannyal ellentétben a bitcoinnak még nem volt módja évezredeken át bizonyítani. A különleges tulajdonságai azonban így is magukért beszélnek, és ezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a pénzjellegű használat szempontjából még sokkal jobb is a nemesfémeknél. Elsősorban leginkább azért, mert míg bitcoint bármikor küldhetek bárhova egy pillanat alatt, az arannyal ezt már nem tudom megtenni – és épp ezért nem is nagyon lehet mit kezdeni az arannyal a modern kereskedelemben. Létre lehet hozni ugyan valóban aranyfedezetű pénzeket, de ez máris komoly kockázatokat hordoz magában, lásd E-gold: amint a kormány megelégeli a dolgot, egyből lecsap és letartóztatja a tulajdonosokat (mert ez a szabadság hazája).

Szóval, bár a nemesfémek valóban kiváló pénznek számítanak, azért megvannak a maguk hátrányai is. Meg persze a Bitcoinnak is. Egyik sem tökéletes, viszont meglepően jól kiegészítik egymást. Bárki, aki hisz a nyílt és szabad piacokban, valamint az egyén jogaiban, annak érdemes nagyon is szívélyesen viszonyulnia mind a bitcoinhoz, mind pedig a nemesfémekhez.

BM: Elválasztható a bitcoin a politikai következményeitől? Lehet-e egyszerűen csak egy “semleges” fizetőrendszer?

EV: Érdekes kérdés. Szerintem míg maga a Bitcoin, mint rendszer és technológia, természetesen valóban “politikamentes”, addig a következményeit már valóban nem lehet elválasztani a politikától és a társadalomtól. Egy szocialista például joggal üdvözölheti a Bitcoint, mint nagy egyenlősítőt (merthogy valóban az) – viszont az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a Bitcoin nem az emberek viselkedésének eredményeit, hanem a jogaikat egyenlíti ki. Más szóval, a Bitcoin rendkívül individualista: elveszi a hatalmat a kollektíváktól, és egyenlően szétosztja minden egyes felhasználója között.

Mi több, ha a Bitcoin valóban befut, úgy elkerülhetetlenül meg fogja fosztani az államot is a hatalmától, mivel az államhatalom igen tekintélyes részben épül épp az állampolgárok által használt pénz kibocsátásának és felügyeletének monopóliumára. A Bitcoin tehát e téren is az egyéni szabadságot segíti elő, és ebből a szempontból nagyon is libertariánus technológiának tekinthető. Joggal használhatják persze szocialisták is, de észre kell venniük, hogy ezáltal mindenki másnak is lehetőséget adnak arra, hogy teljes mértékben a saját belátásuk szerint használhassák a pénzüket. A Bitcoin a kollektivizmus tökéletes antitézise és komolyan alá fogja ásni az állam zsarnoki hatalmát.

BM: Mikorra várhatjuk az első komolyabb állami támadásokat a Bitcoin ellen? Mekkora kárt okozhatnak valójában?

EV: A kormányok a jelek szerint elsősorban pénzmosás, drogkereskedelem, adócsalás és hasonlók szempontjából látják problémásnak a Bitcoint, ezért megpróbálják minél szigorúbban szabályozni. Tényleges, közvetlen támadást ezek miatt még nem fognak indítani a Bitcoin ellen – majd csak akkor, ha rájönnek, hogy mindez valójában csak figyelemelterelés, mivel a Bitcoin valódi hatalma abban rejlik, hogy egyre komolyabb kihívójává fog válni a hagyományos, állami pénzeknek. Ahogy egyre több üzlet és piaci szereplő kezd bitcoint használni, úgy lesz majd egyre kevésbé szükségük dollárra, euróra vagy jenre. Mindez persze időbe telik, fokról fokra bontakozik majd ki – viszont egy napon az állam rá fog döbbenni arra, hogy ez a képzelt netes varázspénz egyre inkább megfojtja a saját felkent pénzeiket, és akkor lendül majd csak igazán kemény támadásba. Hogy ez mikorra várható, arról fogalmam sincs, de mindenképp túl későn ahhoz, hogy valóban legyőzhessék, mivel ehhez jó eséllyel már most is késő lenne.

Fontos részlet továbbá az is, hogy az állami fellépés nem lesz koordinált. Egyes kormányok támadják majd a bitcoint, mások nem foglalkoznak vele, megint mások pedig keblükre ölelik és még támogatják is. Ahol a legkeményebben üldözik majd, ott egyszerűen csak azt fogják elérni, hogy egyre több pénzt és üzletet taszítanak el maguktól, amit aztán a barátságosabb joghatóságok fogadnak be. A haszon mindig a legkisebb ellenállás útját keresi, a digitális, súrlódásmentes pénz pedig maga ez az út. Bármely kormány, amely megpróbálja feltartóztatni ezt a folyamatot, csak a saját versenyképessége alatt fogja vágni a fát – de persze túl ostobák lesznek ahhoz, hogy ezt felismerjék.

BM: Szerinted hányan használhatnak jelenleg bitcoint? Mit gondolsz, mikorra érjük majd el a tízmilliós felhasználótábort, és mire lesz szükség ehhez?

EV: E téren csak abszolút anekdotális és tudománytalan becslésekbe tudok bocsátkozni, de a magam részéről azt mondanám, hogy jelenleg talán néhány millió olyan ember van, aki legalább egyszer használt már bitcoint így vagy úgy. Aztán van talán fél-egymillió, akik alkalmilag használgatják, és talán néhány százezer, akik valóban rendszeresen élnek vele. A tízmillió “alkalmi” felhasználót szerintem két éven belül el fogjuk érni, és ez valószínűleg egy teljes nagyságrendnyi előrelépést jelent majd a jelenlegi helyzethez képest.

És hogy ehhez mire lesz szükség? Még többre abból, ami már van: több bitcoin-elfogadó üzletre, könnyebben kezelhető és biztonságosabb eszközökre, időre és szerencsére.

BM: Jelen pillanatban milyen infrastrukturális fejlesztésre lenne szüksége a leginkább a Bitcoin ökoszisztémájának?

EV: Több, jobb, gyorsabb és hatékonyabb bitcoin-adásvételi lehetőségre. Az USÁban már viszonylag elfogadható a helyzet a BitInstantnak és a Coinbase-nek köszönhetően, de még innen is bőven van hova fejlődni, konkrétan sebesség terén is. A világ többi részén pedig még inkább. A súrlódásmentes váltás a kulcs; ez teszi igazán használhatóvá a bitcoint, mint fizetőrendszert – a pénz értékét pedig pontosan a fizetőrendszerként való felhasználás adja.

Forrás: Bitcoin Magazine

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.