MintChip – Kanada “Bitcoin-alternatívája”

Szerző: Devin Coldewey

Bár egyre elkerülhetetlenebbnek tűnik a hétköznapi tranzakcióink teljes digitalizálása, igazi áttörés mindeddig mégsem volt ezen a területen. Vannak ugyan próbálkozások, mint pl. a jelenlegi kártya- és bankinfrastruktúrára épülő Square vagy az NFC-s Google Wallet, de mindeddig nem áll rendelkezésre semmi olyasmi, amire a hétköznapi fogyasztó már első ránézésre is azt mondaná, hogy “igen, ez tényleg ugyanolyan egyszerű, mintha csak simán átadnék egy ötdollárost a pénztárosnak.”

Ezt a helyzetet elégelhette meg Kanada pénzverédje, a Royal Canadian Mint (RCM), amikor nekilátott egy egyszerű, biztonságos, multiplatformos készpénz-alternatíva rendszer, a MintChip kifejlesztésének. Amit aztán sokan össze is vetettek a Bitcoinnal, de ez mégsem jó hasonlat, mivel a Bitcoinnal ellentétben a MintChip nem egy virtuális pénz, hanem csak egy virtuális tárca – ami pedig önmagában a legkevésbé sem mondható újdonságnak. De ettől függetlenül persze bíznak a sikerükben. Hiába…?

Lássuk, miben is áll a különbség: a Bitcoin egy szabályozott “erőforrás”, különálló rendszer a saját jogán, teljesen elhatárolódva a hagyományos pénzrendszertől. Rendkívül biztonságos és hatékony; hátránya azonban, hogy egyelőre meglehetősen idegen a hétköznapi emberknek, és még hiányoznak hozzá a valóban felhasználóbarát, könnyen, gyorsan és egyszerűen kezelhető alkalmazások. Mi több, a felhasználók korlátozott száma miatt egyelőre az árfolyama sem nevezhető kifejezetten stabilnak.

Ezzel szemben a MintChip (a név a rendszer alapját adó, a Mint nevet viselő chipre utal egyrészt, valamint (talán szándékosan, talán nem) egy fagylaltfajtára is) csak a hagyományos kanadai dollárok mozgatására kínál egy digitális alternatívát bizalmas hardveren és könyvelésen keresztül. Maga a chip egy sor készülékbe beilleszthető, sokféleképpen felhasználható. Feltölteni a MintChip-brókereknél lehet – a feltöltött összegeket aztán már szabadon lehet csereberélni a többi chipes készülék között, online és offline egyaránt.

Az RCM állítja, hogy a rendszer teljesen biztonságos és névtelen, viszont a valóság ezzel szemben az, hogy bármely bizalmas hardverre és közvetítőkre épülő rendszer könnyen sebezhető és támadható. Mi több, a névtelenség ígérete sem vehető igazán komolyan, amennyiben az összegek és a tranzakciók számlaszámokhoz, azok pedig személyazonosságokhoz és kártyákhoz kötődnek. Egyelőre nem derült ki egyértelműen, hogy a rendszer meddig és hogyan őrzi meg a számlaszámokat és a tranzakció-információkat. Talán közhely, de egy pénzrendszer névtelenségének lakmusztesztje mégis az, hogy meri-e bárki is nyugodt szívvel használni drogvásárlásra?

A rendszerük leggyengébb láncszemének azonban egyértelműen a “bizalmas, független” hardver tűnik, amit kellően leleményes hackerek könnyen megtámadhatnak, és közzétehetnek olyan eszközöket, amellyel soha meg nem történt tranzakciók lebonyolítását hitethetik el akár brókerekkel, akár kereskedőkkel. Persze azért ez nem lenne egy egyszerű feladat, de messze nem is lehetetlen. Mindez együttvéve pedig már éppen eléggé kétessé teszi a rendszert. És bár a hitelkártyákkal rendszeresen csalnak és visszaélnek, ez tulajdonítható egyszerűen a rendszer széleskörű elterjedtségének is. A MintChip azonban értelemszerűen e téren is hátrányból indul.

Maga a szándék persze a csodálatra méltó, és mindenképp dicséretes, hogy az RCM legalább próbálkozik, de még így is több, mint valószínű, hogy konkrétan ez a próbálkozásuk zsákutcába fog futni. Viszont tanulságokkal mindenképp szolgálhat, amiket aztán már figyelembe vehetnek a következő rendszer tervezésekor, és így tovább.

Említésre érdemes továbbá, hogy az RCM egyben versenyt is hirdetett programozók számára a chipet használó különböző alkalmazások megalkotására. A fődíj 10 uncia arany, ami jelenleg kb. 17.000$-t ér. A zsűriben ott lesznek az RCM, a Google, az eBay és a CBC képviselői is. Ha programozó vagy és szereted az aranyat, úgy érdemes lehet vetned erre egy pillantást.

Forrás: TechCrunch

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.