Bitcoin: a digitális pénz forradalma

Szerző: Michael Suede

Képzelj el egy olyan világot, ahol az állam soha nem kukkanthat bele a bankszámládba, nem foglalhatja le a pénzedet, és soha nem is szólhat bele abba, hogy mire költöd el azt. Képzeld hozzá azt is, hogy maga a pénzrendszer teszi eleve lehetetlenné ezt a fajta szervezett rablást. Most ez még csak fantázia, de a nem túl távoli jövőben bizony pontosan így fognak működni a pénzeink. És bár ez igen merész kijelentésnek tűnhet, gazdasági elemzés útján mégis igen jól alátámasztható és valószínűsíthető.

Az új kriptopénzek felbukkanásának köszönhetően ugyanis már megvan a lehetőségünk a pénz oly módon való tárolására és továbbítására, amivel teljesen kikerülhetjük a szervezett rablásnak még a lehetőségét is. És bár alkalmi hackertámadásos tárcalopások történhetnek időről időre, a szervezett rablás mégis teljességgel kizárt, és már ez az egyetlen egy részlet önmagában is óriási jelentőséggel bír.

Thiers törvénye kimondja, hogy “Hatályos törvényes fizetőeszköz-törvények hiányában Gresham törvénye fordítva működik. Ha az ember szabadon választhatja meg, hogy milyen pénzt fogad el, akkor azt fogja használni, amelyiknek az értékét hosszú távon is a leginkább biztonságosnak látja. Ha azonban nem választhat, és muszáj elfogadnia minden pénzt, jót és rosszat egyaránt, akkor az általa értékesebbnek ítélt pénzt fogja megtartani magának, és a rosszat adja majd tovább valaki másnak. Röviden, törvényes fizetőeszköz-törvények hiányában az eladó csak és kizárólag értékes (jó) pénzt fogad el, míg törvényes fizetőeszköz-törvények hatálya alatt a vásárló csak és kizárólag a legértéktelenebb (rossz) pénzt fogja felajánlani, mivel a hitelező köteles elfogadni azt is annak a névértékén.

Online, nemzetközi és névtelen jellegének köszönhetően azonban a Bitcoinnal nem tudnak mit kezdeni a törvényes fizetőeszköz-törvények. Mivel a bitcoin lebegő árfolyammal működik, és mivel a pénzkészlet korlátozottságának köszönhetően a bitcoint egyetlen bűnszervezet sem inflálhatja önkényesen, ezért joggal számíthatunk arra, hogy idővel a bitcoin Thiers törvényének megfelelően valóban ki fogja szorítani a forgalomból a hagyományos papírpénzeket. Ezt a folyamatot pedig csak elő fogják segíti a pénzek folyamatos elértéktelenítésére alapuló expanzionista monetáris döntések. Az infláció, az adóztatás és a feketepiaci termékek biztosítják mindazt a kezdő lendületet, amire az embereknek szüksége van egy új pénzrendszer megszokásához és azáltal a vagyonuk megvédéséhez. (E folyamatban pedig megfigyelhetjük azt is, hogy egyes rendkívül kívánatos termékek betiltásával az állam – perverz módon – csak még jobban aláássa a saját pénzét).

A bitcoin “jó pénz” abban az értelemben, hogy egyszerre rendelkezik az árupénzek minden előnyével és küszöböli is ki egyben azoknak az összes hátrányát. A történelem pedig egyértelműen tanúsítja, hogy az ember ha választhat, mindig az árupénzt választja az állami rendelet útján erőszakolt papírpénz helyett. Ha nem így lenne, akkor törvényes fizetőeszköz-törvényekre és aranylefoglalásra sem lenne szükség ahhoz, hogy az államilag kibocsátott pénz meghódítsa a piacokat. És bár a bitcoin árfolyama még mindig meglehetősen ingatag, ez az ingadozás úgy fog egyre jobban eltompulni, ahogy egyre többen kezdik használni, költeni, elfogadni és általában véve forgatni a pénzt.

A Bitcoin kriptográfiája és P2P-jellege gyakorlatilag teljesen lehetetlenné teszi az állam számára a rendszer megsemmisítését. Szükség esetén például a Torhoz hasonló eszközök segítségével akár a teljes Bitcoin-hálózat is névteleníthető, ellehetetlenítve így a felhasználók lenyomozását és üldözését. Mi több, a tárcafájlok bárhova elrejthetőek, ellehetetlenítve így a lefoglalást is. Mindeme tulajdonságokon túl pedig a bitcoin lehetőséget biztosít a nemzetközi pénzátutalásra is, mindennemű díjak vagy korlátozások nélkül.

E tényezők mindegyike azt sugallja tehát, hogy a jövő mindenféleképpen és elkerülhetetlenül az állami befolyástól mentes, önkéntes pénzeké lesz, amelyek végre megszabadítják az emberiséget a háborúktól, a szervezett rablástól, az erőszakos feketepiacoktól és az infláció káros hatásaitól.

Forrás: policymic

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.